Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Bámulatom ősi ösztöne?

Vajon e világ jobb, szebb, igazságosabb, emberibb lesz-e? Vagy marad a balszerencse, a baj, a viszontagság, küzdelem a munkanélküli fogcsikorgató világával? Mi átok a magyarnak, hol „Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget”… és beletörik bicskája jelenébe, ebbe a külön-törvényű és külön-értelmű világba.(?) Tükröt fordított e jelen, s a pillanat homályán át bókol vissza a boldog élet ígérete? Lélekben már minden együtt van, de… az ajánlás itt mindenféle erény tárháza lett. A délibáb játszik az emberrel, vagy a valóság csapja be? Ki itt hatalomra áhítozik, saját hatalmára, erejére alapozza uralmát. Isten is érte nyújt védőkart!
A valóság összekaparva, rajta választási-aktusa harsogja a fényt. Nagyárnyain a hatalom, ideges érzés- formái: kétségbeesett „erotika”… mosolytalan zaklat, mint aki jövőbe lát (mint Orbán a plakátról)!
...az államformát sunyi fülke-puccsal szétverték, akkor tessék- itt a zűrzavar.
Mert ugye népköztársaságot nem lehet csinálni, királyságot lehet, de még kell hozzá egy ciklus. Addig föl kellene építeni valami új államot, vagy legalább működtetni a maradékot...
és „vénülő plakátkirályfi persze nem tud mindenkire figyelni.”
Eredmény: az állam nem működik.
Konklúzióm: jobb lenne, ha nem működne, és újra építenénk, mert ha csak így tud működni, abból nagy baj lesz (!)

 
Politika és… „régen erjedő bomlás”!
Avagy a semmi- ágán?

Ellobban a pillanat… fölszabadított?
Más- ingerén a viszony lazul, átéléssel
Szakad most.
Madáchi hangulatomból
Egységét „sírhatja” világra álomban az álom,
Hogy illuzórikus tudat élő-képzeletében
Hangulat-szintjeire emelt gondolatokból
Vaksi szemekkel és teljes süketen
Megálmodott lett e kor!

Szavakkal a nyelv botol,
Hogy belém sürüsödött a gond:
Ki-be hatalma s ütemén a bal-jobb
Bajra hít’,
Mert számlálhatatlan titkaival csalódott.

Terem zsugorodom idő-ábráimon,
A múlt tághatáraiból a semmit fogom!
Már zöldül a Táj,
Ég mélykék-színével
Elegyített
Jelenem- sokakról sárgán vacog--(szőke)

2014. 06. 15.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 117
Tegnapi: 241
Heti: 358
Havi: 7 837
Össz.: 1 095 216

Látogatottság növelés
Oldal: Bámulatom ősi ösztöne...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »