Csapdák hálójában.

Kalapács János blogja

 

Facebookon is fellelhető írásaiból

Kerettanterv, helyi tanterv, rejtett tanterv II.

Sziasztok,

Köszönöm a türelmeteket.

Folytassuk az előző részben abbamaradt gondolatmenetet.

A tantárgyak mellett a kerettantervek tartalmát befolyásoló másik két fontosabb hatás a tanulók befogadóképessége (továbbá a tanárok teherbírása, de erről már írtam egy sorozatot), és az oktatási intézményrendszerünk állapota, kapacitása.

A tanulók befogadóképessége

A NAT-ra ható másik tényező a tanulók és a tanárok terhelhetősége.

Tudjuk, a diákok, egy-egy téma feldolgozásakor akár sokkal több ismeretet is képesek elsajátítani, mint azt első pillanatban gondolná a tanár vagy ők maguk. Ez az, amivel visszaélünk, s nem vesszük észre, hogy hosszabb távon, a diák befogadóképességének is vannak határai.

Ha a NAT nem fordít kellő figyelmet a tanulóra, a kerettanterv készítők, szerkesztők nem járják körbe a tanítandó ifjúság körét, társadalmi állapotát, vagyis rosszul „lövik” be a tartalmi követelményszintet, ha a kimeneti vizsgák szintjét hol túl magasra, hol alacsonyra tervezik, a tanterv használhatatlan. Kidobható a kukába.

Kérlek, ne tarts nagyképűnek. Széleskörűen tájékozott, művelt embernek tartom magam. Mégis, ha holnap belöknének érettségi vizsgára, legalább két tárgyból biztosan kérdéses lenne legalább az elégséges megszerzése is. A 2017-ben bevezetett érettségi követelményeire tekintettel, előfordulhatna, hogy három vagy négy tárgyból is bukásra állnék.

Miért várjuk el a gyerekeinktől, hogy idejük 80%-ban olyasmivel töltsék életük első 18 évét, ami kevésbé vagy egyáltalán nem érdekli őket, aminek semmi köze az életükhöz, és aminek mi magunk sem vettük semmi hasznát egész életünkben?

Bíznunk kellene a tanárainkban és a gyerekeinkben. El kéne hinnünk, hogy a tudásvágy, a világra való nyitottság, a kíváncsiság eredendően kódolva van a diákokban.

Ha olyasmivel nem találkoznak az iskolában, ami igazán érdekelné őket, egyáltalán nem biztos, hogy velük van a baj. A világ végtelen sokszínűsége nem írható le tíz vagy tizenöt tantárggyal.

Olyan tantervet kellene készítenünk, amely esélyt biztosít minden gyerek számára saját egyéniségének és önbizalmának kifejlesztéséhez.

S ebben a tantervben tüstént szabad időt kellene adnunk a gyerekeknek, mert ez az önismeret kulcsa. S amilyen gyorsan csak lehet, újra be kellene vonnunk őket a való világba, hogy a szabad idejüket ne újabb elvont dolgokkal töltsék.

Szerintem ezek a korszerű pedagógia alapgondolatai a XXI. században.

Folytatva, a jó tanterv nem a pedagógusnak készül, hanem a gyerekért van!

A diák fogja elsajátítani a benne lévő tartalmakat, neki kell motiváltnak lenni s neki kell belátnia, hogy a tanulás fontos és egy életen át fog tartani.

A motiváció, az önbizalom megértetése és erősítése a kulcsa, hogy a diák képes tanulni s nem az, hogy naponta több száz oldal házi feladatot kap.

Az oktatási rendszer tűrőképessége

Hasonló a tanterv sorsa, ha, harmadik szempontként, nem vizsgáljuk alaposan s előzetesen a megfogalmazott tartalmak, a követelmények, a módszerek alkalmazhatóságának közvetlen terepét, magát az iskolarendszert.

Nem részletezném. Sokkal fontosabb, minimum két-három bejegyzést érintő problémahalmazról van szó (későbbiekben tervezem), mint első pillanatban gondolnánk.

Annyit mindenesetre leszögeznék, hogy, véleményem szerint, az oktatási rendszerünk már régóta túl van a 24. órán.

Jelenlegi állapotában (szelektivitás, kettős nevelés, társadalmi közömbösség, irányíthatóság, fenntartás stb.) nemhogy új NAT-ot, de az égvilágon semmilyen politikai színezetű, jogszabályba öntött újabb „hablatyot” nem képes befogadni.

Kivitelezhetőség, végrehajthatóság, ellenőrizhetőség

A jó tantervek készítésekor ebben a szakaszban fordulnak elő az utolsó szerkesztési változtatások.

A kívánatos tartalmakat kivitelezhetőként is meg kell vizsgálnunk, a kivitelezhetőt végrehajthatóként, a végrehajtott tartalmat pedig ellenőrizhetőként.

Ha a NAT-ban foglaltak az iskolarendszer szerkezeti, szabályozási, humán erőforrás-, infrastrukturális vagy pénzügyi erőforrás problémái miatt nem kivitelezhetők, végrehajthatók és ellenőrizhetők, a kérdéses pontokat át kell gondolni, akár az egész tantervkészítést újra kell kezdeni.

Nem így nálunk!

A NAT2-be pl. a különféle kulcskompetenciák felsorolása, azok elsajátítása kötelező érvénnyel, úgy került a dokumentumba, hogy közben a pedagógustársadalom kétharmada azt sem tudta, miről van szó. Vagy amikor a NAT4 a hit és erkölcstan oktatását az egyház hatáskörébe utalja, az egyház felügyeletére bízza, utánanéztek-e a szerkesztők, mennyiben kivitelezhető országosan a kívánalmuk.

Joggal kérdezheted, türelmetlenül. Nincs a NAT-nak valamiféle felülvizsgálati rendszere?

De van!

A 93-as közoktatási törvény értelmében a Nemzeti alaptantervet háromévente felül kellett vizsgálni, amelyet három bizottság koordinált.

A NAT Bizottság elsősorban a felülvizsgálat stratégiai, koncepcionális döntéseit (alapelvek, szerkezet, időarányok, kommunikáció stb.) hozza meg. véleményező, döntéshozó testület, garantálja a felülvizsgálat szakmaiságát, koordinálja a bizottságok munkáit.

A Szerkesztőbizottság az operatív bizottságok által elkészített anyagokat szerkeszti, lektorálja, épít a szakmai észrevételekre, véleményekre, előterjeszti a végső változatot a NAT bizottságnak.

Az Operatív Bizottság a felülvizsgálat alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint a szerkesztési instrukcióknak megfelelően, szakmai műhelyek (gyakorló tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) segítségével műveltségterületi bontásban elkészítik a felülvizsgált Nemzeti Alaptanterv általános fejlesztési követelményrendszerét.

Példák:

– a NAT1 több szempontú értékeléséhez például számos forrás állt rendelkezésre.

– – az oktatási miniszter 2006 szeptemberében rendelte el pl. a Nat2 felülvizsgálatát. Célja a jogi, az oktatáspolitikai és az általános pedagógiai szempontok érvényesítése volt. Ennek értelmében értékelte a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, s kezdeményezte a módosítást. Itt is voltak információk.

– majd hasonlóképpen a NAT3 esetében is.

– a NAT4-nél kormányzati, politikai államtitkársági felkérésre még szélesebb szakmai körök vizsgálták át az előzményeket, pontosan tudva mi az, aminek bele kell majd kerülnie a NAT4-be.

Látszólag, tehát mindig minden rendben volt, minden szakszerűen zajlott. Tekintsük akár semmisnek a fentebb leírtakat s az egész NAT sorozatomat dobjuk a kukába.

Nem javasolnám.

Észrevételek

Az érthetőség kedvéért, a NAT fenti felülvizsgálataival kapcsolatban, két észrevételt tennék:

1. Magyarországon, a felülvizsgáló bizottságokat halálukig ugyanazok a szakértők vezették, akik maguk a NAT-okat megalkották és szerkesztették! Talán érthető, ha a saját munkájukkal szemben soha, semmikor nem emeltek túlontúl sok kifogást.

2. Második észrevételem: hazánkban a rendszerváltozás óta, egyetlen NAT felülvizsgálat sem irányult a három szempont (kivitelezhetőség, végrehajthatóság, ellenőrizhetőség) egyidejű vizsgálatára.

Soha egyetlen, a kérdések körbejárására kompetens társadalomkutató független céget, testületet, szervezetet sem kértek fel annak tisztázására, vajon a pedagógusok, a diákok, az oktatási rendszer, a szülők s maga a magyar társadalom alkalmas-e a NAT-okban foglaltak hatékony befogadására és végrehajtására!

---------------

Megjegyzésem:

 

A nép szégyene kinek fáj?

...zord bosszú cudarul- száll

a királyurak barbár vágyainak nyomán! – (szőke)

 

Ahogy írod János, bizony „Soha egyetlen, a kérdések körbejárására kompetens társadalomkutató független céget, testületet, szervezetet sem kértek fel annak tisztázására, vajon a pedagógusok, a diákok, az oktatási rendszer, a szülők s maga a magyar társadalom alkalmas-e a NAT-okban foglaltak hatékony befogadására és végrehajtására!” De talán ne is erőltessük, mert mindig a nagyobb kutya „erősebb”, tekintsük inkább egy keretnek... mert ha nem így teszem/tennénk, akkor belefutunk egy-két pofonba - ugyanis látjuk, mert láttatják - hogy milyen paraméterek mentén kívánják a gyakorlatban megvalósítani okosságaikat. Ilyetén eltérők a motivációs paraméterek (amit az aktivitás kiváltásának valószínűsége jelez) - a feladatok műveleti értékéről ne is beszéljek (amelyek a megoldáshoz szükséges műveletek alkalmazásának valószínűsége határoz meg...) - közben vagy folyamatában a formatív értéket sem hagynám ki (amelyet a várt eredmény valószínűsége jelez) – és még ott a feladat regulatív értéke is (amelyet a tanuló által kitűzött cél és elsajátított tevékenység közötti viszony határoz meg).

Ha a NAT mindenbe beleszabna felülről ezekből valamit, akkor a kudarc és a félelem lenne úrrá, és az idevonatkozó iskolai nevelési-képzési célok, a tananyag társadalmi szerkezete és a tanítási módszerek megvalósítása felől bicsakolna meg az eredményességi folyamat... erkölcsiekről ne is beszéljek most, mert az iskola társadalmi funkciójának értelmezését úgy láttatják, miként a társadalom szocializációs reprodukciójában az látszik!

Ugyanis a gazdasági környezetek is különbözőek, az így – és ebben működő iskolák több tényező tekintetében különböznek.

Vegyük sorra: először, az iskola épülete és lehetőségeit nézve – másodszor, a tantestület kompetenciáját – harmadszor: az iskola és az osztály zsúfoltságát – negyedszer, az iskolai teljesítmény mérésének módszereit – ötödször, a tanulók kiválasztásának módszereit – hatodszor, a felső struktúrák jellegzetességeit – hetedszer, a nevelési és pályatanácsadás lehetőségeit – hetedszer, a lehetőségeket a a továbbtanulásra – nyolcadszor (esetleg) az iskola épületének használatát a felnőttek számára – kilencedszer, az iskola előtti programok hatásait – tizedszer, az egészséges étkezési szolgáltatást – és tizenegyedszer, az iskoláztatás anyagi kihatásait. Felsorolásomból – lehet – kimaradhatott még valami, de a teljesség igénye nélkül is látszik, hogy nem egyértelmű a pozitív hatás (inkább a negatív oldalát mutatja), ha fölülről utasításokkal szólnak bele életünkbe... tehát a NAT maradjon egy keret (egy irány) a többit helyileg rendezzük magunk. A KLIK meg a lehetőségeket koordinálja, mind anyagi és más ellátásban (csakis segítőleg – és ha lehet egységesen, mert így és itt szól bele a „tűrőképesség”).

És- mert kitűnik a fenti felsorolásból, hogy a tényezők olyan értelemben mutatnak összefüggést az iskolai teljesítménnyel, hogy az alacsonyabb teljesítményt a szegényebb iskolák tanulói érik el.

Elnézésedet kérem János, ha előre szaladtam volna a témával, de összefüggéseiben nézve minden- mindennel összefűzhető... a gyakorlatban, már nem a készség, hanem a jártasság kell hogy motiváló legyen... és ha már motiváció, a neveléslélektani vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a pedagógusok nevelési stílusának sajátosságai jelentős mértékben befolyásolják a tanuló személyiség fejlődését.

És- ha már itt tartunk, kifejteném, hogy mindezek előtt, hogy a mindennapi életben sem az a fontos, hogy ki tud jobban vagy kevésbé jól végezni egy bizonyos tevékenységet más emberhez viszonyítva, hanem milyen jártasságokkal, készségekkel rendelkezik egy bizonyos norma sz3empontjából – ahhoz, hogy ki lehessen alakítani az iskolai értékelés objektív kritériumait... immáron ki kellene lépni az iskolai rendszer korlátaiból.

Ámde, ehhez szükséges annak figyelembevétele is, hogy milyen általános ismereteket kell az embernek elsajátítania a különböző társadalmi készségek terén (kommunikáció) ahhoz, hogy képes legyen mindennapi feladatait teljesíteni! Üdv. Emil.

 

Szőke Emil:

a kedv

 

ébreszt a sors

s véd a kéz

akármit ad napjaid szeszélye ott

erővel épp -

ha gyöngéd lenne

s az árulókkal teli holnap

mégis boldogíthatna egy kacajjal

ott a kedv

lenne nyereségem – de miért rejtve? – (szőke)

 

u.i.: „Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka.

Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség, mely, mint valamilyen csodálatos zenei hallás, örökké figyelmeztet egy embert, mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak és mi olyan jó, hogy ellenségünk lesz, ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni?

Ez a tapintat, mely nemcsak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is.

Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, párolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik, mi az, ami a másiknak fájhat? S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban, felhők között közeledő, láthatatlan ellenséges gépmadarakat.

A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti.”

(Márai Sándor)

 

2018. 04. 09.

--------------------------------------------------------------------------------

…az „új” Nemzeti alaptanterv (NAT) szövegtervezete (2012).

 

Ma dalt fűz koszorúnak valamennyi csillag

s könnyeimmel viselem keserű haragját

az oktalannak – (szőke)

 

Jelen állásfoglalás aláíróiként közösen kialakított, tudományosan megalapozott szakmai véleményünket, elvárásainkat és kéréseinket kívánjuk eljuttatni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságához.

1. A NAT Ember és természet műveltségi terület közműveltségi tartalmait illetően az a véleményünk, hogy a tervezetben közzétett változat struktúrája áttekinthetetlen, nem olvasható ki belőle az alap- és középfokú oktatás tartalmi minimum követelménye. Javasoljuk és elvárjuk, hogy a véglegesített változatban a terület közműveltségi tartalmai olyan rendszerbe legyenek csoportosítva, amely tükrözi a tantárgyakban megjelenő tudományterületek sajátos, letisztult fogalmi struktúráit és azok belső logikai összefüggéseit.

2. Határozott véleményünk, hogy a tervezet szerinti alaptanterv nem alkalmas arra sem, hogy megalapozza a később természettudományi, ill. műszaki pályát választók felsőfokú tanulmányait.

3. Kérjük, hogy az új NAT biztosítson a természettudományos tantárgyak modern pedagógiai szemléleten alapuló, a diákoknak a szükséges arányban aktív szerepet szánó, és változatos módszerekkel való oktatásához elegendő időkeretet.

4.Kérjük, hogy az oktatási kormányzat az ország minden egyes iskolájában teremtse meg a természettudományos tanórákon a rendszeres tanári és tanulói kísérletezés feltételeit.

5. A Nemzeti alaptanterv természettudományokat érintő része olyan mértékben ad torz képet a tudományról és hat annak értékei ellen, hogy akadályozza a Kormányzat műszaki és természettudományok iránti érdeklődést segítő, valamint az igényes tanárképzést visszaállító törekvéseit.

Mindezek alapján a NAT tervezetének alapvető átdolgozását tartjuk szükségesnek.

Budapest, 2012. február 28. Simonné Dr. habil. Sarkadi Livia Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus a Magyar Kémikusok Egyesületének elnöke az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke Prof. Dr. Pokol György Prof. Dr. Kürti Jenő a Magyar Kémikusok Egyesülete az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára Oktatási Bizottságának elnöke

Indoklás:

„A fizika, a kémia és a biológia az anyag különböző szerveződési szintjeivel foglalkozik. Ennek megfelelően az egyes természettudományok több évszázados szerves fejlődésük során sajátos fogalmi rendszereket alakítottak ki. Ezeknek az alapjait képezik le hagyományosan a közoktatásbeli természettudományos tantárgyak.

A diákok tudásszerkezetének fokozatos differenciálódása, a stabil és maradandó tudás megszerzése kizárólag az egyes tantárgyak alapfogalmainak és a közöttük lévő logikai összefüggéseknek a megismerésével biztosítható.

Csakis ezekre épülhet az anyagi világ egységének felismerését és annak elfogadását jelentő, valódi integrált természettudományos szemlélet.

Ezt a folyamatot nem lehet a talpáról a feje tetejére állítani, és az egyes tantárgyak saját alapfogalmainak oktatása helyett olyan komplex természettudományos problémákat tárgyalni, amelyekhez az adott szinten a diákok számára sem a megértésükhöz szükséges fogalmak, sem az azok közötti összefüggések nem ismertek. Az Ember és természet műveltségi terület közműveltségi tartalmainak a jelen NAT-tervezetben bemutatott szempontrendszere összemossa a fizika, a kémia és a biológia tartalmait.

A helyzetet tovább súlyosbítja az a tény, hogy e tartalmak közé más műveltségi területek (pl. a Földünk és környezetünk) tantárgyainak közműveltségi elemei is keverednek.

Ebből következően e tervezet alapján nem válik egyértelművé, hogy melyik tantárgyban pontosan mit is kell tanítani. Ez pedig éppen szembe megy a jelen oktatási irányzat többszörösen kinyilvánított szándékaival.

A más-más tantárgyak keretein belül tanítandó ismeretek közötti kapcsolatokat és kereszthivatkozásokat nem a NAT közműveltségi tartalmaiban, hanem a kerettantervek szintjén kell megjeleníteni. Ékes bizonyítéka ennek az, hogy a jelen NAT-tervezetben más, több tantárgyat tartalmazó műveltségi területek (pl. az Ember és társadalom) sem erőltették a különböző tárgyak és modulok közműveltségi tartalmait egységes szerkezetbe.

Továbbá a NAT szövegtervezet általában sem törekszik a különböző tantárgyak (pl. a történelem és a magyar irodalom) közműveltségi tartalmai közötti (egyébként még a laikusok számára is nyilvánvaló) összefüggések megjelenítésére.

A természettudományos megismerés célja a természetben érvényesülő törvények felismerése, alkalmazása és a mennyiségi következtetések levonására alkalmas matematikai formába öntése.

„A természet törvényei nem változnak,

a természettudományok gerincét alkotó megállapításokat, elméleteket a gyakorlat folyamatosan igazolja, a tudomány fejlődése során csak érvényességi határuk tisztázódik. Így a természettudományok szilárd alapját képezik annak a hihetetlen iramú műszaki-technológiai fejlődésnek, amelynek mindannyian tanúi és haszonélvezői vagyunk, s amely korábban soha nem tapasztalt felelősséget ró ránk. Ezt az üzenetet a közismereti természettudományos tantárgyak igazán hatékonyan csakis úgy közvetíthetik, ha a fiatalokat megismertetik az alapvető természettudományos törvények rendszerével, sokoldalú alkalmazásukkal, valamint az általuk kijelölt lehetőségeinkkel is.

A kikristályosodott természettörvények rendszerébe vetett hitet nem célszerű önkényes és a tudomány logikájához nem illeszkedő szempontrendszerbe való csoportosítással megingatni.

A természettudományok iránti érdeklődés felkeltését, a természettudományos műveltséghez és a felelős állampolgárrá, ill. a természettudományos területeken dolgozó jó szakemberré váláshoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közoktatásbeli megszerzését (magától értetődően) magunk is rendkívül fontosnak tartjuk. Hasonlóképpen lényeges az iskolai tanórákon annak bemutatása, hogy a természettudományok (és velük szoros kapcsolatban a technika) állandó fejlődése nélkül jelen civilizációnk nem lenne fenntartható. Ezért fontos, hogy ezeknek a tárgyaknak a tanítása millió szállal kötődjön a fiatalok mindennapi életéhez, és őket magukat is a tanítási-tanulási folyamat aktív szereplőjévé tegye. Ezen elvárás megvalósulásának záloga azonban az, hogy a változatos módszerek alkalmazására legyen elegendő idő és minden iskolában biztosítva legyenek a szükséges feltételek. Tudatában vagyunk annak, hogy a jelen helyzetből indulva ez óriási erőfeszítéseket és hatalmas anyagi ráfordításokat is kíván.

Azonban a NAT közműveltségi tartalmainak deklarációi a szükséges munkát és pénzügyi ráfordítást nem helyettesíthetik.

A tanulói és tanári kísérletezés fontos módszertani szerepét tekintve nem kielégítő, ha a diákok életükben mindössze néhány alkalommal lesznek ennek részesei. Ezért az sem elegendő, ha egyszer-kétszer eltöltenek néhány órát valamely kivételesen jó felszereltségű laboratóriumban (pl. a jelenlegi, “A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” – TÁMOP-3.1.3-11/2” című és számú pályázati kiírásban foglaltak szerint). Véleményünk szerint minden iskolában, minden természettudományos tantárgy tanóráin szükség van az élményszerű tanulás lehetőségeinek folyamatos biztosítására; s ennek jegyében alapvető fontosságú, hogy a tanári demonstrációs kísérletek rendszeressége mellett a tanulók maguk is gyakran kísérletezhessenek.

Ehhez a megfelelő időkereten túl biztosítani kell a minimális kockázatú kísérletezést lehetővé tévő csoportbontást, a szükséges vegyszereket, eszközöket és oktatási segédanyagokat, valamint a tanárok folyamatos és ingyenes szakmai továbbképzését."

-----------

Megint átszabják a tanárképzést, szűkítik az ismeretek körét: jön az új NAT...

 

Gyászdal ne zsongjon hantomon

a sok kopasz igazsága után

a jajszó már rá oktalant von – (szőke)

 

„Tanulni kell megtanítani a gyermekeket, mert nem tudni, hogy aki most kezdi az iskolát, milyen világban kezd majd dolgozni a diplomája megszerzése után - jelentette ki a Nemzeti alaptanterv (NAT) megújításáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, tájékoztatást adva az új NAT helyzetéről.

Az új NAT bevezetésének céldátuma 2019. szeptember 1-je

...a feladat az, hogy egy tudományosan megalapozott, koherens javaslatrendszert dolgozzanak ki - mondta a miniszteri biztos, hozzátéve: a cél egy időtálló alaptanterv, a korábbiak ugyanis alig értek meg többet öt évnél. Az ismeretek körét szűkítik, a készségekét bővítik, és egyértelműen jelölik a kompetencia-rendszereket.

A társadalmi egyeztetést a minisztériumnak kell majd elvégeznie, és dönteni kell arról, hogyan lehet felmenő rendszerben bevezetni az új NAT-ot.

Meg kell válaszolni azokat a kérdéseket, hogy ehhez milyen feltételek adottak, és mik a kockázatok - sorolta Csépe Valéria.

Hangsúlyozta, hogy elodázhatatlan a pedagógusképzés megújítása, valamint a majdani e-tankönyveket, okos-tankönyveket érintő reformok végrehajtása. Ma még nagyon kevés a megértést segítő számítógépes program - közölte.

Lényeges, hogy a pedagógusokat, a szülőket és a gyermekeket egyaránt bevonják.

Nem lehet úgy módosításokat bevezetni, hogy azokat az érintettek többsége nem tekinti magáénak - nyomatékosította. Többször is kiemelte, hogy az ő feladata nem politikai, hanem szakmai. Bár a szakmán belül is vannak viták, a szakma egy, nincs belőle kormánypárti és ellenzéki - hangoztatta. A dokumentumban szerinte meg kell jelennie a méltányosságnak, egyebek mellett a sajátos nevelési igényű tanulók és a nemzetiségek szempontjainak.

Farkas Gergely (Jobbik) felvetette, hogy a diákok túlterheltek. A miniszteri biztos azt mondta, a túlterheltség akkor is csökken, ha élményt jelent az iskolai munka. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kedvet, a frontális oktatás háttérbe szorítását nem a NAT fogja meghatározni.

Csépe Valéria elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes helyeken heti negyven órát tanulnak a gyermekek. Ezt nem bírja a kognitív rendszer - szögezte le.

Farkas Gergely a nyelvtudás jelentőségére is kitért.

A miniszteri biztos úgy reagált, a nyelvoktatásnak nem a szótárról és a nyelvtanról kellene szólnia, azonban ezt sem a NAT határozza meg, hanem a pedagógiai gyakorlat. Nem a nyelvvizsga a cél, hanem hogy nyolcadik osztály végére tudjanak kommunikálni a fiatalok külföldi nyelven.

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, hogy mennyi idő alatt szervesül egy új alaptanterv.

Csépe Valéria úgy felelt: öt-tíz évnek el kell telnie, amíg változás lesz. Szavai szerint a pedagógustársadalom jelentős része mellett elszaladt a digitális forradalom, és az infrastruktúra sem megfelelő, ez ügyben azonban ő nem tud mit tenni.

Hiller István (MSZP) kijelentette, hogy azért kell miniszteri biztos a területre, mert a minisztérium nem képes ellátni a feladatait. A tankötelezettség korhatárának leszállítását gyalázatosnak nevezte. Csépe Valéria megjegyezte, hogy erről nem a NAT rendelkezik.

Dunai Mónika (Fidesz) üdvözölte, hogy megújítják a pedagógusképzést, ennek hiányában ugyanis - érvelt - nem lehet egyről a kettőre lépni. Azt mondta, a kilencosztályos iskolát úgy kellene bevezetni, hogy az első évfolyam tájékán iktatnak be még egyet.

Dúró Dóra (Jobbik) fontosnak nevezte, hogy a pedagógusoknak ne adminisztrációval kelljen eltölteniük az idejük nagy részét.

Csépe Valéria szólt arról, hogy a magyar felnőttek jelentős része nem tud törtekkel számolni, és nem ismeri a kamatos kamatot. Azt kérte a bizottság tagjaitól, legyenek türelemmel, amíg jövőre kiérlelt anyagok kerülnek az asztalra.

Egyelőre semmi sincs eldöntve - mondta.”

(forrás: közoktatás - MTI)

 

Szőke Emil:

a Hatalomhoz szólok

 

...homályodban tört a lélek

fény nincs csak sötéted

- éget –

égeti útjaim fonalát

miközben díszeit cseréled

 

...lám- a pokol itt

és jeltelen a sír is így...

 

hol gyönge-kéz mélyre nem ás

ám a gyönge-száj gyönge-sorsán

halkul - hogy

leszáll mélyére

így is „a jeltelen-percekre

forr:

hogy létezzék örökre már

ki létezett valamikor” –

 

U.i.: Ha szabad véleményeznem, egyet elmondanék: az élet már bebizonyította, hogy a negyedik osztályig nincs nagy baj. Ám, az ötödikben minden tantárgyra más tanár jut... a gyermek csak kapkodja a fejét, hisz eddig csak egy tanár oktatott, most lett hirtelen öt-tíz!

A negyedik és az ötödik közé kellene tenni egy átmeneti évet, ahol elég egy természettudományos tanár és még egy felkészítő tanár: egy humán és reál ágon...

Felsőbb osztályokban

a több tanár mellett, ehhez jöhet még az emelt óraszámú informatikai képzés, illetve a felvételi felkészítő fakultáció.

(Szakmai szempontból meggondolandó az egyszerre emelt óraszámú matematika és informatika képzés, valamint egyes – nem informatikai – szakközépiskolák emelt óraszámú informatikája..)

Az emelt óraszámú képzés tartalmát – a jelenlegi bővített óraszámú alapképzési témákkal szemben – a piaci/felsőoktatási igényekhez kellene igazítani. (Például, tekintettel négy+nyolc, hat+hat, nyolc+négy képzési formákra!)

A fentiek alapján (valamint a logikus kiegészítő információk, továbbá piaci igények alapján) meghatározhatók a tantárgy témakörei, azok súlya és mélysége.

Informatika tantervek felépítését az alábbi három témakör köré tervezzük építeni – és e három oldal fontosságát, egymással szoros kölcsönhatásban állását több mint 30 éve hangsúlyozzuk – az informatikának három lábon

kell állnia:

- Digitális írástudás: szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés, honlap-szerkesztés, képszerkesztés, animáció, felhasználói felületek, infokommunikáció, információs társadalmi szolgáltatások, informatikatörténet, jogi, etikai, biztonsági, pszichológiai kérdések...

- Számítástudomány: algoritmizálás, adatmodellezés, adatbázis-kezelés, táblázatkezelés, problémamegoldás, programozási nyelvek, architektúra, operációs rendszer, kiszámíthatóság, formális nyelvek és automaták, a számítógépes problémamegoldás lehetőségei és korlátai, ...

- Információtechnológia: nagy adatbázisok, adattáblák ipari és gazdasági alkalmazása, robotika, szimuláció, web- és mobilfejlesztés, térinformatika, pénzügyi alkalmazások... (Zakó)

 

2018. 04. 05.

Oldal: "Kerettanterv, helyi tanterv, rejtett tanterv II.
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat