Áldatlan állapotok...
„Szabó Máté, aki tavaly őszig az alapvető jogok biztosa volt, azt mondta, a menekültek rosszabb viszonyok közt élnek, mint egy börtönben – szűk cellákban, szakadt matracokon alszanak és mivel nincs vécé, időnként nejlonzacskóba kénytelenek üríteni. Orvoshoz és a hatóságokhoz sokszor bilincsben és vezetőszáron viszik őket.
Az ENSZ embertelennek és megalázónak tartja a magyarországi viszonyokat. A Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy májusban több tucat menekült tiltakozott a körülmények miatt, indulás előtt bomberdzsekis, bakancsos jobbikosok fenyegették őket, amit a rendőrség tétlenül nézett.”
Az országért ki- emeli fel a szavát, hiszen mi sem másként – szinte csak menekültként – itt, már az ország fele! Ez a hazánk és mégis megalázó létben... a megelevenítés sajátos érlelő módszerével a forma – sejtelmes messzi lényként az irracionális ködökben. Nincs is helyünk a világban, míg meg nem változik, és az ellenzék impotenciája, immár őrként vigyázza, hogy ne is legyen más! Hallgatás mindig beleegyezés valamibe, és belenyugvása (mert úgy kell lenni- hiszik) a megváltoztathatatlanba... (?) - pedig volna mód csak akarni kellene! A tehetségtelenek csapata egy-akolba került... és hívő tanít imára papot, a nép meg meglesz egy maga! Ugyebár?
Hogy mi folyik a cigányok-lakta területeken, tudják-e? Mert jaj a kritikusnak, ki konok s bár az agy merő közhely és homok, mégis versenyre kel az elkínzott képpel, ám ő is csak szolga! Előbb- utóbb megkapja „jutalmát”, ilyetén is kifizetve...
Igába hajtott a fej!
A viszonyok, jaj (!) - egy torzszülött hatalommal szélmalomharcom, többszörösen próbára tett, mert eltűnt a tiszta szó, s érte ilyetén fizettem ezért magam is... vagy ez csak illúzió? Ürügy a rombolóknak – olcsó pénzmajálisra a látvány és rám tőr az ármány, a gazság. Eddig tartott a férfiasság!
Egy a Vezér, egy az akarat:
A föderatív (Fidesz-KDNP és a hozzájuk csapódott Jobbik) - és a végrehajtó hatalom egy kézben, a társadalom erejét birtokolja (így gyengítve nemzetét): egy a Vezér- a különbözőségek a kerítés csak (Mi belül)... ráhagyatkozunk: „okosságára”! Csak a felelősség a népé, imigyen áttestálva.
Az Orbán rezsim a menekültekkel keményen bánik, de a magyarországi magyarokkal legalább ilyen vagy aljasabb a módi. Ellopja a háromezer milliárdos nyugdíj-megtakarításainkat, korlátozza jogainkat, diktatórikus eszközöket használ ellenünk, a közvagyont magánzsebekbe vándoroltatja, stb... a „kitelepítésekről” nem is szólva...
Az EU-nak először a diktatúrát és Orbán bűnszervezetét (Fidesz-KDNP+Jobbik) kellene szankcionálnia és akkor megszűnne ez a gyalázatos állapot...
Percről a perc, hol útra lép az érzet
időre vett terében végzetre lelt
velőkig bennem az emlékezet,
hogy mi volt és kivel ki-
maszka-szólam meztelenségében
„minden mímet levetve”
a vak-rend
hályog-telt-
bizonyosság összevisszáin
félelmem...
„a körforgásból soha nem esem ki:
ha egyszer meglettem már lehetetlen
akármiképp is semmivé lehetni”--(szőke)
2014. 09. 04.