Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

 

A békeállapot...

 

 

 

 

 

Ahogy Ungváry Rudolf írja: „Az ilyen diktatórikus rendszereket a történelemben mindig a demokratikus erők összefogása döntötte meg. Az orbáni rendszer esetében sincs ez másképp."

Önkényuralmi diktatúra melyben nézetük nem jobb, hanem rosszabb dolgokra irányul... az erőltetett „sikerek”, mint a banki megtámadás, vagy akár a rezsicsökkentések csak ideig-óráig szolgálják ügyüket. Egyre nehezebb lesz fennmaradnia, csak erőszak árán és torzult életformák dolgaiban látványként - a kormány beavatkozásaival, amivel aláássák a társadalmi „magaslatokat”, amitől immár egy ideje elszokott a nép - már képtelenségét mutatja a megértésre! Sajnos a hatalom a fáradságot sem veszi, hogy felismerje a szükséges eszközöket, hogy meglássa, az emberek közömbösek már a céljaikkal szemben. Rétestésztává vált megoldásaikkal is csak a duma kapott helyet, kézzelfogható eredményei a spontaneitásban vannak, aminek nemigen van önértéke a közgondolkodásban... nemigen minősül önmagáért figyelmet érdemlő dolognak.

 

 

 

Folytatva: „Tévedés azt gondolni, hogy kitüntetetten a baloldalra kellene épülnie a rendszerrel szembehelyezkedő ellenzéki identitásnak. Az ellenzék nem azért erőtlen, mert a baloldalnak vagy a liberálisoknak nincs vonzó programja, hanem azért, mert arra nem tud valójában választ – s vele programot – adni, hogy miért teljesen esélytelen. ”

Pedig, ha magukba néznének, fellelhető lenne önzésük (esetenkénti nagyképű és túlzott önbizalmuk fontosságuk tekintetében lásd MSZP – tükrük lehetne a hatalom), hogy nem veszik tudomásul a közügyekkel kapcsolatos rájuk háruló feladatokat, az azokból származó indítékok viselkedésbeli szokásokkal ötvözött cselekvéseiknek súlyát, nem elemeznek, hogy tekintetbe vegyék a közös érdeket, amelyek másokkal egyesítik, s nem elválasztják őket. Az elhallgatott vélemény is lehet igaz vagy téves akár – bár nem látványos tagadással, de ilyetén is kimutatva csalhatatlanságuk, aminek okából igazságot mutatni sohasem lehet és nem is képviselheti a teljes igazságot, egyáltalán – az igazságból keveset tartalmaz. A „tenni” náluk tabu téma! Mert így van, már híveik is csak előítélet módjára teszik magukévá céljaikat, kevéssé értve és érezve munkájukban, annak ésszerű alapját – nincs értéke, véleményeket sem ütköztetve az „elsőbb”- jogosságának bizonygatásával, egy rideg fegyelemben.

 

 

 

 Tovább: „A mai rendszert ugyanis csak megdönteni lehet, nem pedig választások útján felváltani. Az önkormányzati választások ezt újra bizonyítani fogják. Nyílt vagy rejtett diktatúrákkal szemben minden szakpolitikai bírálat és program hatástalan.”

De ha eltekintünk is az egyes gondolkodók különös nézeteitől, általánosságban növekvő hajlamot látunk (a világban is) a társadalom hatalmának jogtalan kiterjesztésére az egyén fölött a (2/3-os) többség okán...

- ez a közvélemény maga és a törvényhozás is, sőt maga a törvény, mivel tendenciái a változásoknak, hogy ilyen módon is erősítsék a társadalmat és gyöngítsék az egyént, már túlkapásnak eredményeként a visszásságok körébe tartozik, melyek idővel sem múlnak el, immár ezekkel egyre ijesztőbb méretűvé válik. Tehát az uralkodó párt, de az emberek is – szeretik saját vélekedésüket és elfogultságukat viselkedési szabályként másokra erőltetni – s ezt a hajlamot az emberi természet legjobb és legrosszabb tulajdonságai is oly erősen táplálják, hogy aligha lehet majd valaha mással, mint a hatalom hiányával kordában tartani – de minthogy a hatalom nem csökken, hanem nő, hacsak az erkölcsi meggyőződés gátja nem állja útját ennek az ártalomnak - a jelen körülmények között arra kell számítanunk, hogy terjeszkedésének leszünk tanúi. Alapjaival van baj a mai rendszernek, nincs ésszerűsége csak a hatalom oldaláról, ilyetén homályos a jelentése is, mert elkorcsosul jellemre és viselkedésre... formálissá válik – nem ösztönöz a jóra, csak béklyóba szorítja a lelket, s megakadályozza, hogy akár az értelem, akár a személyes tapasztalat hatására bármilyen szívből jövő meggyőződés kialakuljon benne... a kormányzat így lett a köz érdekével ellentétes érdekek képviselője – immáron a kormányzat nem lehet a többség hatalma és felzúdulásokra lehet számítani.

Egyelőre a jog olyan kísérletei ellen, mely olyasmiben próbálja ellenőrizni a civileket, amihez eddig nem voltak szokva – de tekintve, hogy az emberek kevéssé tudnak különbséget tenni aszerint, hogy valami beletartozik-e a jogi szabályozás hatáskörébe, már indulatot vált ki... ami lehet ugyan téves is, meg megalapozott is – bár egészében igen hasznos – nincs (még) elfogadott elv, melynek érdekében és értelmében a megszokott módon el lehetne dönteni, hogy helyénvaló a kormány beavatkozása vagy sem.

Mindenki „tetszése” szerint dönt, ezért a káosz érzet vele! A 2/3–nak - mert az a közvélemény is - lenne joga a rend fenntartásához, de ellentétekkel csak az értetlenséget hozta és az indulatokat szítja fel. Ezért is a kormány jogtalan túlkapásaival az érzet - ami gyakorlattá vált - hogy a politikai önkény ilyen módon is korlátozza mások cselekvését. Ellentéteket szül már saját soraiban is, lehet ez lesz a veszte a hatalomnak, mert belülről fogják megdönteni? A Várba történő „felvonulása” is egy parázs (sok más mellett), ami lángot lobbanhat (!) A békeállapot az emberek között, nem természeti állapot: „status naturalis”. A békeállapotot először intézményesíteni kell, az ellenségeskedések elhagyása erre nem kezesség, nemhogy felszítása, mint napjainkban- törvényre hivatkozással, mégis törvénytelenségek által... arányok, viszonyok, állapotok folyamatában, amint elvesznek valamit az emberek azon jogaiból, hogy önmagát korlátozza, és mesterséges korlátokat állít a jogokra is, attól a pillanattól kezdve e kormányzat egész szervezete az alkalmasság kérdésévé válik! Minden árulás, csalás, erőszak, rablás, gyújtogatás, gyilkosság, konfiskálás (fülkeforradalmi megnyilvánulás) létrehozása és elősegítése érdekében alkalmazott minden néven nevezendő zsarnokság és kegyetlenség meghozta természetes eredményét eddig is, vagyis az erényes és józan ítélőképességűek erkölcsi érzésének megrendítését. Befeketítve lennének túlkapásaikkal? Nem hiszem... a hatalom a nyers és erőszakos „szabadság-rendjével” együtt - mint a szolgaság támogatóiként is - maga a megfestett zsarnokság, amiben a tekintélytisztelet - az egy-személyi önkényében - kötelezően és nem kiérdemelten van jelen. Az érzet vele, hogy már megdöntésre érett, csak idő kérdése, hogy e kártékony és alávaló oligarcháikkal együtt mikor „törlődik” végleg... egyelőre még nyerésben vannak (az apátia és a közöny- közömbösség okán), mert szolidaritás-hiányos nemzet lettünk!

 

Ahogy Gyurcsány (is) mondja: „Jönni fog egy nagy kijózanodás...”

 

 

 

...s a tüske mi bennem gennyed

 

és- hogy örömmel vetted

 

már tudott,

vész már, hogy vagyok-

 

 

 

...e felismerés egyeztet

 

időre, térbe már a pillanat tol-

 

szégyenletre dereng a sokszorozott

 

sötétség- és a fénnyel-kevert

 pontok, vonalak kanyarulatain a most-- (szőke)

 

 

 

 

2014. 09. 18.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 80
Tegnapi: 241
Heti: 321
Havi: 7 800
Össz.: 1 095 179

Látogatottság növelés
Oldal: A békeállapot...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »