Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Álszenthatások…

 

„Az én értelmezésem: vallásos az- az ember, akinek véleménye van!” (Popper)

 

Mint majd tetszenek látni, még mindig a vagylagosság az egyértelműségre törekvés nyugati kultúrájának mezsgyéin botladozunk. Nekem senki ne mondja, hogy imára (!) – ne gondolkozz tovább… nálam általában és mindig elsősorban érzelmi és morális a beavatkozó erő – és belőlem indul ki. A piros-pettyes segg, a fél-ázsiai besorolás nekem „megállj”-t ne parancsoljon! Ahogy Thomas Mann mondta: „nem arról van szó, hogy semmiben sem hiszek, hanem mindent lehetségesnek tartok…”

Vallás leegyszerűsített magyarázatában egyfajta emberi vágyat szolgál melynek története: Isten létének és a halál túlélésének a szüksége. Isten itt és így csak eszköz (bár már egy kényúrként van fölöttünk) a halhatatlanság megszerzésére. Belemagyaráznak mindent… pl: az életünkön a vallás uralkodik. Voltak idők (perzsa), hol az istenekre szabtak az emberek erkölcsi magatartást… mai fordítva szabja és isteni akaratnak betudva hozta összhangba a szellemi és valóságos életet! Egy a lényeg mindenkor az adott kornak „divatja” a vallási beállítottság, mert hosszú (halhatatlanság utáni vágy, amit megelőz az életbenmaradás vágya) és rövid (pl: éhség, szerelem, hiúság) – lejáratú, sürgős szükségletek szabta útján igényekre változik és szolgál…

Ezért is mindig az Egyházak szerepéből indulok ki – „szentenciák” betartása náluk kötelező - nálunk akár elégséges is a tízparancsolat szerint élni! Körítés nélkül szárazon ennyi!

Ima – már olyan öregesen „morzsolós” – ezért is a papságnál az általánosságban mozgó útmutatásaik miatt, a miheztartásban alig felelnek meg a célnak, illetve marad a bevett szokásbéli általánosan mindig használt Szentírás! Példabeszédek kapcsán az illemkódex betartása és a tudásvágy nemes érdeklődése mellett, a szolgálat Isten dicsőségére és a szent hivatás tökéletesbülésére! Eddig érthető voltam remélem… (?)

Az XVII. századtól azt követő korokban az ember már szabadságharcot folytat – európai szellem fellázadt a test elkárhoztatása ellen, visszakövetelte ösztönei szabadságát, kihirdette a világ istenségét, kijelentette: az Isten az emberben van és a természetben! (teszem hozzá ez a felfogás 70 évem ellenére is tetszőbb, mint a bigott és mániás ragaszkodás egy emberként megszemélyesített kényúrhoz). Haladást gátol, soha nem előrevivő - leragad a léleknél és az alázatoskodásra késztetés a jelen nyomorát is elfogadtató szabályait igaként rakja a testre! Majdani túlvilág hozhat csak boldogságot (!) - de ha én itt akarok az lenni, akkor a belenyugvás a „változhatatlanba” ad boldogságot? Köszönöm nem kérném!

Viszont a papság részére, akik hivatásként „űzik” a „szakmát”… már másként a lényeg: azért is, mert a társadalmi együttélés számos világias jellegű külsőséget is „kitermelt”, ahol is- azok írott és íratlan szabályai is „számon-kérhetők” rajtuk. Ezért is fontos (fontosabb náluk) az illemkódex betartása. Hogy milyen hatásos vagy eredményes – esetleg hatástalan vagy eredménytelen, ha leragadunk a felszínnél, azt tapasztaljuk a mindennapokban… de mélyebbre ásva a hivatás fönségét is látva, melynek magasztos célja, fegyelme, ősi hagyománya (ruházata) van, felé már tisztelet hangján szólhatok csak.

Ne értsük félre egymást, de az országgyűlésben csak „szalon-hősöket” látok… mert felszólal, mondja a magáét (beszél üldöztetésről és minden szamárságról) mégsem lényeglátón teszi, aki minden külső csiszoltság ellenére is hamar elárulja, hogy álarcot visel és csúnya, torz, visszataszító, gyászos belsőt takar!

Ha a gazdaság nem működik, ha bajok vannak a felsőbb vezetésben, ha általuk van nyomorunk, máris a vallás kerül előtérbe, hogy alázatosságra neveljenek bennünket és elfogadásra tanával még külön, magasabb-rendű, finomabb, nemesebb és óvatosabb szabályaikkal megtetézik bajainkat. Ha úgy tetszik, a lélekben félelmet ültetnek, ami (hogy nem látják?) - egyfajta válaszfal, és bennünk mégiscsak a társadalmi (világi) „illemszabályok” betartására inspirál. A mai politikusaink, az új meggazdagodók a figyelmet terelik magukról és reánk ruházzák át az „új-régi”erkölcsi elfogadást képmutatóan és kötelező módon! Tőlünk várják megválasztásukat, de ha már a „székben” ülnek parancsoló a mód – rögtön megfeledkeznek a szolgálatról! Hívság és hiúság vására a hazugság-házban! Magas állással szemben, derogáló a szegényesebb keret, de nekünk ott az ima és „szabadságával” a remény, (hogy ízléses legyek) – ha szolgálatra bennünket fogadnak (lakáj, inas, cseléd, béres, bérmunkás, közmunkás stb.- de mindenképp szolgának!) – míg ilyetén már nagyjaink kicsinyes magánérintkezésekbe és díszes szertartásokban élik ki Isten-szeretetüket és „buzgóságukat”!

Innentől van ragaszkodásuk a hatalomért, miután a népet már csak aktákból ismerik a továbbiakban – rálátás a problémákra miniszteriális szinteken már nincs! De vegyük tudomásul, mit mondani akarnak, a helyzet tartósan már húsbavágó bilincs rajtunk – ha hívő vagy, tudnod kell, hogy az Isten figyel rád, ha szabadgondolkodó vagy, tudnod kell, hogy rád az emberre hárul a felelősség az értelmes életért… az önátadás képessége még hiányzik az európai emberből, pláne – miután nehéz is (nehezített) beilleszkedése a mindennapi életben (mint nálunk). Aranyszabály (és a körülmények meg a viszonyok alkalmatlanná teszik belátását), hogy „az embernek három lépést kell előremennie erkölcsi fejlődésében, míg egyet léphet szellemi síkon”!

 

…lehetséges-, ha majdan… talán körvonalképpen 
és feltételesen- múltra
                teszi dolgát minden-idők „legnagyobbika”, 
ki- most tükröt tart elénk, s nyájba nyal szavakkal-
honfoglal becsületből,
hol alvó tartósságain törpül a ma…
 
gyűlöletben tart kora- lám fordítottan lovasa s poroszkálva, 
                 úgy megy mintha jönne nagy méltóságában
porába-burkolt vágyában – 
célja segíti álmok elébe önmagára
ébredni- a múló napokra inti, 
míg végtelen-arányait méri háttal,
bár nem így gondolta- 
 
másként nem lehetne igazsága,
mint haladó-hagyományként „újarcú világrendre vágyva”,
királyi-eszménye tanával koronázva--(szőke)
 

Ami kedden lement a parlamentben, az maga a hányinger… ostoba megnyilatkozások mindkét részről már az alja mindennek! Nem hozok példát… a féktelenség az indulatosságon kívül magába foglalta a hamisság részleteit is. Nos, a Jobbik is domborított, már tudjuk – és egyre nyilvánvalóbb – hová is tartoznak! A parlamentben nem szabad gondolkodni (országgyűlésben!) – ha véleményed más (ellenzéki) máris hamisságát állapítják meg a kormányoldalon és bűnösként tévelyeghetsz mások véleményének bölcseleti megoldásaiban… pedig intellektuális úton nem találkozik senki stoptáblával, mégis felállítja azt a kormányoldal!

Épp most olvasom, hogy a rezsicsökkentéssel (a Fidesz atombombája) választást lehet nyerni. Ezt eddig csak éreztem, de nem tudtam, viszont a Fidesz nyer anélkül is, hiszen az ellenzék olyannyira elgyöngítette magát, hogy már gondolkodni is elfelejtett! Bojkott kedves ellenzék az egyetlen fegyver, hogy saját levében főjön a Fidesz – nyerni fog, de nem lesz igazolva politikájuk! A feltételezés, hogy csalás lesz meg nem feltételes, de valós helyzet, amivel élni is fognak… a levélbéli szavazás okán… „fölfénylik” tehát a választás, aki nem dönt, az sodródik, de nem feltétlen a voks a döntő itt (azzal semmire sem megyünk). A körülmények és a helyzetek alakulása olyan sokrétűen és bonyolultan meghatározottak, hogy összhatásuk áttekinthetetlen, az ember, ha voksol, ha nem, nem tudja kiszámítani döntéseinek következményeit… a Fidesz lett kiszámíthatatlan, ezért politikáját voksommal nem igazolhatom (politikájuk igazolása akkor is létrejött, ha másokra adtam szavazatomat, mert a választás csakis ebből a szempontból érdekes)! Aki egyéni jelentőségének ezt az „élményét” megőrzi, annak nem kell aggódnia erkölcsi tartása miatt! Üdvösség vagy kárhozat? „Én vagyok a labda az Isten és Ördög teniszmeccsében, ahol is a kegyelem és kísértés ütőivel játszanak velem”!

2013.05.08.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 112
Tegnapi: 377
Heti: 704
Havi: 7 710
Össz.: 251 904

Látogatottság növelés
Oldal: Álszenthatások...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: út szélén sok szegény van - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »