Orbán és a keleti-nyitás...

avagy- így kell a pénzt elherdálni!

 

Már tetsző az unió, már öntik a pénzt, lesz beruházás, lesz autóút s minden, mi ennek a kormánynak pénzt „folyat” vissza – így lehet csak igazán gazdagodni és a slepp fenntartása biztosítva. Gazdagodás már visszafordíthatatlan odafenn, hogy a négymillió szolga morzsái mikor fogynak el, csak kedvüktől függ és attól, hogy várjuk addig is az alamizsnát meghunyászkodva. Ebben az országban a korrupció már nemhogy fellelhető, hanem mindennek alapja- a politika sajátja lett. Figyeljük meg majd a jövőbeni híreket, mert tudjuk, hogy az anyag sem minőségben, sem mennyiségben nem szól vissza- ami tönkremegy az az időjárásra van fogva, meg a megnövekedett forgalomra, de mindig másra...

„Az újraiparosítás és olykor a keleti-nyitás égisze alatt ugyanis az elmúlt napokban több jelentős volumenű beruházást jelentettek be, vagy esetleg indult el hazánkban.”

Hajrá mondanám, de a tapasztalattól kesernyés ízzel teli a szám.

 

„Gyakorlatilag alig 10 nap alatt ugyanis 245 milliárd forint értékű beruházást jelentett be valamelyik kormánytag, melyek összesen közvetlenül 2792 új munkahelyet jelentenek a hazai piacnak - emellett természetesen a beszállítóknál is mutatkozhat plusz munkaerőigény a megnövekedett rendelésállományoknak köszönhetően.”

Végül is a munka-társadalma lennénk, vagy mi a fene?

„Ha az összegyűjtött öt beruházás összes értékét a létrehozott munkahelyek számára vetítjük, akkor kiderül, hogy átlagosan 87 millió forintból jön létre egy-egy pozíció. Ezek közül is a legdrágább munkahely a kazincbarcikai citromsavgyárhoz kötődik, ahol a fajlagos költség 181 millió forintra jön ki. Ezt a gyöngyöshalászi Apolló munkahelyei követik 149 millió forinttal.”

Ehhez vegyünk egy átlagfizetést, ami legyen 150 ezer FT, hány évig kell élnie az egy pozíciót betöltő embernek, hogy a 87 – 181 – 149 millió forintot elérje? Átlagolva sem él egy ember 100 évig, de mert tételezzük föl lesz haszon is, és unokáink is fogják látni (ami viszont kérdéses) - az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy idő előtt kivonulnak a nagy beruházók, mihelyt a törvények által rájuk ruházott követelményeket elvárja az ország vezetése. A tőke meg, ahogy szokás- kimentve!

Akkor most mi is van? Az uniós pénzeket hűtlenül kezelik a beruházások viszonyaiból következően... a politikusok, a slepp, a család, a barát és koma mind gazdagabb lesz, ja, hogy az országért teszik és az ország látja hasznát (?) hm.... ha elhiszem, biztosan. Tessék már mondani, amikor a honosítást is jó pénzekért adják (nyelvet sem kell tudni hozzá, elég, ha magyarnak mondja magát), akkor mit higgyek el? Itt már minden lehetséges, a pártok pénze is ilyen csatornákon folydogál, az egyéné is, ki- lobbizik valaki, vagy valami mellett, az államé is, hogy „pályáztat” (ki többet juttat vissza, az nyert)- benne a kormány minden tagja megkapja, ami érte jár!? Persze hogy nem nyilvánosan, amúgy suba alatt, de miért gondolják, hogy a kis ember (itt a nyomorban) süket és vak. Csak idő kérdése meddig mehet ez így... mert, de attól az Isten őrizzen meg... akkor maradjon inkább így (?!)

Népszerűtlen intézkedések is lesznek? Vajon mi jöhet még, megadóztatják a nyugdíjakat (a kurva életbe) esetleg a közmunkabéreket is mellette? Vagy fizetős lesz az egészségügy? Csakhogy a természet megújulása és pusztulása olyatén van irányítva... elébb az őszi-téli pusztulás, csak utána jöhet a tavasz kibomlása s nem fordítva, ha követjük a menetet, mert az embernek sincs evidensebb előképe a lejátszódó létperiódusaiban. Az állam alkotóképessége csodálatos és szubjektív is egyben, míg én az életemmel sántikálok itt „lenn”, ott „fenn” a képeik váltogatásával vannak elfoglalva, s megrendüléssel teli élvezetünk idelenn, annál nagyobb, minél inkább érezzük magunkon a torzulás hitelességét, ami a szenvedésből fakad... bár talán 3 ezer sorstárs a többszáz milliárdból jobban jár, addig még mindig milliókkal a kín – ami nem ellentmondás – csak kényelmes a tempó és bőbeszédű tendenciáin ismerszik meg rajtunk...

Hajrá!

 

Sóvárogtunk,

kívántuk, hogy valami legyen,

már van ünnepem,

lengve loptuk be a holnapot e kegyen,

hol élettel telek,

fellelhetem a múlt-éveket...

Ez ám a szabadság, sehol szebben!

Hogy vidéki vagyok? – annyi baj legyen-- (szőke)

 

2014. 09. 23.

 

 

 

Oldal: Orbán és a keleti nyitás...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat