Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

Isten-disznók”!

 

(Virgácsnak szántam... a Mikulás-csomag mellé (!) – másoktól is „ollózva”, mindenről- mindenkinek, így összeszedve lett összeszedett tartalma!)

 

Nem kegyetlenség, nem öröm.

A Mindenhez csak van közöm.”

 

...és a vélemények összességében itt:

az a Lehetetlen Csürhe”!

 

 

Átvéve egy- az egyben!

Hol vannak már a régi szép idők, amikor a közpénzzel vagy befolyással rendelkezők egyszerű megvesztegetésében láttuk a korrupció lényegét? A kisstílű, pitiáner módszerek helyébe az elmúlt negyedszázadban egyre professzionálisabb megoldások léptek, a szervezettség és hatékonyság az utóbbi években jutott a csúcsra. Miközben Orbánék konkrét bizonyítékokat követelnek az amerikaiaktól a korrupciós vádakra, a szemünk láttára vált a közpénzek ipari méretű lenyúlása a fideszes rendszer szerves részévé, sőt meghatározó céljává.

 

Pedig a korrupció ellenes szólamok fontos szerepet játszottak a Fidesz 2010-es választási győzelmében, alátámasztva jól időzített ügyészségi fellépéssel. A korrupciót hagyományosan értelmező, naiv közvélemény számára látványos húzás volt tízmilliókat tartalmazó nokiás dobozokról vagy érték alatti ingatlaneladásokról beszélni, gyorsan előzetesbe is helyezve a gyanúsított szocialista politikusokat. Azóta kiderült, hogy nem is volt nokiás doboz, ki is vették a vádiratból, a hatodik kerületi ingatlanmutyinál pedig a vádpontok jelentős része szintén eltűnt. Nota bene néhány százmilliós értékvesztés gyanúja miatt ült évekig előzetesben a volt polgármester, miközben most az ötödik kerületben több mint hárommilliárdos, hivatalosan sem tagadott árcsökkentéssel lebonyolított, felettébb különös ingatlanügyletek miatt semmilyen eljárás sem indult.

 

Ez persze aprópénz az igazán jelentős tételek mellett. A közpénzek lenyúlásának korszerű módja olyan jogi és szervezeti háttér megteremtése, amely a korrupciót is új magaslatokra helyezi. Először is olyan törvényeket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a szabad rablást, és lehetetlenné az ellenőrzést, az esetleges felelősségre vonást. Ott van például a közbeszerzési törvény módosítása, Orbánék egyik első intézkedése, amely egyebek mellett lehetővé tette a nyílt pályáztatás elkerülését a 25 millió forint alatti megbízásoknál. Csodák csodájára hirtelen többszörösére ugrott a 20-25 millió közötti szerződések aránya és a rájuk kifizetett pénz. Vagy ott van az állami földek haszonbérletbe adását érintő jogi szabályozás, amely teljesen átláthatatlanná tette az egész folyamatot, így gond nélkül lehetett több tízezer hektárt juttatni a párthoz közelállóknak. A pályáztatással sem kellett mindenhol bíbelődni: annak megkerülésével adhattak ingyenes használatba hatalmas területeket, érdekes véletlen folytán a parlament mezőgazdasági bizottsága fideszes alelnökének érdekeltsége 56 helyen kapott földeket.

 

Folytathatnánk a sort a testreszabott törvényekkel, amelyekkel jól behatárolható érdekcsoportokat hoznak helyzetbe, lásd például a kaszinókról vagy a kereskedelmi adókról szóló törvénykezést. Itt százmilliárdos nagyságrendről van szó, egyesek hatalmas ajándékot kapnak kedvezmények formájában, mások versenyelőnyt, a többiek viszont tízmilliárdokat buknak. Ez már nem egyszerűen pénzmozgatás, hanem a gazdasági viszonyok tudatos átrendezése a saját hátország javára, amit egyébként az energetikában, a közszolgáltatásoknál és a bankszférában is látunk. Gondoljunk csak a takarékszövetkezetekre, amelyeket egy idevágó törvény alapján kisajátítottak, százmilliárdnyi közpénzt nyomtak beléjük, majd tovább adták egy Fidesz-közeli érdekeltségnek.

A széles értelemben vett korrupció fő forrása a nagy állami fejlesztések elosztása, méghozzá leginkább uniós pénzekből.

Ez igazi bőségszaru, hiszen sok ezermilliárd forintról beszélünk, amely jól csatornázva jut el a slepphez. 2010-13 között a Közgép részvételével pályázó konzorciumok összesen 700 milliárd /!/ forint pénzt kaptak, számos esetben úgy, hogy nem is volt más pályázó, vagy mindenki mást kizártak, sőt utólag még a megbízási díjat is megemelték. Így fordulhat elő, hogy például közel négymilliárd forintba kerüljön egy kilométernyi autópálya, vagy 50 milliárdba egy viszonylag rövid vasúti pályaszakasz felújítása. Minket legfeljebb az vigasztalhat, hogy a magyar adófizetők zsebét ennek csupán a töredéke terheli, a javát a gazdagabb uniós országok polgárai fizetik.

 

Forrás: http://fungie.hu/

A közpénzek ma már nyíltan vándorolnak a politikusok, rokonaik, barátaik stb. érdekeltségei felé. Mit szólt volna a Fidesz, ha a szocialista államtitkárok annak idején büszkén vállalják, hogy igenis azoknak adnak megbízást, akik közel állnak hozzájuk és akiket jól ismernek? Mit mondott volna Orbán Viktor, ha Gyurcsány Ferenc vejének a cége több milliárd forint közpénzt kapott volna? A Fidesz annak idején nagy botrányt csapott, hogy Horn Gyula hatvan egynéhány évesen, több évtizedes külügyi pályafutás, több éves miniszterség és kormányfőség után egy nem kirívó házat vett magának. Most a külügyi tárca ifjú vezetője, akinek mindeddig semmilyen polgári munkája nem volt, kezdettől fogva hivatásos politikus, egy kisebb vagyonért hatalmas, feltűnő luxussal kialakított és berendezett házat vett magának – és a fideszes vezetés büszkén kiáll mellette, irigységgel vádolva a kétkedőket.

 

Itt tartunk ma, nem csoda, hogy az emberek teljesen kiábrándultak és korruptnak tartják a politikai elitet. A mára kialakult újraelosztási rendszer nem csupán felháborító és igazságtalan, de a legfőbb akadálya az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének, és ha így folytatódik, évtizedekre visszavet minket. Ez tényleg irányváltás, a nagy nyitás jegyében egyre távolodunk a nyugati értékrendtől és gyorsulva követjük a keleti rossz példákat. Valóban ezt akarjuk?

 

 

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Nem vigasztalás, pusztulás,

csak minden együtt: semmi más.”

 

Tudjátok, ti, kedves kis nemzetiek, nacionalisták, vagy kik, tehettek arról, hogy az emberből kikopik a szó, az érzés, a hazaszeretet. Ti, akik folyamatosan a múltba révedve, sikongattok a benneteket ért gyalázatot emlegetve, kaparva a sebet, ne gyógyuljon csak azért se. Trianonról zokogtok, meg Mohácsról, elfeledve azt, hogy mindig a magyar ártotta a legtöbbet a magyarnak.

Belopva a sorok közé, vagy üvöltve kérdőjelezitek meg hitemet, amihez közötök nincsen, miért is lenne, és bizony sugalltok, sunyin, belelehelve az olvasók fülbe, mint afféle Bayer-utánzat a mérgezőt, az epést, sváb rokonról elmélkedve, vagy tótról, miközben űznétek el mindent e földről, mi nem „magyar”. Mert Mária országa az a Máriáké, csak nem azoké, akik dolgoznak benne éhbérért, hanem a szenté, a szűzé, aki előtt lehet térdepelni, ájtatosan, és lehet feloldozást nyerni, akár a vurstliban, 10 Miatyánk, egy kis jatt a papnak és feledve minden bűn.

Számon kéritek a pozsonyi csatát, a Turáni átkot, Hunyadiról regéltek, a közben eltelt 600 évet feledve. Háborút akartok a románnal, a szlovákkal, utáljátok az osztrákot, az egykori sógort és döftök bele a koma hátába is kést, ha nem magyar. Összeesküvésről beszéltek, aljas zsidókról, idetelepített vándor cigányokról, kiket úgy hoztak vala, valami gonosz elme, hogy ez nép is legyen a magyar ellensége. Sziszegtek, mérget lövellnek szavaitok a tengeren túlra, egy „színes bőrűn” kéritek számon, hol az indián kultúra. Beszennyeztek mindent, hiszen Petőfi sem magyar, csak Petrovics, Rejtő az Reich, humor nélküli alak. Ó, és nagy büszkeség, mikor a Nemzetiszín téglával vert mellkas horpad, mert az Aradi vértanúk színe-java sem magyar, csak csupa gyütt-ment , hova és mire a virtus és büszkeség?

és ti, igen, ti vagytok azok, kik pusztítanak lelket, érzést, hagyományt, ti, kik rovásírásba kapaszkodva csak töritek a magyart, kerékbe, satuba.

Ez a ti országotok, hát legyen a tiétek.

Unikum, de lehet hungarikum is még: a kiilleszkedés. Amely ugyan semmit nem jelent – azaz tisztára citrancs -, ámde jól mutatja új elitünk szellemi nagyságát a gödör alján. Ahogyan az illiberális demokráciában kiilleszkednek a fedett sportlétesítményben. Uram, irgalmazz!

 

Orbán például azt ígérte, hogy Magyarországon olyan rendszert épít ki, amelyben „egyetlen, központi erőtér” van – és ezen pártja, a Fidesz hosszú távú egyeduralmát értette.

Miután Orbán az elmúlt években radikálisan átépítette a hazáját, most Európa és az EU van soron. A menekültválság nagy esélyt kínál arra, hogy Európában véget vessenek „a liberális blabla korszakának”, és keresztény-nemzeti-konzervatív értékrendszert vezessenek be

A magyar politikus már rég meggyőződéses Európa-szkeptikus. Eddig azonban Európa-politikai beszédének többnyire belpolitikai céljai voltak. Most azonban a liberális Európa elleni harcát „sok éves programnak” látja.

 

 

 

Félázsiai negyeddemokrácia

 

Gyűlöletük én nem bánom!

Hiúságukat csak szánom”

 

Gyerekek, ennél messzebb nem tudok elhúzódni.

Forrás: Népszabadság - Reviczky Zsolt

 

Egyszer rég őseink ideértek Pannóniába. Rég volt ez az egyszer. Annyira, hogy már a magyar lovas turisták kéretlen látogatásait nyugaton jobbára csak történelmi emlékként kezelik. Közben teltek múltak az évszázadok, miközben őseink igyekeztek homogenziálni genetikai állományukat. Az időévek és generációk eljöttek, majd tovatűntek. Orbán Viktor szerint azonban megállt a szocializációs óra valamikor a magyarság történetének egy rég múlt pillanatában. Talán történelemtanára is ki kérte volna magának a legújabb eszmefuttatását, de kit érdekel ez már, ha sikerült a hordót elég magasra építeni.

 

A Magyarinfo-n is idézet-szöveg szerint- egy olyan félázsiai népség, mint a magyar csak az erőből ért. Az onnan idézett szöveg szerint „Az összefogás nem szándék kérdése, hanem erő kérdése. Lehet, hogy vannak országok, ahol ez nem így működik, például a skandinávoknál, de egy ilyen félázsiai népség, mint mi, akkor tud összefogni, ha erő van. Ez nem zárja ki a konzultációt, a vitát és a demokráciát, de kell egy központi összefogás, ami az ország történelmi tapasztalataiból is levonható”. Az, hogy a magyar népességet csak per népségnek tekinti a miniszterelnök, szimpla bunkóság. A félázsiaival sem lenne külön semmi baj. Sőt az egészen ázsiaival sem. Különösen akkor, ha például a kínai kultúra, a szanszkrit irodalom, vagy akár a mongol állattenyésztés ősi múltját tekinti valaki. A gunyoros felhangot azonban joggal kérné ki bármelyik olyan nép, akik tőlünk keletre él. Ha a miniszterelnök ezzel szeretne bevágódni, mondjuk, a kínai partnerek szemében, akkor kéne neki szólni, hogy elgurult a gyógyszere. De a veszély nem csak a külpolitikai elszigetelődés, vagy a miniszterelnök gyerekszobájáról alkotott képzetek tárháza.

Sokkal nagyobb baj az a szemlélet, hogy ami azt sugallja, hogy a miniszterelnök elveti a meggyőzést, és csak a legyőzést, az erőt látja az összefogás zálogaként.

Elvégre egyfajta összefogás lehet az erő hatására a gályarabok összefogása is. Még akkor is, ha a felső fedélzeten, a terített asztalnál különben dúl a demokrácia. Ami alá a citeraszót olyan mondatok szolgáltatják, mint az, hogy: „Reméljük a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amelyeket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kelljen vezetni”. Igaz, ezt már az európai gazdasággal, Európával kapcsolatban fejtegette Orbán Viktor. A két gondolatsor együtt jelez valamit, ami nagyjából csak az arra kijelöltek demokráciája csupán. Mindenki másnak jut az erő. Annak, aki nem kapart eleget Lázár János szerint, azoknak, akik kiszorultak a kasztokból, akiket majd Orbán Viktor fog személyesen foglalkoztatni. Mintegy megtéve a miniszterelnököt magát a mindenki felett álló megmondó-emberré, az egyedüli igazság egyszemélyes letéteményesévé. Ami függetlenül attól közveszélyes lehet, ha eltekintünk attól, hogy kevesebbért, kisebb mértékű messianizmusért is égettek meg embereket annak idején. Amikor tényleg az erő szolgáltatta a jobbágyok, a gályarabok összefogását.

 

Igaz, a mai nyilatkozatok nem teljesen előzmény nélkül valóak, egyes kisebb tünetei megjelentek már Áder János jelölésekor, s egyfajta weimari jellegű fordulat is előrevetett némi árnyékot. Mely árnyékban meghúzódott, meghúzódhatott Kövér László levelezéses, újratemetéses ámokfutása. Miközben a gazdaságunk számára pangást tud csak biztosan ígérni. Mesékkel pótolva a tényleges eredményeket. Így végső soron tényleg csak arról van szó, hogy Orbán Viktor szintet lépett az antidemokratikus fenyegetéssel fémjelzett káoszjátékban. Miközben szinte biztos, hogy a szemében mindenki más hibás, senki sem érti meg, de sebaj, mert kezében a varázspálca és a mikrofon. Aki pedig egyes tünetcsoportok, és a megnyilatkozások között hasonlóságot vél felfedezni, vessen magára, mert természetesen szó nincs arról, hogy itt bármi sértőt állíthatnék a miniszterelnök egészségi állapotáról. A jelzés éppen, hogy a különbségek megállapíthatóságát szolgálhatja a valóság és az internetes pletykák között.

 

Forras: Wikipedia

De egyet ne tegyen. Ne gondoljon bele abba, hogy az erő problémákat megoldó szerepét olyan táblák is hirdették, melyek szerint a munka ereje szabaddá tesz („Arbeit Macht Frei” - Dachau). Olyan helyen, ahol sok mindenről szó esett, de szabadságról a legkevesebb. Ellenben alternatívát azt kínáltak a demokráciával szemben. S még valamit érdemes figyelembe venni. Nevezetesen azt, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen jót tett az említett mondatokkal. Innentől ugyanis nem kell pávatáncokkal, környezetmagyarázatokkal foglalkozni. Mondhatni, lehullt az álarc, és a hordón már csak az látszik, amit látni érdemes, A taglalt kijelentések után már tényleg csak a latrinavitézek legelszántabbjai tekinthetik majd el nem hangzottaknak a mondatokat és hallelujázhatnak a lába nyomát puszilgatva, és kezecskéit csókolgatva. A kormányzó pártnak meg lehet, hogy szét kéne nézni a hordó alatt, és egy kevésbé bélsaras folton megtalálni azt, aki leválthatná a szellemileg alig kétséges módon a teljesítőképessége határára jutott miniszterelnököt. Amíg még van olyan, aki alkalmas felnőni a feladathoz, és nem kenődött össze nyakig.

 

a híg sárban elterpedve,

bélsarukat kiböffentve,

-----

...disznó-gyönyörben”

 

 

Az utolsó dobás...

 

Nézik a közömbös, szelíd

népek: dühöm cserepeit!”

 

A DK-nál nincsenek ilyen belső viták. A párt programot ír, kongresszusra készül. Az erős vezető megvan, kérdés, milyen nemzeti konzultációra gondolt Gyurcsány Ferenc. Ennek ugyanis csak akkor van értelme, ha valódi kérdésekről szól, azokra valódi válaszokat várnak, és ha nem a kormányzás idején fecsérlik ezzel az időt és az energiát, hanem a választásig végeznek a társadalmi felméréssel. Valóban lenne mit megbeszélni (oktatás, egészségügy, adórendszer, nyugdíjak, energiapolitika), de a rendszer megbuktatása elvben új alkotmányt, a magántulajdon védelmét, a szabadság és igazságszolgáltatás garanciáinak visszaadását feltételezi, ezek nélkül egy új kormány aligha, vagy alig hogy fog működni.

Márpedig Gyurcsánynak is egy dobása van.

Győznie kell Orbán felett mindenáron. Amúgy, ez egybeesik az ország érdekével, más pedig rajta kívül nem rendelkezik az ehhez szükséges erényekkel. Kérdés, a balliberális tábor képes-e őt újra elfogadni, az első helyre?

Az a felmérés mindenestre elgondolkodtató, miszerint a baloldali szavazók több mint harmada még mindig Gyurcsányban látja a baloldal vezérét, mögötte 7 százalékkal a már Párizsban élő Bajnai, majd szinte kimutathatatlan mértékben az MSZP-s trónkövetelők.

Gyurcsány azt mondta, a DK lesz az legerősebb ellenzéki párt. Ha ez megtörténik, az MSZP-t nem biztos, hogy sikerül a zuhanásban megállítani. A szocialisták előválasztásról beszélnek, hogy ki legyen a kihívó 2018-ban, és hogy- kik legyenek az egyéni jelöltek a 106 körzetben. Elsőre ez demokratikus megoldásnak látszik, de nem vagyunk benne biztosak, hogy az MSZP ezt végiggondolta. Mi van például, ha Gyurcsány Ferenc megnyeri?

Facebook Tumblr Tweet Google+

 

...vigasztalás

 

Emeld föl fejedet

büszke nép!”

Viselted már eleget, a világ

szégyenét...

Ím, a juhászi vigasztalás,

el-nem-égő-nagy-mosolya

s a remény,

erekkel betekert

irgalmatlan irgalmadban” -

...zsugor-sugár,

átütő terén még ég

a tűz, az „Eredetből”! – (szőke)

 

2015. 12. 05.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 66
Tegnapi: 581
Heti: 2 796
Havi: 10 698
Össz.: 296 767

Látogatottság növelés
Oldal: "Isten-disznók"
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »