Időszámítás...
„A gondolat örök szeme nyitva van”.
Néz- lát: benne- ezért a test számára csak a megvetés maradt?
És hol marad az értelem?
- „Irtóztató magány a harcod idegenek között: élj, ha ez jó, halj meg, ha ez jobb: nincs senkihez közöd”! -
Miközben nem értenek egyet Orbánnal és elítélik lépéseit, hivatással járó kötelességnek tekinti, hogy így is az "új" rendjét fényezze- magáért!
Orbán megismételte: „az elhibázott német kommunikáció gerjesztette a „balhét” Magyarországon, amely ugyanakkor nem engedheti tovább a szabályok szerint a migránsokat, meg kell ugyanis védenie a határokat.”
A levegő, itthon telve van félelemmel, gyanúkkal - senki sem tudja hol áll meg az eldobott kő! Vezérünk „elszállt” magától, hadakozik tovább és már az sem számít, hogy szembe megy a világgal... még Berluszkónira is hivatkozik (hogy akkoriban bezzeg...) – a német vezetés, az EU vezetői ellenében!
„Új időszámítás kezdődik
A magyar kormány szeptember 15-től új jogi helyzetet hoz létre, és a bevándorlók nem fognak tudni illegálisan belépni Magyarországra. Mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy egy másik időszámítás kezdődik.” Már azt hittem hirtelenjében, hogy Észak-Koreában vagyunk s a nappalok is éjszakává változtatnak- egy-intézkedésre!
Alamuszit ugyan nem mutat, de szívében körmönfont ravaszság lakozik... a méltóság álcája alatt még a „vad lovak” vezérletére látszik hivatottnak (bár ő maga- a látszatra már nem ad). Ám kizárólag a pénz motiválja- az anyag- (ez az istene) - s ehhez tapadva néz szembe a végtelennel, amely maga is anyagból van... akkor hol is a nagy Szellem (és a keresztényi hit)?
Szemünk előtt zajlik épp egy anyagból-gyúrt ember tragédiája!
Ezáltal tartja többnek magát?
Mert tragédia zajlik itt, és mert a fejekben sincsen rend, káosz van mindenütt – a „rend” csak álca- egy szó csupán... melyben legelviselhetetlenebb a szenvedés lett mára, ahová bevéreznek a közelmúlt rémségei és a pillanat aggodalmai.
Lám- megteremtette a Horthy időt, a harmincas éveket, annak gyakorlatával itt, mely rányomja bélyegét a jelenre, van egy erős állam (!?) - mert erőt mutat (?!) - miközben a „Jobbiknak” kedvez, átvesz tőlük szélsőséges dolgokat, sőt olyan nézeteket is vall... megint van gárda- egyenruha és „flangálás”!
A „neo” is itt „túráztatja” magát!
Rendőrség nagy létszámban és készenlétiek is, ott a TEK is- és mindezek mellérendelve a biztonságőrök serénysége még, valamint a területfelelősök „kicsiny” csapata! Így lettünk rendőrállam... csak a kakastoll hiányzik.
A menekültek és a magyar nép már joggal félhet, hiszen kormányunk „nagyjai” gyengeségüknek erőt mutatva, tehetetlenségüket bölcs megfontolásnak eladva, követelnek engedelmességet, tudni nem tudnak, tanulni nem akarnak! Lám a nagy-lelkek belső rendje így!
A történelem mindig megtorolta az ilyen politikát...
Jaj! - majd el- felejtettem a közigazgatási bírságot, határ és kerítés-ügyben, a kvóta kiszabva, a beszedés biztosítva, így itt a sajátos politikai „értékrend” megszületett- ami új benne, a társadalmi funkciója: tömegméretekben, a társadalmi-kulturális értelemben heterogén egyének és csoportok között eszmei-politikai közösséget teremteni... Uraim! - de így?
„ Épp ezzel egy-időben módosult a bevándorlásról szóló törvény – mer mér’ ne -, s mivelhogy kormányunk bölcs előrelátással Szerbiát – egyedül a széles földtekén – biztonságos országnak minősítette, az onnan érkezőket egy laza mozdulattal villámgyorsan dobhatja vissza.”
Most már ennek törvényi akadálya nincsen, mert elhárították, ergo, paragrafussal erősítették meg a ganajságot.
Ám ezek után fölmerül a csöndes kérdés: akkor mi a búbánatos lófasznak kell az a kerítés?
2014. november 19-én még ezt olvastam Orbántól, az Index.hu-n: „Nem szeretném befejezni úgy az életem, ahogy elkezdtem – nem akarunk semmilyen falat látni.” - csak szögesdrótot... máris elnevezhetjük vasfüggönynek?
Orbán Viktor nagyjából egy időben született a berlini fallal, amely Németország két részét választotta el egymástól.
Talán éppen ezért lázadt huszonévesen a Magyarországot Ausztriától elválasztó vasfüggöny ellen.
Mára a nagyzási hóbort dívik benne (és nem aggodaloma értünk), valami mindenható szerepben tetszelegni... és ilyetén is e parányi térben immár nagyobb helyet igényel magának! Időt változtatunk- magunk nem változunk? - csak jogrendünk?
Tudható persze róla, hogy miniszterelnökként nem csinál nagy ügyet ama mondataiból, amelyek gyökeresen ellentétesek a döntéseivel. De ha ad magára, a fal-ügyet föl kéne használnia arra, hogy szembe nézzen hajdani önmagával... vagy egyenes lesz az út, hogy Európából kiiratkozunk!
- „Még szomorú sem vagyok... undorodom csak” -
a tét
...balga viszály kovácsolt általad
az ember csak hunyorgat -
Harc itt ezer-rózsa helyett
hogy vad zenét dirigál benned az érzés
...várj- elillan még ez a hév
de akkor már késő
mert te gyáván mented majd bőrödet -
...most még nyilaidat keresed
s fogaid mereszted...
ám a tét már itt- ásítva hunyorgat
immár unja a dolgot
kicsinyt- ahogy áttoporgod
ezt a tenyérnyi porondot...
„Fölvérzik lám a tér”
s a sebzett változókból
ha nagy tömbökből kikél
lészen majd- más dimenziód– (szőke)
2015. 09. 04.