Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Eb-sors…

 

Olvasom a hírt: eséllyel indul a miniszterelnökségért Bajnai, Mesterházy, Gyurcsány! Szép! Nos, nézzük Bajnait – már sokszor megfogalmaztuk gazdasági szakember (ami jó) és nem politikus alkat (beállítottságú) - legalább nem hazudik (feltételezem - Kósa véleménye meg nem mérvadó, ellenkezőleg - hitelesebbé teszi Bajnait), mondhatnánk, de mert a célt tudja, látja a megoldást is, a kiszabott iránytól a cél miatt el nem tér (tehát ne várjunk túlzott empátiát míg a folyamat végére nem ér!). Mesterházy (!) – ambíciója van más nincs… külföldi segítségre számít! És ha ezt 2010-ben tette volna, hogy fellármázza Európát (emlékszünk ugye: a kétharmad kapcsán és a kizárólagos hatalomra törekvés ürügyén és még néhány nyomatékos tény mellette segíthette volna!), akkor mellette álltam volna, de mert megkésve- kicsinyt fura helyzete, valahogy nem is etikus… jellemtulajdonságaira nem térek ki! Gyurcsány – jó gyerek (naiv nagy gyerek) még hisz a mesékben, pedig már egyszer lemondott, megfutott a nehézségek elől – már nehéz lesz visszatérnie. Talán nem is kellene! Összegezve: mind-hármójuknak nemhogy „tiszavirág életük” nem lesz, de sóhajtásnyi idejük sem, ha nyernének… a Fidesz pillanatok alatt törölné őket a színről! A társadalmi felépítmények, benne embereikkel fontos szerepük lenne, ők hárman csak, mint kísérleti személyek lennének státuszban! Amúgy „kompromisszumos társként” támogathatják egymást, esetleg Európa is adna egyet-mást hozzá, ehhez viszont népakarat kell! Azt megszerezni kizárólag bojkottal lehet! Élni a választással a demokrácia szabályait betartva csak a Fideszt igazolná… számomra világos a képlet, de mindenki más meg tegyen lelkiismerete szerint, én már nem „kesztyűzök”!

Senkit bántani nem kívánok- még csak megbántani sem… de nézz magadba magyar! – mehet e így tovább az élet, ily módjával, hogy a rend teljes átformálódását adja a jelen és múlt összeötvözése kapcsán, hogy a fél országot nyomorba döntötte az Orbáni hatalom? Nem! Az értékítélet ezért is zavarodott össze mostanában. Ébredjetek öntudatra, mert másként csak egy vélemény vág neki a jövőnek: ez a nép megérdemli, hogy szenvedjen (mert „Magyarország jobban teljesít”! – ami játék a számokkal egy statisztikai csalássorozat). Sajátvilágunk hangulata, érzése, egy „mesebeli tündérországtól”, családon és társadalmon keresztül a pokol félelmetes látomásáig terjedhet akár. Lám! - csak itt az újabb megszorítás – és megfizetünk a bizalomért!

Ébresztő! - mert nincs, ki- vezessen bennünket… „bojkott” kell – megtagadni a választást. Azt a hatalomnak nehéz lesz megmagyarázni már! Bár lehet, választás sem biztos, hogy lesz, ezért is egymásra vagyunk utalva- mi a nép! Hol az erkölcs pusztulóban és a hatalom mindent csak magának akar… iszonytató ez a már a mindent átfogó válság!

Ady verse telibe talált: megfogalmazott valamit abból az érzésből, mely érzés bátortalanságunkból adódott, hogy a megsejtett és már bizonyosan észlelt társadalmi bajok orvoslását hol is kezdjük.

 

 

Ady Endre:

A HŐKÖLÉS NÉPE

 

Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.

Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.

Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.

Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.

Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.

Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.

 

Én most leteszem a „tollat”… hosszúideig befejeztem az írást, mert- amíg ebben a tébolygó-világban tapogatunk, a mozgás köre bezárult! Ez a vég kezdete, míg nem lesz egy erős érzelmi visszahatás (hol az erőtől megmozgatott értelem megértett erkölcsi élménnyé nem lesz), maradok magamnak!

Nincs vigasz, nem lehet elbújni kényszerből és állatian – szennyben és gyötrelemben élünk… de „reflektorfényben” Európa jóvoltából! A nyomor elérte az átlagot! Átlagot? – eddig erről nem volt szó és lám! - szánkig ér a mocsok… a szavam eláll – egyetlen menedékem már önmagam vagyok, ami nem szövetkezik önmagunkban ellenünk, s nem az „ellenség” cinkosa!

Minden jót Mindnyájatoknak!

 

2013.05.10.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 577
Tegnapi: 241
Heti: 818
Havi: 8 297
Össz.: 1 095 676

Látogatottság növelés
Oldal: Eb-sors...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »