Paródia...
...a magyarok Istenének megmutatása – Isten-szigor, láger-sövény, fogadott gyepű-katona, s hogy világol ötlet-hegyén a nyájterelők mosolya. Jaj- be nemzetiek... patikusok, röntgenesek, belőlük lesznek a közértesek?
S jöhet a nemzeti italbolt... máris átviszem az értelmet a látszat középpontjába, mert vízből van minden a víz alatt...
Mi nem nemzeti vagy mi lesz az, ilyen intézkedésekben a kormányzat szelleme uralkodik... kár előre taglalni, csak mert a célt szolgálni akarja- a jólét címszavával, vagy épp a lét hanyatlásából adódik a kérdés? - mindegy is.
Tagadólak rá a magyarázat, akkor a hajlam is veszik, az emberek helyzetét így is – úgy is, céljának megfelelően alakítja a kormányzat.
Igyunk, mert borban az igazság? Igyunk, mert a pálinkától gyorsabban kábulunk? Igyunk, mert a sörben az íz ingerli a számítást? Igyunk tehát, mert így nemzeti – így leszel elismert magyar.
Ejnye no- hát (!) - (a politikai-gazdasági kilátásokkal mindig együtt mozgott az ivászat mértéke is) – „évente 6-7000 ember hal meg májzsugorban, és 1500 ember a szintén alkoholfogyasztás okozta hasnyálmirigy-gyulladásban. Az alkoholhoz köthető halálozási arányt tekintve Magyarország, Románia és a balti államok a listavezetők Európában...”
Jaj, de nemzeti!- az élet nekik sem kávé habbal...
És rá a megnyugtató válasz: „A kormány hivatalosan cáfolta a Napi Gazdaság értesülését, amely szerint az eddig még csak elképzelés szintjén létező koncepciót a kormányzat véglegesítette. Annak megvalósításáról pedig már el is kezdődtek az egyeztetések a piac szereplőivel. A 444.hu-nak írt válasz szerint tartja magát a kormány a korábban is hangoztatott álláspontjához, hogy ilyen terv nem létezik.”
Akkor meg minek előre menni? A kormány nem védekezik, nem is védekezett soha- egyszerűen tagad és mindent, majd a suba alatt „teszi” meg (viszi át) a nemzeti akaratot (ami mindig sajátja)! Ahogy eddig is tette... miért is ne, van akarata neki (hadd szaporodjon - hogy mi, az majd elválik, hagyjuk későbbre), nem érdekes az ellenvélemény csak a tendencia. E tényezők együttese olyan hatalmas erőt jelent mindenkivel szemben – és mert így nemzeti - hogy nem is könnyű elképzelni, hogyan tud nem fennmaradni.
Habár a nép „szomjazik”, s az ötletből szomját oltani nem tudja, jön majd a gyakorlati megvalósítás is, az értelem meg ködössé lesz, ezért is az „értelmesebb” résszel, jelenleg- akik a felbátorításban is érdekeltek... a többi majd csak utána (túlkapással vagy anélkül) - jöhet a pályáztatás, hiszen oldódnak a gátlások...
Ismerjük a folyamatot a dohánynál... minthogy- tulajdonképpen ezen múlik az állampolgárok felkészítése – egy szabad nép politikai nevelésének gyakorlati része – ugyanis az embereket kiemelik e gyakorlati tevékenységek az egyéni és családi önzésük szűk köréből, s hozzászoktatják őket ahhoz, hogy tekintetbe vegyék a közös érdeket , ehhez lesz segítség: „a vodka, a gyomorkeserű, a likőr, a vermuth, a rum, a brandy, a whisky és a gin, az élelmiszerboltokban pedig a sör és a bor” - bár a mámorban a gondolat is felejtődik - de legalább bátrabban tudják intézni a közügyeket, a nemzetit!
Ez maga a „Szabadság”!
Aminek, immár nem leplezett módja lesz (mert eljön időben), hogy az embereknek – a kormány ilyetén teszi szokásukká, hogy közösségi vagy részben közösségi indítékból cselekedjenek, olyan célok kormányozzák viselkedésüket, amelyek egyesítik, s nem elválasztják egymástól őket... lám! - milyen ügyesek (!) Hiába no- bódulat nélkül a szabad-alkotmány se működik, így lesz fejlődés és sok-sok egyéniség és a cselekvésmódok különféleségéből előny is (!) - hogy léted galacsin? - szabad vagy és szabadon guríthatod, míg elmédre akasztván a tábla: „Szabadság” miatt zárva!
Még szerencse, hogy a tükrök együtt fakulnak a fénnyel – nincs mit megkettőzött szememre vetnem - elviseljük majd egymást: én és a tükörképem... és az éj vaksötétjéből úgy derenghet fel az élet, mintha a világ keletkezésének színjátéka napról napra újra megismétlődne... igyunk tehát, addig is finom teát!
Mit hordoz a jelen, hogyan lesz jövőm,
ha múltra szemfényvesztőn – erőlködőn
a hatalom, mit kibírni kell „fölös-
könnyedén” még:
hol csak azért a világ, hogy ő jól érezze magát,
minden más renegát „tirannus-üzelmeiről”...
már „saját birtokosát tartja rabszolgasorsban”, ám
ingadozik a szeszély is-
talán egy árnyék-lebbenéstől,
ahogy fogyatkozik végképp-elég érzetéből?--(szőke)
2014. 09. 04.