Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Történt valami?

 

 

A lét azonos frekvenciáin lehet megértés, egyetértés, mert egybetartozik, aki itt… belénk-maródott helyzetekkel (idegeinkbe égetve) igenlünk? – nemmel lehetne a felelet, de a megoldatlan kérdésekkel az érzések itt lobbannak „a legszemélyesebb szenvedés máglyájává”! Egyensúlyt ki teremt, ha nem magunk tesszük azt – ám, nincsenek a könyörtelenségben pozitív aspektusok ezért is az ideges félelem, amivel egymást marjuk, értelmetlensége világosságot mégsem gyújt… akkor mégis furcsa, hogy azon töprengünk - hogy illeszkedjünk bele a nagy körforgásba elfogadhatóan, hogy áldozva legyünk a megsemmisülésnek! Tenni mikor fogunk valamit magunkért, ha nem magunkért, akkor családunkért? Mert abban egyetérthetünk: ez így nem mehet tovább!

Sejtelem ide már nem elég – a választás meg nem hozhat győzelmet – a mámorokban már feléltük magunkat, reflexióink idézik a múltat, nosztalgiáin öncsalón (vagy felismertük, vagy nem ismertük fel) – keserű „tudást” halmozott fel…

Akkor hogyan tovább?

Az évek fogynak, az évszakok egymásutániságában csak feloldásnélküli a dráma s drámaiságában a sok rafinált párt adja át hangulatát, hogy valami jobb is lehet… (?) Hm…

Ad valamit az összevetésnek, hogy mérlegelhetsz vagy vívódhatsz magadban – de áldozni nem tudsz a különbségtevésnek, mert nincs különbség… ebben a rendszerben senki nem hiteles! Aki veszít azért nem, aki nyer azért nem.

Már régóta figyelnek – igen a jelen hatalom vizslató szemei rajtad vigyázzák a rendet, idő kérdése csak, hogy mikor fülelnek le! Szólhatsz, de leginkább hallgass – ez az üzenete a Fidesznek!

Tenni másokért, magunkért úgy, hogy mégis megőrizzük az egyik legszebb emberi jellemzőt: a szerénységet, ez a Fidesz-KDNP testvériségnél ismeretlen…

„Megmaradni olyannak, aki hírneve ellenére is önzetlen a világ emberei felé: olyan kihívás, ami keveseknek sikerül.”

 

Az egyszerű megoldás a mások földbe tiprása és lekezelése, mert manapság ettől harsány a közélet. Az emberi egyszerűség által szült rosszindulat és felsőbbrendűség mindig és mindenhol jelen volt és sajnos lesz is. Így ismerős a Fidesz! Sztereotip viselkedéssel élni mások felé, elítélni, megbélyegezni úgy, hogy talán soha egy mondatot nem váltott egymással haragtartó és szenvedő fél…

 

MSZP:”...mint szociáldemokrata párt a magyarság történelme során felhalmozódott nemzeti és baloldali értékek, társadalmi célok örököse és letéteményese. A mai szociáldemokraták elfogadják az európai kapitalista rendszert (un. "szociális állam") és a demokratikus államstruktúrákat. A kommunizmust, a neokapitalizmust, a globalizmust egymáshoz is hasonlatos utópiának tekintik, illetve az európai gazdasági-politikai modellnek a sikerességét, és - a mai civilizációs szintünkön - annak kizárólagos élhetőségét hirdetik. A szocializmus eszméi közül - sok más mellett - az állam által garantált jóléti ellátórendszerek fejlesztését, a szolidaritást, az egyenlőtlenségek csökkentését, újabban – a mai » harmadik út « nevű irányzatban – az esélyteremtő állam kialakítását helyezik előtérbe.

...vállalja a munkavállalók, valamint mindazok érdekeinek politikai képviseletét, akik azonosulnak a párt értékeivel és céljaival. Küzd a szegénység és az elmaradottság felszámolásáért, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért.”

A szentségit, meg ne szakadjatok! Majd ígértek munkahelyeket, de kenyeret mégsem adtok, mint ahogy az már szokás minden váltópártnál. A „Zsírosbödön” tetején ki ül? Naivan nincs megoldás! A hogyan érdekel, és akkor talán jöhet a megfontolás… (!)

Nézelődünk még… hogy kerülhet ide a képviselet, mint szó, ha van szegénység és nyomor – és ebben az elmúlt 23 év minden hatalma odatette névjegyét, szennyesen most egytől-egyig. Mit várhatunk hát? Megtisztulást? – hittant, erkölcsi kioktatást még?

Alapvető cél: „hogy mindenkinek legyen lehetősége és esélye élete minőségének javítására, a korszerű tudás megszerzésére és hasznosítására, hogy minden ember olyan közösségben élhessen, ahol sorsát tudása és teljesítménye határozza meg”? Na, ja! Szép szavak! „Vér lesz abból, szenny és szenvedés…”! Merthogy átírva mindent – kapitalizálódik, hol a tőke az úr… és megint a félelem? Hogy azt a keveset is elvegyék, ami még maradt?

Amikor már „Hitler” vagy netán „Horthy” lovagol megint a hatalomátvétel felé? Hogy nyomorultakon üljön trónt- rajtunk, egy „prezidenciális” rendszerben kormányzóként? Akkor itt a semmi, amely annyit is ér – cselekvés és munka helyett megint az ígérgetés száraz kenyérmorzsáin éljünk, mellyel pusztulásunk a vég? A hogyan érdekelne… és miért kell ezen csodálkozniuk – mert minden párt ezt teszi. Engem nem hat már meg, hogy ki milyen demokrata, ha szarnak van! Hogy milyen az ilyen közösség és mennyire értem, mely értékben a zsebbe, hol velem csak szennye és dombjain kapirgálhatom a mindennapit’? Ó mily modern!

Na, ja - a hit!

MSZP és magukban, mert jó-pénzért voltak ott, hol eddig is – és hiába! Így is vezetésre termettnek hihetnénk, aki magát annak vallja, hogy három évig „fügefalevélként” takargatták kivéreztetésünk valóságát? Nem fékevesztett vágy ez? Pláne, hogy mindezek után is büszke öntudattal szemléli magát – de mert ehhez nem kell tudás csak vastag bőr és túldíszített ruha hozzá, hogy aki a „valakit” látassa s „őszinte” érzéseit… inkább gátlástalan, hogy milyen fontosnak tartja magát, mint jelölt, s értékesnek az elnöki széket – lehet vele és ezzel a vággyal, csak tisztességtelen lett!

„Elmagyarított”- mondataim nem tudom mennyire érthetőek, de kiakadtam a hivatással járó kötelességtudaton… a szocialistán is, mit próbára nem tett az idő (talán velük mégsem bánt el oly kegyetlen, mint velünk – akiket most négy-év teltével megint „védeni” akarnak). De mert „igaz-álarcot” cseréltek, reményeit egyik sem veszítette egy új-rendről ábrándozva - mert ugye a hatalomszeretetük megmaradt - ez az igazi konzekvencia a saját életük számára. De velünk mi lesz? Akik eddig is megalázó szegénységben éltünk, „folytonos és egyre szaporodó politikai csalódások között”!

„A családi pótlékot meg kell emelni (hogyan, ha nincs pénz rá) és a munkanélküli támogatás időtartamát is meg kell hosszabbítani.” Helyes, amiből máris levonható, hogy munkahelyek nem lesznek – csak nagyon hosszú idő múltával… kicsit őszintétlen.

Létezik az őszinteségnek olyan mélysége, amely az őszinteséggyakorlóban is visszatetszést kelt? Mert vannak megfogalmazódó-gondolatok, jó-érzésű- ember ilyent soha nem kíván kimondani, még végiggondolni is fél őket, megveti magát, amiért ilyesmi egyáltalán eszébe jutott…

„A bizalom helyreállításával majd újra jön a tőke, ami munkahelyeket teremt és megindul a hazai fogyasztás is, ezáltal bekerülünk a felfelé menő spirálba.” Húha!

Naiv hozzáállás, és mert vitatkozni sem lehet vele, kicsit álszent is… másoktól várják a csodát? E hazában nincs megoldás más? Talán értékeink, a föld, a bányák, esetleg az ipar – feldolgozás, konzerv stb.! Bizalom itt egy furcsa szó…?

A bizalom iszonyúan erős szó, amely stabil állapotot eredményez. Megbízni a másikban és őszintének lenni hozzá - ezt a legtöbb ember adott helyzetben nem meri megtenni, nehogy ráfázzon.

 

A közönséges hit itt nem segít. Ha nincs benned egy roppant bizalom az élet iránt, ha nincs roppant bizalmad a saját belső hangod iránt, akkor nem tudsz elindulni a feltérképezetlen vizeken. Vagy a bölcsek köve a zsebetekbe volna? Nem nagyképűség ez?

Azok, akik nagyra vágynak és van eszük is hozzá, ha nem tudják kezelni emberi léptékben ezt az adottságot, akkor szörnyű önteltséget képesek magukra ölteni. Tudják magukról, hogy többet tudnak, mint egy-egy szaktárs, barát vagy éppen járókelő. Csak ez közel se így működik.

A köd, ami a szeme előtt áll egy ilyen személynek, azt a képet vetíti elé, hogy mindenki leborul előtte és fejet hajt tudása és fenséges lénye előtt.

 Ez nagyon jól hangzik, csak annyira valószínű, mint az, hogy disznók repülnek az égen.  Igenis hinni kell ezekkel a figurákkal szemben magunkban, mert lehetünk és vagyunk is jobbak. De nem árt vigyázni, hisz ehhez önbizalom kell, de ha már túl sok, akkor a nagyképűség társadalmának, új generációjának építőköve lesz egy adott illető, ha pedig túl kevés, akkor senkitől se zavartatva kerül emberileg olyan mélyre önbizalomhiánytól szenvedve, ahonnan nehéz kimásznia bárkinek is.

Testi, szellemi vagy anyagi fölényben vannak a szegénységgel küzdőkkel szemben?

Igen, sokan vannak,  és küzdeni ellenük nem egyszerű, de érdemes, hisz senki se több a másiknál, mert mindenki értékes vagy így vagy úgy, a maga nemében!

 

Fidesz és a gyakorlat: olvasói vélemények…

A hülyeség hungarikum.
Esetleg a kormány vállalhatna bérfércmunkát. Tehetetlen, vagy ilyen néphülyítő megoldásokra alkalmatlan kormányok helyett bérmunkában vállalhat népszerűtlen törvényalkotást. Na, ez tiszta, GDP növelő bevétel lenne.

Mindamellett soha nem volt ekkora az államadóság…

Sírásó: szerintem minden hónap első hétfője legyen az alkotmánymódosítás napja!
- akkor intézzék a hó közben összegyűlt változtatandókat!
- létre lehetne hozni egy alkotmánymódosító állandó bizottságot, és egy albizottságot, így 140-150 munkahely is teremtődne. /természetesen Fideszeseknek/
az önkormányzatoknál már kezd elavulni az alaptörvények asztala, mert nincs olyan hosszú folyosó, ahol elférne a sok asztal!
Ezért javaslom az alkotmányok könyvtárszobáját! - újabb munkahely, 1 könyvtáros, 1 vagyonőr!
Hajrá! Így van ez, ha a politika erőlködik… lám a cselekvés-vágy és a tehetetlenség, hogy így találkozott beszart a gazdaság, az alkotmány meg változatossági igénnyel – a maga közvetlenségével következetlen – „építkezik”, feledte időtlenségét – ahogy az „eljátszó” érzékek megtelnek nyugtalansággal. „Kányák” képe elnyomássá károgva – eredménytelensége is! Kár-kár!

Új-hitvallás, feledhető hazaszeretet, komor leírásokkal – benne felkiáltójelem, mert kiüresedett a forma – tartalma laza, mély vallomásig a hang: szart alkottam! Átírjuk azonnal (mondják – még ha mondanák, de teszik is)… meglepetése: véletlen-szálaiból törvényelnek, hol épp úgy nincs értelme már az újnak a megszokott nélkül, mint a váratlannak a várt, vagy az újnak a régi nélkül – így alkotnak, „alkot” a Fidesz! Keveredés-kavarodás, kapkodás és eksztázis… egyszóval: utánozhatatlanok!

Hittel csak a szavak világában maradsz. A bizalom az (ami a Fidesznél hiánycikk), mely a tettek mezejére visz. De a tettek mezeje veszélyes. Beszélni könnyű a túlsó partról, de átúszni a túlpartra már veszélyes, mert ahhoz semmilyen térkép nincs. Sőt, valójában nem is lehetsz biztos benne, hogy létezik-e egyáltalán a túlsó part… így jártatok gyerekek. Előbb gondolkodni kellene és utána cselekedni! Fülke-fényében forradalmat csináltatok?  Nem! „Tompa borzalom fogott el” és kidomborodott bennetek az állat! És újabb és újabb sebeket téptek fel, amivel már magatoknak ártotok! A kör bezárult…

„Komolyan végiggondolni önmagunkat - ez a legjelentősebb lépés, amit fejlődésünk során valaha is megtehetünk.” (Shirley MacLaine)

 

Újat vágy az akarat? Minek, ha rajta az indulat
Forma-ruháiban válogat s egyre zordabb?
Kedvemet szegte az átváltozásokban
Ma-énekén emberi tudatában—(szőke)

2013.03.21.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 28
Tegnapi: 183
Heti: 1 217
Havi: 6 639
Össz.: 250 833

Látogatottság növelés
Oldal: Történt valami?
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: út szélén sok szegény van - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »