Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

Erőből...

 

Ez az ország úgy viselkedik, mint aki megzakkant. Nincs már sem szellemi, sem gyakorlati összetartozás. Hibát, hibára halmoznak a „nagyok”. Nincs és nem is lehet tisztelet (a kikövetelése ellenére sem), mert a napi hazugságok iszonyata, imigyen új szókapcsolatokat és megsemmisítő erejű jelzőket teremt, az eszmék meg jaj! - csak a kisemberre – a védtelenre - „uszulnak”!

Az irigység és a jellemtelenség és nem az emberekért érzett felelősség lett konkrét... a jelen látványa csak panaszra adhat okot, és akkor az érzetről még nem is beszéltem. Az értelem hiánya és az erkölcsök torzulása már csak „sziszeg”, s ilyen állapotában a hatalmasok még mindig kényesen ügyelnek a kirakatra... ám a fél-ország megalázó szegénysége, törvényszerűen folytonossága kegyetlenül viselt próba e földi létben- testisége fájdalom – remény nincs. A reménytelenséget meg rendezzük a hitben? - hittel (imádkozzunk, ettől változunk... bár a helyzet marad), de inkább nem is mondanék semmit erről az érzelmi-intellektuális akarati szövevényről.

 

 

Hosszúra sikerült bevezető után rátérek a konkrét mondandókra. Már vesszőparipám lett az ellenzék totyasága, ebből és ezért is belőlük - miattuk - eredeztetem a kialakult áldatlan helyzet állandó egybeolvadó vizuális, motorikus, akusztikus megnyilatkozásait (megnyilvánulásait). Azaz miért megy erre- arra, ahol lehetne, oda sosem? Ferde-dumával magyarázva: csak az árnyakkal játssz mind, mint kisgyerek a homokozóban...

 

 

De ez a hatalomban sincsen másként!

 

 

Nem akarják megérteni, hogy az erő, az nem az, amit Orbán hirdet- az csak sajátja, ugyanis az igazi erő csak több ember együttműködéséből születhetik meg... persze nemcsak a saját körön belül. Orbánék saját ereje csak saját szabadságukat hozta, nekünk a népnek, már ártón- kényszerével, a bennünk „élveztetett” félelemmel ront viszonyt... ugyanis az ígéreteket- mindegyik hatalom csak magának teszi, ami semmire sem kötelezi, pláne – ha tudásuk- képességeik is hiányosak... rész és egész viszonyában csupán csak a képtelenségek domborodnak- ám zsarnokin ad visszaélésekre alkalmat. Példának: „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Miniszterelnökség budavári elhelyezését.”

Ily gyakorlat mellett mára csak a duma létezik, ezzel „mozog” és éli napjait az államhatalom – bár volna létező általános akarat- a korlátolt állapotokból értelem, másként lenne az érdek és a sokat emlegetett „közjó”. Ugyanis az általános akarat célja az egyenlőség volna (de legalábbis az arra való törekvés), az összhang még így sem lehetne állandó, ekképp tartós sem... de legalább a célszerű cselekvés műve kapna (annak adna) kifejezést, aminek eredményei terelhetik (terelhetnék) az erőket a közjó felé!

Orbán kijelentheti ugyan az erőt, ehhez utalhatja kényszer-szerveit (erő-szakkal), de a fentiekből látható – vagy érzékelhető talán – hogy az erőt nem akként kell értelmezni, ahogy egy fő- jogait erősítve a pozícióban érteni akar... és nem biztos, hogy ez az akarat megkötheti magát, mert mások mást akarnak és a szabadság adja (amit épp törölni akarnak), hogy az erő legyen általános akarat a jövőre vonatkozóan – a hallgatás még nem feltétlenül beleegyezés is bármibe, de a gyakorlat mégis afelé visz (sajnos), hogy a feltétlen engedelmesség lehet csak a nép joga! Ha fejet hajtunk, akkor e nép fel is oszlatta magát – mint nép nem létezik többé – tehát kell a vélemény, az ellenzéki, nem lehet és nem is szabad, hogy csak egymással legyenek elfoglalva, mert nélkülük és a 2/3-ad okán is- a hatalommal szembeszegülni, vagy akár véleményt mondani nem lehet (másként) - s mint látjuk az állam- ha még nem is romokban, de erősen hanyatlásnak indult...

Kapkodás még nem a tudás- a hatalomhoz való ragaszkodás meg zűrzavart okoz – a népet mégsem lehet megrontani, de meglehet téveszteni, mert a hatalom cselekedeteit úgy tálalja, mintha a köz hasznára tenné azokat, de a valóság már homlokegyenest más, csak saját haszon létezik (odafenn), csak a barát, a velük szimpatizáns szerezhet előnyt is, s mintegy családi klánként működik és érdekében, s úgy is- mint ember (ki- hatalmával visszaélve) mindig a maga javát akarja!

Véleményeket nem szabad magunkban tartani, ki kell mondani azokat, hogy változni tudjon a lét... s a nép ne váljon csalódás áldozatává (bár már van ráfogás, hogy az közösségellenes izgatás).

Értjük kedves ellenzékiek?

Vagy maradtok kussban? Erő és akarat és nem a néppel takarózva (a nép nevében, miközben a nép másodlagos – vagy kitudja már, hogy hol a sorban - a hatalomban), de mindig annak érdekében! Tehát lenne munkátok bőven...

Erő kell, bizony- mert a kormányzatban foglaltatik az a közvetítő erő, amelynek a viszonyai meghatározzák mindannyiunk- az államhoz való viszonyát... ehhez kellene az arányosság, mint állandó arány - „szélső” tagjainak (ellenzék) egymáshoz való viszonyában, ahol a kormányzat középarányos és nem 2/3-os, mert az a semmivel egyenlő- pont azért, mert mindent visz!

És a „káposztát” is, amiből már alig maradt, mert a „kecskére” bízták.

Látjuk már kárát! - mert a fejetlenség lépett a rend helyébe, az akarat összhangja megszűnt, az állam immár zsarnoki és anarchia meg káosz jellemzi a sok kapkodás mellett- még az erkölcsök vonatkozásában is a törvényeikben.

 

 

Egy olvasói vélemény szerint:

„a királyság kialakulóban van. Gyermekeinknek és unokáinknak olyan kifejezéseket kell megtanulni, amiket mi csak a történelemkönyvekből és regényekből ismertünk.

Ezek a teljesség igénye nélkül: királyság, nagybirtokos, földbirtokos, cselédség zsellérek, jobbágyok, nincstelenek, szegények, éhezők, kivándorlók...

Édesanyám cselédkönyve még ma is meg van, majd összehasonlítom a Fidesz által kibocsájtott könyvecskével. Nincs messze az az idő!!!”

 

 

Ebben a nyers és erő-szakos szabadság-rendben a szolgaságra rábírás van tényszerűen. De látjuk azt is, hogy gagyognak felénk- nekünk, győzködve bennünket, hogy nem is létezik más út csak az orbáni... ami álokoskodás és ilyetén ellentmond az értelemnek, érzésre sem józan! Miként a megélhetés gondjai rajtunk „zizzenve röppenő kis álmokat vadász”! Hát ennyi...

 

 

Tülekedő részein a lét- vihar-pántolt batyujából

fénymaradéka gyökerével fáradt-zsolozsmára

fog -

hol tövisekkel csorbát ütve szájal

púpozott-

szegénységében a nyomor-fogott...(szőke)

 

2014. 09. 05.

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 298
Tegnapi: 241
Heti: 539
Havi: 8 018
Össz.: 1 095 397

Látogatottság növelés
Oldal: Erőből...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »