Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

 

Az orbáni egyéniség...

 

...vagy szarvast gerelyével a mezőben utoléri,

vagy vadkant, a berekben recsegősen magarejtőt

mese-gyorsan csak elejti!...

 

Orbánt hallgatva... sem tiszteletet (felé) sem emberséget (a tartalomból) nem érzek, viszont a hazugság áldozatos és megfeszített munkája folytatódik, Orbán és kormánya mindig a helyén volt, tették dolgukat, a helyzet kívánta emberséggel magyarázva annak történelmi és társadalmi összefüggéseit, ami nyomasztó súllyal vetül meg-nem-értetté – ahogy és amivel rendkívüli döntésre kényszerülnek mindig. Most épp, a nagy közös cél, hogy a „sáska-had” inváziója meg legyen állítva! Válsághelyzet, amit vészhelyzetként kezeltek, majd váltott szükséghelyzetként a rendkívüli állapot érthetősége, gyakorlatával már minden döntést megelőzött... akkor minek is ide a parlament? Úgy magyaráz Orbán mindent, ahogy az nékik (neki) a legjobb, és ahogy a színek épp megkívánják a kirakati megvilágítást. Katonai jelenlét, már jóval előtte ott, most lett jóváhagyva és jóval utána az eseményeknek- ám a rendőrségi-jogosítvány a katonáknak, mint rendkívüli döntés, azért valljuk be : új volt! Lövünk vagy nem lövünk? – ez még kérdés... szükséges tartozéka gyakorlatának- no ez is új-szerű, mert a „glasszálás” félelmet-keltő jelenléte, amúgy megvolt. A nehéz-fegyverzettel ellátott gépkocsikon át, az állig beöltözött rendőrök jelenlétén keresztül, a felfegyverzett katonaságig, az önkéntes migráns-elfogó csoportokig, itt már minden van. Ezekre pénz is? Hát már hogyne volna, csak a menekülteket segítő civileknek nem jutott belőle (pedig az EU erre adott pénzt, ha keveset is, de mégis telhetett volna arra is)- arra nem is gondoltak előtte sem utána... sem most sem a parlamentben. Hogy hova lett a pénz? - kitudja... az elszámoltatás csak az események utáni dolog lehet, de aki végzi azt, annak az emlékezete a nagy káoszban már szelektíven ott..

Az egyén (a civil, aki- akik.. mumusként a „nagyok” szemében), amit lát és- amit mondanak, azok szöges ellentétében, érzéseiben, döntéseiben, fájdalmában – reményeiben vagy titkaiban ott (igen ott volt, ahol lennie kellett!) - ámbár akkor is egyedül van most is – ha társak, barátok veszik körül... személyes állásfoglalása az önzetlenség, és az emberiesség adta képességében a tett, miként pénz nélkül is, adományokból és nem kormányzati jó-tanáccsal ellátva (mert még az sem volt), fáradságot nem nézve, idejüket áldozva, szolgáltak egy ügyet úgy- ahogy a közösség leglényegéhez illik, mikor segítettek és segítenek most is a rászorulókon!

Menekültellenesnek lenni legitim álláspont, nem gondolkodhat mindenki egyformán. Vannak emberek, akik képtelenek beleélni magukat más helyzetébe, hiányzik belőlük a minimális empátia, ha a saját érdekük és kényelmük akár csak minimálisan is sérülne.”

Így van ezzel Orbán is... akit lehet szeretni és nem szeretni, de mert itt demokrácia van, meg sajtó szabadság is, meg „sajt” is – ami általa már „kiénekelt” mindenki szájából - ekként lejáratni, azért mégsem kellene (mondta egy zsidó ki- szerint még csak nem is antiszemita... az osztrák kancellár megjegyzésére reagálva) - jaj! „Teszem dolgomat” - mondja Orbán (ravasz kalmárként ott- mondom én), „tisztasága” ellenére sem egyszerű a képlet itt (!) - a többesszám első személyben való beszéd mindig gyanút kelt. Magát méltató stílus benne oly fejedelmi, győztes és diadalittas és lélekben már a „szűz-magasságig” eltelt, ami nem más mint a felelősség elhárítása magától, de legalábbis szétosztása, mert a konzultációja is mutatja (mondják is), hogy a nép vele ért egyet, amúgy 80 %-ban... annak a párlevélnek alapján megállapítva, ami visszaküldve lett. Ki látta, hogy abban, mi is volt beleírva válaszként, valójában? Egyszóval még a lakosság 10%-ka sincs, aki egyetért vele - és akkor még optimistán számoltam! Lesz még itt kudarc! Irreális forgatókönyvei nem váltak be, a nép, a vigasztalan-semmivel vigasztalódhat, amivel célba nem érhet, de mert elfáradt, belefáradt az orbáni harcokba, némi öncsalással elfogadja a változtathatatlant! Az ellenzék gyenge, az MSZP is átment hülyébe, tartózkodik, amikor az egyértelmű „nem” lenne a helyes válasz! Igaza lesz Gyurcsánynak: az ő pártja lesz nem soká a legnagyobb ellenzéki párt! Az orbáni álmok, hogy merjünk nagyot álmodni itt már a végét járja. Lehet még győztes (Brüsszelben), amiként véletlenül a véletlen-hozta-igazságát tárgyalják, ám személyes és emberi okait vizsgálva- nálam már „elkapált”! S az úttalan utakra kényszerül a menekült, és már- mint vándort sehol senki nem várja, csak a köd, a ború, alkony és a temető... ahogy a semmibe ér majd Orbán által? Mert az emberség kiveszett az ellenzékből is, és a kormányból is – a valóság poklában? A haza elsőbb – mondják... a szó szép, ám- amolyan fojtó-levegőjű lett tetteivel, amivel telítődik a lét! Csak az egyéni érdek van a haza elé helyezve most is, ahogy a „kicsi de pogány istenünk”- így „keresztényi” királyi-tudatában feltételez és hárít mindent el, hogy- mint egy mese-király vallhasson magáról és vall is, választóit-csábító szándékkal – a menekülőket meg tévútra küldi! A mámoros poézis ideje lejárt... és „újra fáj az élet”! Hülye vagy, Fiam és már, így is maradsz... mert- ahogy a „Jobbikosnak” a felelet általad – hogy elment az esze, lehetne férfiasabb is, akként jelzőid fejedre már visszaszállnak... mert egy miniszterelnök- így nem beszélhet még egy sajátos demokráciában sem, ami (mint érzékeljük) - csak egy diktatúra itt, ekként talán lehetséges - ahol körülveszi egy KDNP-s szolgahad is és egy „fos” ellenzék még... és az erő vele- rendőrséggel és katonai támogatással. Ó mily emberség itt, a fegyvertelen „elesettek” megsegítésére...

 

 

ez a ma

 

nem szégyen

ha valaki- sikeres és gazdag”

...a vele nem egyenlő

szolgahad

viszont a viszonyban

ürességben

visszhangos bánatában

bomladozhat

- a dolgok ennyire furcsán

keverednek -

...miket a gazda-lelemény tart

egyensúlyban

s könnyed

tánca emel magához hű ebnek...

- ez a ma - s leépülésében

csak a veszteséghez edz -

...hogy mi lesz holnap

ne kérdezd - még ne kérdezd – (szőke)

 

2015. 09. 22.

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 569
Tegnapi: 241
Heti: 810
Havi: 8 289
Össz.: 1 095 668

Látogatottság növelés
Oldal: Az orbáni egyéniség...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »