lankad a kedv
sorával az erő is
sok a seb
felszínesek mélyek is
más-más-szagú redőiben
időm „zeg-zugos búvóiban”
már csak az ég jelét lesem... (szőke)
Diktatúra van – az irányát már 2010 augusztusa óta tudom- mára beteljesült- itt valóját élveztetik! Most jön- a kitudja hányadik alkotmánymódosítás (mit majd ünnepelni is fogunk! Kötelezően!)
Jöhet a rendeleti kormányzás is... a kis kedvezmények után a nagy dolgok elrendezése a terrorizmus okán, hogy egy nép szenvedhet rajta - a hatalmat meg nem hatja az, Orbán bennünket véd meg (mondja), de magáért a vagyonért, mert besöpörte az országot magának, és szolgasorsba döntötte népe nagyobb részét.
Igaz, és szép eszméje volna a jog eszméje, ily Orbániasan?
Helyessége mértékét már ő maga szabja.
Bár- és tudvalevő (itt egy kis eszmefuttatás tőlem, a helyességi elméletek talaján, hogy maradjon a gerinc egyenes!), hogy a természetjogi elméletek, akként az ún. erkölcsi helyeslési elméletek is a jognak az erkölccsel való egybekapcsolását jelentik. Miként is a jog olyan szabályoknak az összességét jelenti (kellene, hogy jelentse), amelyeket az emberek erkölcsileg helyeselnek, vagy legalábbis olyanokét, amelyeknek követését erkölcsi kötelességüknek tartják!
Az erkölcsi helyeslési elméletek és a természetjogi elméletek között az a különbség, hogy a természetjogi elméletek megmondják, melyek azok a változatlan jogszabályok, amelyek az igazságosságnak megfelelnek.
Ezzel szemben az erkölcsi helyességi elméletek jognak tekintik a legváltozóbb tartalmakat, amelyeket az emberek erkölcsileg helyesnek tartanak.
Így a helyeslési elméletek nem jutnak ellentétbe a történeti fejlődés gondolatával, mert hiszen nem állítják azt, hogy mindig változatlannak kell lennie, amit az emberek helyeselnek.
Kétségtelen ezzel szemben, hogy a jogszabályok érvényessége nem függhet attól, hogy az emberek helyeslik-e, sem attól, hogy kötelességüknek tartják-e követni őket.
Létezett már igazságtalan és erkölcstelen jog is (Trianoni békeszerződés) – most ilyen az orbáni jog itt (kicsibe- mert az országot már szétszakította) – ám égbekiáltó a hatalmi vágy vele! Idegenül hangzó idegengyülölet vezeti a hatalmat, és a nép kárára kívánja meg a helyeslést is - egyetérteni vele... amibe- megint, a kénytelenség okán hajszolja e népet... ez még elmélet, de gyakorlattá az alkotmánymódosítással lesz.
Ha a szóban forgó elmélet a jogszabályok jogi mivoltához az emberek összességének helyeslését kívánja meg, akkor viszont eltér a valóságtól.
Ha pedig csak a társadalom egy bizonyos részének helyeslését kívánja meg, akkor már átvezet a hatalmi elméletek körébe...
Orbán önkényes konstrukciói távol vezetnek a valóságtól- csak a hatalmi mániáját éltetné tovább!
Az ellenzék vigyázzon a helyesléssel- elfogadással (bármire is hivatkozzon a Fidesz), mert az poziciójában erősíti Orbán, egy személyben eldöntve, a terrorra hivatkozva (foka is tőle függene), így eldöntve, hogy mit és mikor vezet be.
ahol- ahogy
míg- én itt vakmerőn
a pokol kapuját döngetem
hogy
Istenem osztogató jobbjával
kisimítsa sorsom idővonalát
...mert már a tavasz itt
e hatalom meg- csak egyre nagyobb...
(s ez a tavasz már szárnyát szegi nagy
reményeinek - remélem
bár – most még mesebeli-árnyain dalol!)
...ahol- ahogy a vágy
a hatalmi
bomlik eszedre Királyom -
mint a virágszirom
kinyílva
szellőit is lekötve
...ahogy ég ma égre
a kór már feletted is - kikezdett...
(rád korlátaiddal
meglásd
villámokat veret
a sors) – (szőke)
2016. 04. 21.
folytatás: www.magam-emeszto.hupont.hu