Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

 

Orbán békét teremt... (?)

 

Nem- mintha nem lenne igaza is – ahogy mindenkinek van igaza – annyira neki is. Ám a szívből való cselekedet – persze szavakban – mert gyakorlata – valljuk be – egészen mást mutat, egyszóval csak magát fényezi Orbán- kicsit árnyaltabb szavakkal, de szívhez-szólóan mégis! Mellesleg az együttérzés, ahogy mondja a magáét, oly hamisan cseng, és mégis sikerrel adta a világ tudtára emberméltóságát, „jóságát és féltését”, hogy erkölcsiekben is magasabban van mint mások (amit nehéz elhinni), de benne volt az elutasítás is, az egész orbáni-lélektan itt.

Mintegy polgári humanistaként mutatva magát, mégis rendezni tudta kirakatát. Szép fényesre is sikeredett. Hogy kiírta beszédét nem tudom, de azt igen, hogy az alantas dolgok nem állnak messze ízlésétől... ezért fogadom minden megnyilatkozását kétkedéssel. De- hát, ilyen a politika és milyen lehetne más egy politikus.

Hazugság, köpönyegforgatás, kettős-beszéd, pávatánc, ez sajátja!

 „Szívből együtt érzünk azokkal az emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy elhagyják az otthonukat. Ők áldozatul estek országuk rossz kormányzásának, ami elvette az emberi méltóságukat. Ők áldozatul estek az elhibázott nemzetközi politikai döntéseknek, amelyek háború sújtotta régiókat eredményeztek. Ők áldozatul estek a mi elhibázott európai politikánknak, amely olyan várakozásokat ébreszt, amelyeket lehetetlen teljesíteni, és ők áldozatul estek az embercsempészetnek, mely hatalmas üzletté, egy el nem mondott történetté vált. Erkölcsi kötelességünk, hogy visszaadjuk ezeknek az embereknek az otthonukat és a hazájukat. Az nem lehet a célunk, hogy egy új, európai életet biztosítsunk nekik. Abban kell nekik segítenünk, hogy visszaszerezzék a saját életüket a hazájukban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, békét kell teremtenünk és gazdasági fejlődési tervet kell létrehoznunk a hazájukban” – mondta a miniszterelnök.

 Megkönnyeztem mondandóját, de tényleg- az orbáni tudat és a méltóság ilyetén találkozásával... de miért érzem mégis, hogy ő és társai (itthon), ahol megtapasztalhatjuk is- a mindennapos küzdelmet a létért, politikája milyenségével őrületét – hogy már megint szépít, hiszen „kis senkik”, akik az embertelenség konjunktúra-lovagjai és gonoszok a végtelenségig! A morális-gőg őrzött méltóságtudatában jobb-szélső felfogásban, a 20-as évek illő helyén...

A gazdasági fejlődési tervét itthon adja közre inkább, ahogy az nincs, úgy gazdaság sincs és ami van, az a béka-segge alatt van! Éhség, nyomor szinten-tartásával meddig lehet az embereket szavakkal jóllakatni – ezt is tudja? Akkor teremtsen békét itthon elébb, a „józan-ész politikájával”, amit már az mszp is feldicsér! Merthogy ők sem különbek egy percenttel sem- csak más-oldalon állnak és ők is, csak szavakkal - a valóságban ők sem mások, csak kizsákmányolók! Országunk csapdában vergődik... ma, a hatalmi arrogancia világában.

Én, csak a magam érzéseit vetem papírra – bár sokakban vélem felfedezni a keserűséget – véleményem csak egy itt! Nem izgágáskodni akartam, de nem is- az egyperces mámort kívántam megjeleníteni e valószerűtlenségben, a kiábrándulás fényre-szomjas valójában... ám- ahogy itt, az érző-politikus, ki- monológjában- mondanivalójában- a szennyes-szürke üveges-szemek hamisságán túl, a kedvetlen és lomha mozdulatok visszavonhatatlan valóságában hatást vadász- egy éjszakai-sötétséget megtestesítő politikust láttam - bennem csak a keserű irónia lappangott föl! Persze-hogy a rosszindulat bennem van, ki-másban is lehetne... ha a robot mellett sem lehet jobb élete az embereknek, és egy-személyre adott fizetésekkel (éhbérrel) családot kell fenntartani, akkor bennem, máris véget ér - és menthetetlenül véget ért - a mámoros poézis ideje! Ennyi!

 

búcsúm

 

...van e békém ?

- csak mondva van

van ki kevesebbel is beéri...

ha békén hagyják

semmivé vált életem

egy gondolat még-akár

megérhet a fejemben

ám a kárra már legyintek -

s szavalom a Shakespeare

szonetteket

nagy búsan tárva rá a tudást

s melléje

Paganinit vonózom

hogy rám-jöjjön

a zsibbadás -

...akként hogy- most

ismerve meg Istent

bennem

havat álmodok a hegyeknek

...és ördögűzőre veszem

az utolsó perceket – (szőke)

 

2015. 10. 01.

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 567
Tegnapi: 241
Heti: 808
Havi: 8 287
Össz.: 1 095 666

Látogatottság növelés
Oldal: Orbán békét teremt.. (?)
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »