Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Választunk!

 

„Az emberi élet lényege abban rejlik, hogy mit gondolunk és miképp gondoljuk, s nem abban, hogy mit teszünk vagy min megyünk keresztül.” (Albert Einstein: Önéletrajz)

 

A szokásos bénázások mentén a statisztikai számok tükrében, mindenki eldöntheti (ha még inog benne valami) kire is adná voksát… célközönség adott – a választópolgárok elég csekély százaléka megy el szavazni, véleményezhetően az idős és az aktív korúak – a fiatalok pont leszarják (azért ezen még kicsit lehet tűnődni). Na, most az nagyon fontos, hogy találjunk valamit, amit lehet utálni.

Azután az agitációs propaganda… ezzel nem kell sokat melózni, általában mindenhol vannak hülyék, bökjünk látatlanban a „pakettára”, az pont jó lesz. Soha meg nem élt nosztalgia plusz az: hogy utáljunk valakit – ez pont jó lesz. Már a hülyéknek.

Én egyébként, ha volnának ilyen ambícióim (nincsenek), csak a most tizen- huszonévesekre gyúrnék. Mert a többi mehet a levesbe, de azért addig is fizessen adót szép fegyelmezetten. De ezekkel a srácokkal még lehet valamit kezdeni. Az időskorúak – meg ne haragudjanak érte, de így van – eleve valami rózsaszín ködben látják a fiatalkorukat, nagy szeretettel mesélnek olyan történeteket is, amelyek meg sem történtek, kis gida a Mátra alján meg ilyenek. Ezeket meghallgatjuk és gyengéden mosolygunk.

Aztán persze ott vannak a határon kívüliek, akikről valamilyen, számomra teljesen értelmezhetetlen okból úgy gondolunk, hogy közel száz éve ülnek otthon, a vályogviskókban, pitykés mellényben, ékes tájszólással, és azzal kelnek-fekszenek, hogy jajajajjjj, az anyaország… (!)

Mit Orbánról tudni illik… és ez is már több mint elég!

Mert vót ami vót, egysző vót – a mesében – elvégezte magában, hogy jómóddal taníttassa magát, s osztán országoltassa es, hogy maga országának derék örökösöket hadhasson. Ment kolégyomba tanóni – de egy darabég jó es forgolódott, de egysző csak magatól találta föl magát es merős-merőbe kiépült! - hogy ő tátos - meg nem sirült, toppantott es vót sebös villámlás. Tutta erejit, mikor ötezer embör erejivel ér fő. Mondá es magónak azt tögye, met olyan embör egy sincs a főd kerekségin, akit meg ne bírna szándékáró… ellenzékit es, minden gonoszságikot se számítva, olyan szűves vót hezzik, hogy kegyelmet nyertek – azt es kieszközölte, hogy nekik megengedett, nincs -mit hallgassatok…

„csak lengjen a zászló, amit fényes szelek fújnak”!

A tapasztalatok különbözősége jelentős akadály a kommunikációk során… (!)

Marosvásárhely például meg a többi véletlenül sem lüktetőbb kultúrájú város, mint ez a gyökér Budapest, ahol mi ezt megálmodjuk nekik – hát, ja - mert a tanyáról nekünk Budapest volt a zsírkirályság, oda feljutni már valami. Ezeken a helyeken nyilván nem telik az idő.

Lófőt legeltetnek, tilinkót fúnak és koszorúban táncolnak a menyecskék, rögtön a fonó után, lefelé jövet a Havasokból. Na, ja… nekik aztán tényleg semmi más nem kell, mint déli harangszó és tillárom-haj a népnemzeti közszolgálatiba, mert ezek olyanok.

Elkönnyesednek, jönnek szavazni, vagy feladják leveleiket, és mit tízezer számra már megírt magának a Fidesz - előtte feladva elküldésre – utólag visszaküldve…

Senki bele nem láthat, nem is ellenőrizhet, s ami erénynek látszik mégis, mert ki róka bőrébe bújik, annak természetével jár jobban… ezt a természetet jól el kell titkolnia, és nagy szenteskedőnek és színlelőnek kell lennie, mert ostobák az emberek – olyannyira, hogy csak a mának élnek…

És ha ezt imígyen szépen elgondoltuk, jöhet is a kétharmad. Olyan fideszi - igaz, picit előtte igazítani kell a választási törvényen.

 

Viktor? Béke? Kenyér? - és cirkuszok…
Zavart a hon.              
            Benne ki vagyok?
…benne kivagyok- velem hetvenkednek,
itt halok meg… 
Kontármód lemeztelenített a kor.
Mire népem, ha szolgain fölvezényelt?-- (szőke)


Nálam marad a bojkott! A Fidesz eddigi munkásságát nem fogom igazolni egy demokratikus eljárással (választás) – illegitim volt az első pillanattól kezdve (új-alkotmányuk - vagy amit annak neveznek - megszerkesztése óta lett csak „leigazolt” a „csapat”).

Ugyanis a választáskor (2010) a buszoztatás, a rend ellen ható meghosszabbított nyitva tartás… a kizárólagos-hatalomra való törekvés, ami a 2/3 felállása után máris igazolt volt és- hogy diktatórikus voltából törölte a demokráciát tartalmilag, mutatja (legalább is nekem), hogy legitimálni nem lehet! Nagy a távolság valódi és képzelt életmódunk, valóságos és feltételezett tetteink között: aki az utóbbi alapján okoskodik, inkább saját helyzetének – romlásának okozója, mintsem sikeres előmenetelének. Értőknek írtam – elgondolkodásul – helyesebbnek ítélem a dolog valódi igazságának kifürkészését ahelyett, hogy megelégednék a róla alkotott elképzeléssel!

S volna itt még egy dolog. Az összefogás-fétis majdnem olyan veszélyes, mint a krónikus bizalomhiány. Az összefogás nem maga a megoldás. Elsősorban arról kellene beszélni a megalapozatlan optimizmus, a megalapozott kesergés, meg a mindent elutasítás mellett (persze ezek is szükségesek időnként, megvan a maguk mentálhigiénés funkciója), hogy van-e életképes, megvitatható, felépíthető, közössé tehető elképzelés a Fidesz utáni világról? Akár külön, akár választási szövetségben, akár hagyományos választási harccal, akár bojkottal a történet erről szól.

„A jövőnket kell kicsavarni Orbán Viktor kezéből. Ha ez nem közös érdek, akkor nem tudom mi.” Jó székelyem azt üzeni Orbánnak: „Mit szúrod olyan elé az arrodat… hátrább es megjárhat!”

… mond miből lettem, hogyan és mint?
Sarába azóta, gazdátlan a nóta… 
     már nem is értem-
Nagyok szaván új életem sem érik.
Mi volt velem? 
Most mi van velem?
Fentről sandák a vádak- mindig van „ki fél-kegyelemmel”
bedönt az időknek! Jajba dőlve itt—(szőke)

A tapasztalat talán mi mondatja, hogy kommunikálni kell, de a félrevezetés bűn, mert negatív-környezetet produkál, ahol eluralkodik a hideg, fagyos számító magatartás. A kegyetlen, ravasz és gátlástalan hatalommal torzul a személyiség. Bizonytalanságot és félelmet szül különböző területeken, ami mindig sokféle, több irányból ható ingerek együttese nyomán lép föl…

A kommunikáció – „szemben a Cseh Tamás-i koncepcióval, aki azt énekli az egyik lemezén, hogy "fejemben összekeverednek féldecik s kormányzatok", én sem és Orbán sem tart itt…

mind a társadalomban, mind a munkahelyen alapvető tényező, mert ha nincs kellő lehetőség, a kommunikatív viszonyok megteremtésére, akkor ez nyugtalanságot, feszültséget - és akár agresszív magatartást eredményez, igen sok akadállyal kell megküzdeni! Ahogy Orbán mondta (aki tőlem élhet 250 évig is, legyen szerencséje… hogy ez az idő az általa teremtett léthelyzetekben történjék!)

„…az egész rendszerváltás egy zavaros alkotmányos és jogi helyzetet teremtett. És habár világos volt, hogy A és B pont között van egy egyenes, rövid út, de a szokások, a jogszabályok, a félreérthető alkotmányos rendelkezések miatt csak kerülőutakon lehetett közlekedni.”

No - épp a kerülőutakkal van a baj, ezek nagyon is Fidesz-ízre szabottak: ez van, eszed nem eszed, ezt kapod ! Így kommunikálva a veszélyes magatartási mód két dolgot hoz ki: egyik a teljes elzárkózást (struccmagatartás), a másik: a túlzott magabiztosságot – és mint látjuk félkegyelműségével és a sok mindenhez (vagy mindenhez) hozzászólás lehetőségével, de a semmihez sem értés állapotával jár együtt, és ezt érezzük is! A funkciók betöltése kizárólagos- Fideszes megválogatva, a társadalom sajátos céljainak megfelelően nem befolyásolhatók, szükségletek, vágyak tekintetében önző számítással az ezekre való hivatkozással, ahogy mondani szokás volt és rájuk illik ma is: csak szokatlankodnak… Orbán csak mondja a magáét, semmit meg sem érez, hazugságokból építkezik, amit a nép szájába adva mondja mégis a magáénak, de már népre testálva ezzel a felelősség!

„Arra adtak fölhatalmazást, hogy használjuk ezt az alkotmányozó erőt, kétharmados parlamenti többséget annak érdekében, hogy az emberek élete könnyebb, jobb legyen, a bajokat kijavíthassuk.” A legnagyobb baj, hogy hiszi is! Hiszi „úttörő”szerepét, merthogy seggnyalói körében így elismert, talán mert hangos, feltűnést sem kerülő egyénisége is így adja, és mert teljes beszédszabadságot csak magának enged meg.

És ezen az úton eljutott oda, hogy a jelen ellenérzéséből következően a múlt értelmezést igénylő dolgaiból, a megtörténtek (történelmi) dolog-ismeretéből a hatalmi-felismerést igénylő teremtést látja… nem számít egy cseppet sem, hogy az egész ország leépül vele együtt.

Kényes területre tévedt Viktorunk – nincs bizonyítás – kerüli azokat, mert a kizárólagos hatalmi megerősítést tartja szeme előtt (egyszemélyes önkényuralmi kormányzóságát)… hogy „mély” gondolatai negatív reakciókat és ellenséges érzéseket is kiváltottak nem számít! Lózungokkal bír a jelen, no - meg tartalmatlan - az emberek élete Orbánnal csak nehezedett! A bajokat meg úgy javítja, hogy nem előre néz, hanem visszamutogat.  Sajátos, hogy ezt is a fejlődés eredményének mondja… megközelítései és gondolatai saját „újításai” – kritikai érzék hiányára utal! Óhatatlanul is utópikus az érzés, mit céljai kiváltanak, politikai céljai, önmegvalósítás benne csak neki boldogság, de egyben veszélye is, mert mindig magának vindikálja az utolsó szó jogát (!) – de annyira mégis óvatos, hogy a kollektív bölcsesség mögé bújik (jelen esetben a nép háta mögé), és Pártjának ilyetén mindig igaza volt, van- és lesz! A baj a kommunikációval van: mindig másként beszél, ha máshol van (külföldön vagy itthon – soha ugyanazt!) – történetének más-más értelmezései tükröződnek, ami már-már klinikai…

Elméletei számos problémákat vetnek fel… tudattalan munkájából a tudott felé, de mert meghatározott célok nélkül (ami van, az a múltba visz mindig – nem nosztalgikus csak bolondos), mert logikusnak sem mondható csak egymást kizáró koncepcióin kiegészítő felfogásként merülnek fel. Ezért is vagy prófétának tekintik, vagy deviánsnak… ő volna az elhajlások atyja?! Alapvető „felfedezéseivel”, és e felfedezések eszközével: az általa teremtett gyakorlattal való szakításként értelmezve az „elhajlás” szót (ha lenne ilyen - hacsak a káoszt nem tekintem annak), akkor egyértelmű a nem! De mert sajátos a cél (múlt és mindig vissza) új-távlat nincs, illetve ilyen felvetéssel inkább megbélyegzi történelmi szerepét (a történelmet is) mindenképpen, ezért az elhajlásra adott válasz csak igen lehet!

Gyakorlata sem problémamentes: Orbán Viktor és csapatai harcban állnak Európával.

A gazdasági “szabadságharc”, a szabad nemzeteknek mindent előíró brüsszeli eurokrácia elleni hősies küzdelem toposzába sok minden belefér, amit a NER beleláttat…

Ha jól számoljuk, az európai szalonban azért vagyunk képtelenek, mert magyarok vagyunk; mert keresztények vagyunk; mert unortodoxok vagyunk; mert nem bírják az olyan öntudatos, független nemzetállamokat, mint mi; mert kettős mércét alkalmaznak; mert az EU csak a nagy multik érdekérvényesítő terepe, márpedig mi jól megadóztattuk őket, hogy adjanak vissza valamit abból az extraprofitból, amit amúgy sem érdemeltek meg; mert csak.

 Erre mondja jó székelyem: „Ne erőlködjék olyan erőssen, mett valahogy jár”!

 2013.06.04.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 228
Tegnapi: 619
Heti: 1 788
Havi: 9 690
Össz.: 295 759

Látogatottság növelés
Oldal: Választunk...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »