Gyurcsány után szabadon…

Ej, Feri- Feri (!) – reméltem, hogy kinövöd egyszer (mondjuk ez-idáig) gyermeki szerepedet. De nem így lett… naivan álldogálsz a „vártán” forgolódsz és zárójelezel! Teszi az- az ember, ki- Európát „alkotott”, és éppen ott (ez érdeme, mondom én – ja, hogy ki vagyok? Ki bizony!), ahol a magyar értelmiség nagy része tipikusan a kozmopolitizmus légkörében élt és él… és hont véd egy másik rész épp most (közpénzzel zsebeikben, mi jól tömött!)!

Kaptál már hideget, meleget elégszer, de láthatod a „géniuszokkal” szemben a harcod meg nem vívhatod. Hatalmukat másra használják: mondjuk a maguk boldogulására, a nép javát nem szolgálják – mégis papolnak valami „honvédelmet”, ami mögé elrejthetik valódi arcukat. Velünk csak álarcukat láttatják… ezzel kitörölhetetlen nyomot hagynak a XXI. század kultúráján! Így vagyunk most, amikor választások előtt állunk és tudjuk, hogy csalás lesz – előre borítékolva a győzelem a Fidesznél… benneteket, a baloldali- középieket lejáratják kitalált ügyekkel, koncepciós perekkel…

Mint- ahogy tette Horthy anno, most teszi ugyanazt Orbán is, hogy uralomra jutott, a keresztény és nemzeti értékek nevében, az egész ország eddigi szelleme ellehetetlenítve lett! És folytatásra készülve- saját „szerzőik” egyre szabadabban fejtik ki gondolataikat, és kevésbé törődnek a megfogalmazás milyenségével. Külföldi „leveles-szavazás” kapcsán hamis-képpel nem is emberi arcukat mutatva (de minden hibája nálunk tudva), mivel nem a széles nagyközönség szeme elé szánt levelekről van szó – etikátlanul lesz majd a választásokon közre nem adva! Azaz eltitkolják minden részletét (tehetik, hiszen az ellenőrzést végző csoport is általuk lesz jelölve), majd a győzelemhez szükséges számot bemondva (a demokráciára hivatkozva) a kormányzásuk máris folytatásban lesz gyakorlat… ugyanakkor a kétharmad is övék! Megint! Kérdés akarjuk e, ezt a helyzetet „becsülettel” bonyolítani, vagy választunk egy – még járható utat (más lehetőségünk nincsen!) – és bojkottáljuk a választásokat, amire Európa is figyelni fog (kényszerhelyzetbe kerülnek ők is!), de az egész világ is tudhatja majd, hogy nálunk, hogy működik az „Orbánizmus”!

Mit is mond Gyurcsány Ferink?

„Ma már mindenki világosan látja, kétharmad kell Orbán Viktor legyőzéséhez. Lesz konszenzus a baloldalon?
- A kétharmad lenne a baloldal és az ország mennyországa, de ettől még messze vagyunk. Mi azért küzdünk, hogy legyen esély az egyszerű többséghez. Ez azután talán elvihető a nagyobb támogatásig. De ehhez az egyszerű többséghez is összefogás kell. Ebben nem áll túl jól a szénánk.”

Álmodozunk? Vagy tényleg akarunk valamit, hát fejezzük ki markánsan – ahogy egy igazi demokrata felveheti a kesztyűt és visszavág, ahogy kell! Végre, valahára – mert az MSZP langyos politikája sehová sem vezet el:

Szilárdan ragaszkodik valamihez, ami akármi is lehet, majd jön egy kísérlet és a „tiszavirág”- élet, pénz nélkül ábrándokat kerget (mint szűzlány kergeti a lepkéket a réten), virágzón- reménnyel telve, minden barátság csúcspontjával, ahol kialakíthat egy kalandos semmit… immár magában visítva, hogy elvesztett valamit!

Nem akarhatjuk, ismerjük a tényeket, a Fideszi-gyakorlatot, Orbán és baráti körének habitusát… már semmi jó ebből nem származhat nekünk… a nép felébredt, nem kellene újra altatni, a seggnyalóknak meg nem kellene hinni!

Gyurcsány folytatásban: „Ezt úgy fogalmazta meg Konrád György író, hogy „toporgás és töpörgés” van itt egyelőre. De én azt gondolom: a választókat nem az érdekli melyikünk lesz végül a miniszterelnök-jelölt, hanem az, lesz-e megállapodás.”

Kedves Ferenc! Egy túrót… igenis érdekel (!) - csakis az, hogy ki lesz a miniszterelnök, ugyanis abból mérhetjük le (mert nem ismeretlenek), hogy lesz e munka és kenyér, hogy milyen a programja! Konrád Gyurinak meg igaza van!

Elég a pipogyaságból, a mozgalom középpontja a lényeg… minden más hiábavaló fáradozás, ha a helyes utat így sem találjuk! Nem győzhetünk, ezt kell megérteni! – akár lesz összefogás, akár nem… a mozgalmak és pártok összefogása szart nem ér magában, ha a nép nagy-része más véleménnyel van… ide harc kell, és legyen harc! A négymillió lecsúszót nem tudja megszólítani már senki, de nem azért, mert bizonytalanok lennének, hanem azért, mert bele kell törődniük sorsukba, még egy kísérletet már nem tudnak túlélni! Olyan nehéz ezt felismerni, és főleg annak, akinek már volt és van gyakorlata az országvezetésben?

A bizalom hiányzik – hibák és tévedések terén meg ott helyette a hazugság, amivel csak ideig- óráig tartható fenn valami „remény”- féle!

„Ami engem illett én minden személyes véleményemet zárójelbe tudom tenni ennek érdekében” – mondja Gyurcsány!

OK… tudjuk, Te- Feri vezetni nem akarsz, de viszed a társulatodat, hogy támogass egy olyan erőt, amelyik még magán sem tud erőt venni (annyira nyámnyila)! A közös kötődés még megérthető, de ellened már volt támadás az általad támogatottak felől, és mégis velük képzeled a jövőt (egy amúgyis kétséges együttműködéssel?)? Hiba! Picinyt tekintélyromboló is. Én magam Mesterházyt nem tartom olyan „ütősnek”, hogy Orbán ellenében bármit megtehessen – a módosított új-eszméit megint módosítja majd? - mert kell, de láttuk és látjuk - sem a régi - az új meg annyira sem- új gondolatokhoz, új belátásokhoz nem vezetett! És sorsszerűen kétes „hírneve”!

Bajnait karakter- gyilkolják rendesen, a Fidesz is tőle fél (Mesterházy is: tőle félti a „sajtot”!) – szóval álarcot fel, vagy kiállni nyíltan a porondra, érzékenységgel sérülékeny embereket ez a kor már el nem visel… az élet tele van konfliktusokkal és feszültségekkel – és már kicsiny híja van annak, hogy pattanásig legyen.

A megfontolás segít? - mert a túlhangsúlyozott elmélet sem segít itt… kettejük ellentéte a különbségekből talán személyiségük: az életteli, kíváncsi, intuitív „fenegyerek” (Mesterházy ennek szeretné láttatni magát?!) – és Bajnai? - a szervező, a merev következetességű tudományos gondolkodó – gazdaságorientált beállítású, nem politikus alkat (ezért nem is hazudik!). Gyurcsány meg megmarad egy bölcs csecsemőnek (mindenesetre messzire távolodott a „felnőtt” hipokrízistől), és mindig kapcsolatban maradt a felnőttben élő gyermekkel – annak minden problémájával… még "kamaszodik és mutál…" de képes a módosításokra, mert naiv és hisz is és tanul is hibáiból. Ő így emberibb!

Konklúzióm: az értelmezések csak akkor nyitják meg a változás lehetőségét, ha rátapintanak az érzelmek és ellenállások valamely „sürgősségi” pontjára, mutatív (átalakító) értelmezésben!

Vajon ki fogadja itt nyitott elmével az új fordulatokat, ha mindig egy- „valami” cél lebeg a szeme előtt – a hatalom megszerzése, ami előfeltételezésektől nem mentes… (?)

Elkerülhetetlen a színlelés (a technikák sokfélesége adja) és az eltérő módszerek különbsége – amelyek meglepő módon kevésbé az iskolákon és mozgalmi elkötelezettségeken, mint inkább magukon az embereken múlnak… azokon, akiket választhatunk.

A nép – az áldott – ebbe nem tud beleszólni, de a magyar embert mindig is irányítani kellett, ehhez egy jó Vezér kell, aminek eldöntésében gyenge a mi beleszólásunk. Gyenge, mert külsőségeket ítélünk meg – ígéreteknek dőlünk be és elhisszük a hazugságokat is, nincs semmilyen pont, ahol mérlegelhetünk, tehát csakis megfelelő távolságból lehet majd „megfelelően” értékelni az eseményeket! A szavazás így mit mutat? – mindenki válaszolja meg magának!

Pláne most, hogy mindenik takarékoskodik (takarékosan bánik) az értelmezéssel, és itt lép be: vagy hazudik, vagy kivárja a biztosat - ehhez kell a megfelelő higgadtság, ami Bajnaiban van meg! Akinek saját érzelmi érintettsége hathat ránk, hol azonosíthatóvá válnak az elemek (összerakhatók) – történeti szempontjai… eddig az egyedüli, ki- képes arra, hogy észlelje: amit csinál, amit létrehoz, azzal mit okoz!

Mégis azt mondom és már sokadszor: Tamás Gáspár Miklóssal értek egyet és teszem hozzá - erősítve őt, nincs is más út „bojkottálnunk” kell a választásokat, ha magunknak még jót akarunk… vagy sirathatjuk az elhibázott múltunk miatt az elhibázott jövőt is! Már nincs ember (talán kényszerekkel még! - és az kinek kell?), aki hosszútávon képes lenne a továbbiakban is elviselni egy Orbáni frusztrált viszonyt, amelyben állandóan nő a feszültség, a problémák átgondolásához nem vezethet el! Rajtam ne a TEK és a Rendőrség „segítsen”! Munkát és kenyeret elébb és mindenképp!

 

 

Nem tudom, mit akarok még?

Nehéz az élet, a sok száj csak beszél.

Azt már tudom, az „újmódit” még tanulom,

Tanítják… tudni sohasem fogom (!)

Így, vagy úgy, konok-teremből elszöknék már bizony.

Okom volna bőven… hogy a miértekkel összefonódott,

S kérdőjelein rozsdúlt az akarat, meg is tépázott „gondoskodón”-

Mert semmi nem úgy igazodik a jelenben,

Hogy a jobb felé sodorjon…

Mégis balul szorít rajtam,

Hogy-is vehetném ezt zokon?

Így jött ki, az éveket sem számolom: mára megszokott,

Hogy utoljára mindig, és ez soha meg nem változott-

Ki sunyin forgolódott az előzött az úton!—(szőke)

                          

Letelt az idő!

Mindegy is itt már a választás, ha nem lesz a válságból kilábalás (!) - Bajnai mondja is:

„amikor miniszterelnök volt, az MSZP-vel közösen tudták kivezetni Magyarországot a gazdasági válságból. 2014 után megint erre lesz szükség, de látni kell, hogy a válság sokkal nagyobb, ezért széles és erős összefogás kell, ebben pedig megkerülhetetlen a szocialista párt” – viszont az is benne van: ha nem nyernek választást a válság marad! No – és ők is, ahol vannak!

Igen, ha valóságos a vágy és nemcsak színészkedés – a gondolkodásmódját viszi mindegyik tovább… persze ehhez, hogy az elméleti részből valami is gyakorlati legyen, mégiscsak meg kellene nyerni a választást. De azon az úton - amin haladnak - nem nyernek választást, viszont nyernek mégis politikusként, mert a nép besegíti őket a parlamentbe négy évig semmit tenni – de jó pénzért! Ez kell nekünk? Akkor: úgy kell nekünk!

Egyezkednek, programokat gyártanak, és elméleteket hozzá mondják - mint a diák az órán felmondják mindegyik a jól-megtanult leckét választóiknak, egy-egy körút alatt, amiben el nem tagadható az egyénileg eltérő módjai, különféle légkörei. Érvelés együttesében a különbözőség csak személyük volna? Higgadtságuk talán, vagy számít a meggyőző erő is? Az értelmezés szabályainak rendezett felszíne alatt nagyon is ott van az előadó személye, hát még a majdani beosztás, és érzetében - ama bizonyos szék elérhetősége – időbeliségére a vágy. És mert bizonytalanságában is csak egy álom, és annak is a második része (vagy egy álom az álomban!), ami még megfigyelésbe rejtett, amit legalább a két főszereplőnek át kellene látni és megszabadítani magát e kínzó érzéstől, de hát ezért a játék! Nem?

Apróság, gondolná az ember, nevetséges ennyit foglalkozni vele. És lám, úgy látszik, az ilyen csekélységeknek is megvan a maguk jelentősége – a szituáció kialakításában. Orbán felé közvetítve jelzésül, hogy letelt az idő!

„Megállapodtak, hogy a parlamenti választásig hátralévő egy évben az MSZP és az Együtt-PM szövetség egymással egyeztetve állít jelölteket és kampányol az időközi választásokon, illetve arról, hogy önálló politikai akcióikkal nem gyengítik a másikat, nem egymás rovására építik a szervezetüket, toborozzák tagjaikat, választják ki jelöltjeiket.”

Huh! Szóval semmit nem értenek abból, hogy itt győzni nem lehet! Most itt a barátságos mosoly, és majd jönnek a keserű könnyek is… amit velünk nyeletnek le!

Most azt kérdezem magamtól, hogy vajon értünk munkálkodnak, vagy csak a parlamentbe akarnak bejutni közösen… nem rossz (és nem is szántam csípős megjegyzésnek), de rázzák már meg a fejüket és nézzenek széjjelebb, mert baj lesz és az már az ő felelősségük lesz!

Bojkott kell és nem választás, mert nem lesz kilábalás, csak elmélyülnek Orbánnal az események, de mégis a Fidesz javát szolgálják, ha belemennek az előrelátható kilátástalan küzdelembe! Az előreláthatóságon a hangsúly, ezért is a kritika most tőlem… és jó volna náluk is a képesség az önkritikára akár, hogy belássák a hibákat és nem teremtenek további elviselhetetlen helyzeteket, azzal – hogy erőltetik a hivatásbeli képmutatást! Vágyam, hogy a múltat objektív emlékképként élhessem újra, és kritikájával legyek előre mutató, ezt várnám Bajnaitól és Mesterházytól is! Mert nincs bizalom, nincs az a valami, ami kontrasztot alakíthat a jelen és a múlt között… túlzásokba esni meg felesleges! Pláne, ha belemennek egy olyan küzdelembe, amiről már előretudott, hogy elvesztenek!

A maró megjegyzés máris megjelent egy olyan szájból, aki még az életben semmit nem csinált és semmit meg nem tapasztalt, de fújja a szájába adott szavakat: "A maffiabaloldal egykori szereplői ismét találkoznak"! - a Portik- Laborc-ügyre utalva - így kommentálta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, hogy az MSZP választmányának szombati ülésén részt vesz Bajnai”.

 

2013.04.27.

 

Oldal: Gyurcsány után szabadon...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat