Népi-érzékeny Orbánunk...
A magyar nép már olyan kiszolgáltatott lett, hogy szavakat sem lehet rá találni... munkatársadalma? hm... de bezárják a boltokat (a nagyokat persze) vasárnap. „Folytatódik a kiszorítósdi?”
Aki dolgozik, az ne is egyék. Keresztényi érzületből csupán. Ugye? Egész napi munka után, a nagyobb bevásárlásokat hétvégére hagyták eddig a családok... ezután fáradtan kóvályoghatunk hét-közbe, így is megpakolva, ha enni akar a család. Persze, hogy van megszokás is benne... csak mert kitalálták az évszázaddal ezelőtti „népszokást”, hogy ott (volt) a vasárnap az ájtatosságé és imával töltekezzen az ember, ne a plázák „kedvelt” termékeivel? Hétvége tehát felesleges a kereskedőknek... de miért nem ők döntik el, hogy a forgalom megéri-e? A kirándulásokra vidd a hátizsákod „teletömve” (már akinek erre van pénze)... mert nem lesz egy bolt nyitva, ha mégis- valami elfogyott, vagy megkívánna a gyerek, merthogy Orbán – ez a fene-nagy népi érzékenységgel áthatott ember bezáratta a boltokat, ha lesz is valami büfé, ott aranyért sem válogathatsz! Szar itt már minden! Pénteken böjt van, szombat a családé? Vasárnap a templomé és az imáé. Aztán a húshagyó kedd, a hamvazó szerda, meg a frász tudja mi még. Erőszakkal? Debilis elképzelés...
És még így is, ezek után is: „A hét legnagyobb lánctól a Népszabadság becslése szerint összesen 30 milliárd forintnyit szedne be ezen az úton jövőre a kormány.”
Meddig is megyünk vissza az időben?
„Az áruházláncok a lap szerint minimum úgy érzik, hogy a kormány felrúgta a korábban velük kötött megállapodásokat. De az is felmerült bennük, hogy valójában taktikázás folyt. Vagyis hogy a kormány így hosszabbította meg, öltöztette át a különadót, amit az Európai Bizottság elmeszelni készült 2012-ben. Az OKSZ az adóemelés hírére rögtön közölte, hogy az élelmiszerár-drágulást hozhat, és a lap is úgy tudja, a leginkább érintett nagy kereskedelmi láncok a beszállítóikra és a vevőikre fogják hárítani a megemelt sarcot. Vagyis nem hajlandóak lenyelni.”
Hát akkor, imára Magyar! Internet helyett is imádkozz inkább, vacsora helyett mondj egy imát, és töltekezz fel Orbán képével, amikor kézbe-fogja a füstölt sonkát. Kurva-jó nemdebár? De modern ez a világ! - ahol hatszázezer gyerek éhezik, egymillió ember nyomorog munka mellett is, négymillió ember él szegénységben, akkor az érzékenységéről elhíresült, népérzületű kormányfőnk, keresztényi tudatától áthatva- pózol- sonkával a kezében! Hogy csorgasd a nyálad, mert elég az embereknek a pavlovi-reflex is!
Akkor zárjuk be a kis-boltokat is- majd visszajönnek az állami- nemzeti-boltok (és a nemzeti CBA jól jár!)... erre megy ki a játék - nem? Lesz nektek kutyagumi! Ez az ország elkapálta már magát... hála Orbánnak.
Mozgolódni kezdtek a szakszervezetek is... nahát! Micsoda hír- van még ilyen.., aki képviselné a dolgozóit? - fogalmuk sincs már, hogy mit kellene tenni (bár őrzik a pozíciót maguknak vezetőik), ha van is néhány kivétel- az is csak dísznek... ad a „kirakatnak”! Mi van a MÁV-val, a cafeteria nem érinti? A vállalkozók szövetségével, a rendvédelmi-szervekkel stb. - ott nincs család, meg ott a Volán, a BKV stb.? Minek sorolni, semmi értelme...
...”legfőbb”-részre terjeng a homály- lett unt
s ébresztőre fújt... hogy értelemre köszöntse sorsunk.
Gonosz-templomodban értelmetlen ma az ima,
csak holdkórosra lanyhul, így tudatosul-
érzékek frigyét sem mutatva...
Hálójába-szőtt- időd sem kímél, mert por és hamujában
magának uszul, akár fekete-özvegyülten is űzni búj...
Ám tudd- van még ki csupaszon járva koldul,
mindez egy dolog – „annyit is ér”! -
már jobb eszme kél az agyban...
– bár mi rajta még, csak szívem által sugallt -
utamba így se akadj!
...szó mi szó, éhségben magával ránt a baj. Így nincs alkum--(szőke)
2014. 10. 31.