A mélypont...
„A civilek elleni razzia és nyomozás újabb bizonyítéka annak az Orbán-kormány autoriter szándékainak, amelyek különösen azóta erősödtek fel, hogy a Fidesz ismét választásokat nyert idén áprilisban. Orbán Viktor miniszterelnök egészen odáig ment, hogy nyilvánosan kijelentette, fel akarja számolni a liberális demokráciát Magyarországon.”
Ténymegállapító kezdés után, vajon lesz-e ébredés... a keserűség és a dezillúzió, immár az idegekben bujkáló ellenségként, egy mindent devalváltan látó szemlélet, hol mélypontig ér a közérzet? Lám, a jövő is csak azoké, akik bestiábbak ebben a világban, amúgy sima rutinból...
a civilek ellen - a múltból visszahozott módszerekkel.
Tehát visszautasítva, „hogy azok a civil szervezetek, amelyek külföldi pénzt is felhasználnak, idegen érdekeket szolgálnának. Ellenkezőleg, éppen olyan programokat hajtanak végre, amelyek jobbá teszik Magyarországot...”
Gratulálunk a hatalomnak, ahhoz a lépéséhez, amivel „közvetetten támadást jelent” valamennyi állampolgár ellen.”
Az egységet talán az erőszak hozza vissza?
S milyen egység lenne az?
Itt nem volna szabad tévedésbe esni, mert immár rajtunk gyakorol a hatalom és visszaél jogával az önkény... s egyre több a keselyű, aki élvezi a nyájat gyötörni! Ez már nem az ízlés dolga... a tudomány meg egyszerűen nem létezik.
Amikor azt látom, hogy Orbánéknál „ég a világ”, a korlátlan cselekvés jogával, akkor azt is látnom kell, hogy ez a zsarnokság csírája – akkor útilaput köthetek és máshol kell keresnem a boldogulást immár.
Többséggel élni kell és nem visszaélni, de lám, ezt még tanulni kell. A 2/3-ad adja a többséget, akkor ahhoz fordulni most nonszensz. Mert ez a közvélemény...
A törvényhozó testület sem tehet mást, mint képviseli a többséget és vakon engedelmeskedik.
A végrehajtó hatalom a többségtől kapja a megbízatást, így annak passzív eszköze most.
A haderő, ami most pénzelt, mert a NATO-hoz tartozik – sem tehet mást, mert ők a felfegyverzett többség.
Az esküdtszék meg azonos a többséggel – felruházva azzal a joggal, hogy ítéletet hozzon.
Bármily méltánytalan és ésszerűtlen is a rendszabály, mely az embert éri, meg kell hajolni előtte, így nyílik meg a zsarnokság számára minden lehetőség, amivel a mostani hatalom él is!
A szabadság és egyenlőség csak vágy! Két különböző dolog... demokráciákban is két egyenlőtlen dolog...
Látnunk kell, és látni fogjuk, hogy a századokban mindig fellelhetők az olyan uralkodók vagy uralkodói jelenség, amelyhez mindig kapcsolódnak az eszmék, s kidolgozott alapszenvedélyük okán maga köré von mindenkit, azok érzelmeit és eszméit is, a maga útjára sodorva – maga köré vonja! Legnagyobb baj ezzel, hogy a feltételek egysége sincs meg, képtelenség immár a módosítás a társadalmi állapotok irányában. Törvények, eszme- szokások és a jog, már csak fáradságos munkával változtathatók. A „részegség” (a hatalomtól való megrészegülést értem ezalatt) ellenében már a józanság nem kap pártfogást...
A politika tehát rossz irányt vett, de ezt a hatalom politikája másként magyarázza- és tesz is ellene, hogy elmenjen a társulási kedv. Bár a kedvet épp az hozhatná meg a társulásra- ha kilépnénk önmagunkból és felismernénk a társulásban lévő előnyöket, de félünk a tanulópénztől? Ezért is, az emberek csak bizonyos esetekben társulnak, s ilyetén is ritkán – amolyan egyedi eljárásnak tekintik, és nem nagyon gondolnak rá.
Pediglen egyedüli eszközünk céljaink elérésére... nem a napi
arculatváltás, amit rajtunk kísérletképpen alkalmaz az orbáni hatalom. Imigyen is mindig csak önmaguk körül forognak, kicsinyes és közönséges örömben, ahogy töltekezik lelkük – önmagukért létezve!
Erőt mutat a hatalom, és erőszakot követ el rajtunk.
A fizikai-erőszak monopóliumát hozta - így lett a politika „politikai, politikailag” - /na- ezt jól megmagyaráztam :)/! Konkrét formájában anarchia... aki politizál ma, az hatalomra törekszik – az uralom legitimitását várja el... a hagyomány ilyetén tekintélyelvű most, mit Orbán kinyilatkozásaival kegyelmi adományként ad át - önön-magából – s ezzel egy karizmatikus illetékességbe került demagóg vezérré „avandzsálta” önmagát, akinek jár a tisztelet...
a kikövetelt is (!)
A különféle hangulatkeltő eszközeivel a politikai propaganda hozza meg (akár az eredményes választási demagógiát is, mint azt már láttuk és fogjuk is látni), és pedig a „közöny és az apátia eredményeként”.
„Ennek megváltoztatásához nem háborúra és forradalomra, hanem olyan azonnali társadalmi változásokra van szükség, amelynek a működését a köztársaság fogalmával lehet jellemezni.
Magyarország mindannyiunk ügye, ezért megálljt kell parancsolni az önkényuralomnak - fogalmazott Gulyás Márton.”
…bevégeztetett Mohács-
negyvennyolc az álmodott szabadság...
Világégés-hamuján az új-kor most más,
szent-keresnivalók sokaságán
másabb a másnál-- (szőke)
2014. 09. 14.