minthogy nemzetem az igavonó-
lovak közül való
immár örökül bitorolható? – (szőke)
„A baloldalnak -- ez alighanem vitathatatlan -- a megvalósult szocializmus ártott a legtöbbet, ami azt is jelenti, hogy mindig is sokkal termékenyebb volt és ma is lehetne (tehát kapitalista körülmények között). Sőt, én -- egy kis malíciával szólva -- nem is értem, miért nem érzi jobban otthon magát a mai közegben. Szárnyalnia kéne.” (Bendek P.)
-------
...és valóban – miként magamat most materialista „prológusként” mutatom, nekem is az a véleményem, hogy ne a hegeli-kígyót utánozza a bal-oldal – nem kéne a farkát harapdálnia és nem kéne kezét tördelnie sem.
Egyszerű a viszony... hamis önző eszméit vetkőzze le és ne akarjon minden kihívásnak eleget tenni (se vallásosnak lenni, ha nem az) ködképeit hagyja másokra - nem kell a torz orbáni eszmék szerint lépniük. Az csak színház (a javából) – szégyen az emberre, a hívőre pláne – torz módja visszautal a mindig-ködös képeire- akár legyen az piaci, akár okfejtései a Sorosozások kapcsán. Logika benne nincsen, csak annyiban, hogy mindig az „én” jön le – Orbán, hamis szavaival csábítja az embert- előadásai pompás színházi bemutatásaira.
Leküzdésének módja – hogy a tapasztalathoz kell fordulni s az indukció (egyértelmesitő) segítségével kell feldolgozni azt. Azért is, mert minden módszer igazi „ősapja” a tapasztalat – ez adja a sokféleséget és a forma, hogy az érzetminősége milyen, lényege az adott sajátosságban rejlik – és alapjai, ami mindig is törvénnyé lettek. Másként csak zavar lesz – becsapás, megvesztegetés és vele nyugtalanság... a belátást és a megértést bírva, már a misztikus orbáni duma erejét veszti - idealizmusa is csak addig terjed ki miként Istennek magát vallja/vallhatja fölöttünk!
------
„Az orbánizmus sem más, mint egyetlen politikai narratíva: a migránsok, a Nyugat és Soros felhasználásával minimális empirikus alapokra grandiózus légvárat felhúzó utópia (ami nekik "u-", az másoknak "disz-").
Először is az, hogy a baloldal már nem hisz a saját szellemeiben (nemcsak a spectre, hanem a spiritus, az animus és a genius értelmében sem). A baloldal materializmusa elfeledtette vele a materializmusának szellemi (idealista) alapjait -- hogy mint sikeres, akcióképes utópia "annak idején" első sorban a szellem és a lélek tápanyaga volt. Ma a politikai és a szellemi baloldal horizontja egyaránt a béremelésig és a vagyonegyenlősítésig terjed a kogníciójában (Piketty) és a politikában is, és ezzel már radikálisnak mondja magát, miközben a jóléti változatai (kb.) hetedik generációs jogokért - a szimbolikus és identitásegyenlőségért - harcolnak az issue-politizálás frontjain. Nincs itt, kérem, semmiféle oldal, legföljebb szenvedélyek és reakció.” (1000 A Mi Hazánk)
------
Akár a „Tőkét”, akár az „Értéktöbblet elméletet” hozom segítségül – a gyakorlat csak elméleti különbözésében adja a gazdasági viszonyokat annak különböző formáit, ám - a gyakorlati viszony cselekvő- és céltudatos emberi léte messze áll a valóságtól... hazugságokkal meg semmilyen eszmei cél (sem) építhető fel!
Akkor értjük meg, hogy Magyarországon miért is van ez a katyvasz, ha megértjük, hogy az eredendően bal, vagy jobboldali pártrendszer az "egészséges kétpártrendszer" helyett abba az irányba torzult el nagyon darabosan fogalmazva, hogy lettek pártok, akik az országot kiszolgáltatni hivatottak idegen érdekeknek, és vannak pártok, érdekek, amelyek meg- szeretnék ettől óvni az országot és a nemzetet. És eszmétől függetlenül, ezek a dolgok prioritást kaptak mivel égető problémák voltak, mondhatni nemzetbiztonsági problémák, miközben ezeket a hátsó eseményszálakat ilyen ideológiás jobb-baloldalos ártatlan pártpolitikai játszadozásnak álcázták, míg eközben erről nem szabadott nyíltan beszélni.
Természetesen azok a pártok, amelyek szemben állnak azzal, amelyiknek a seggét nyalod, azok "
az országot kiszolgáltatni hivatottak idegen érdekeknek", szemben azzal, amelynek a végbélnyílásában forgatod heves mozgással a nyelvedet, mert az "meg- szeretné ettől óvni az országot és a nemzetet".
Mivel a tőke jellegénél fogva nemzetközi (mindig oda megy "termelni", ahol a legnagyobb profitot reméli), azért minden párt, amely a kapitalizmust minden világok legjobbjának tartja, az "az országot kiszolgáltatni hivatott a tőkés érdekeknek", és a proletárnak baromira mindegy, hogy a cég, amely kisajtolja belőle az utolsó szuszt is, vagy amely holmi "objektív gazdasági okokra" hivatkozva az utcára hajítja, mint felesleges szemetet, az melyik ország cégbíróságán van bejegyezve (már csak azért is, mert az itteni leányvállalata a magyar cégbíróságon van bejegyezve, függetlenül az anyavállalat, a "multi" cégbejegyzésének "nemzeti hovatartozásától").
Vagyis az általad az alfele felől nyaldosott párt nem idegen érdekeknek szolgáltatja ki az országot és a nemzetet, hiszen az a tőke, amelyiknek az érdekeit képviseli ("vérrel és vassal") az - legalábbis neki - nem idegen.
Itt a viccből ismert szituációval van dolgunk:
-------
„Harcolni kell-e itt akármiért vagy akármi ellen? Ha a baloldal nem harcol, átadja a jövőre vonatkozó narratívát a technokrácia és a nemzeti szocializmus lehetséges disztópiájának? Van egyáltalán a baloldalnak emberképe? Nem úgy tűnik. A kommunizmus a humánum utópiája. Kézen-közön elveszett az igény a baloldalban, hogy elsősorban így tekintsen magára, ezért folyamatosan adja fel a hadállásait. A politikai jelentéktelensége csak ennek a harmadik-negyedik rendű következménye.” (felhasznált írás: Bendek P.)
Szőke Emil:
kérkedő fészek-meleg léttel...
Mondd – egyszer hallgatnál rám is?
...hisz nem kímél a lét -
s hozva förgeteggel csap rád a gond
ott időz
hol a gondolat is már őrlőpofái közt
- amihez nem kell már sok idő az a vég!
Csak óra-járása és rá sértése még
hogy hűbb légy – megegyező rég
mert a harc torz megfogyatkozott-
hatalomért tombol
(határokon átívelő imáitok érte most)
és a vágy is magáért szólt
mindabban hosszú nappalok bosszútól-izzadt dolgain
jelenidőm
midőn
azt is fájva panaszlod - körötte a sereglést is -
hát lásd - a tévelygést - a büszke fölfödőt
- dísz melyre építkezik időd
ott - kirakati lendületén most
már - hogy szinte bomolni is édes a vágy mostanáig
rá örömben - de oroszlánképpel- ma bolondozása ég
aktusain a hatalomban
hol a mozdulat kilencvenszer jámborabb
nap mint nap
miként utána
rég-formáit
hozza vissza kelletni magát – mint legendás állat --
2017. 12. 06.