Koherenciám...

 

Lám, így lehet az erő jelképeként „imádni” egy Vezért (keresztényi érzülettel).

Nem volt kérdés, hogy a Fidesz megint tarolt. Tudtuk. Láttuk. Erény eltűnt velük.

Mindenható Vezérünk térdig járta a lábát már értünk, ez könnyekig hatotta a keresztény érzületet – a materialista felfogás itt nem segít – mert a belső törvényszerűként értelmezett felfogásban, itt az isteni külső és erő, immár a természet immanens erejévé vált... a minőség nem számít, anyagi világban e jelenség okát nem vizsgálhatjuk, szellemi „szintjein” annál inkább. Hogy kelhetne versenyre itt bárki, ha már jó előre megtisztított az út minden akadály előtt, és egyedülálló eszmei előfeltételként már ragállyá szabadult ránk, ami egy hatalmi filozófia feltámasztását jelenti itt, és annak gazdasági és politikai hatalmát az egész társadalom felett.

A népnek nem számít a sajátos úri erkölcs, miben átfürösztötték az „eszmét”... de és amíg a szellemi képzet önállóságra meg nem változik, egyfajta tehetetlenségi erő jellemzi az embereket. Semmi radikális, csak birka-mód ontjuk magunkból a szót, bégetésnek-ható megismételhetetlenségén... vak, ösztönös erők hatására „akaratlanul” benne az ember. Már rég nem az értelem, az ösztön uralkodik így.

Az MSZP megint másokban látja a hibát...

„A szocik pártelnöke szerint a mai nappal véget ért a rossz kompromisszumok korszaka. Mint mondta: lezárult az alkuk korszaka, az MSZP a jövőben nem köt rossz megállapodást, nem vesz részt rossz hatalmi játékokban, ezentúl nem fogadja el a gyurcsányi vezérelvű politikát, és nem vállal közösséget a gyűlölet uszítóival sem. Tóbiás szerint a magyar társadalom baloldali politikát vár, amihez az MSZP régi értékeihez visszanyúlva "a néppel, a népért" kíván dolgozni az élcsapat.”

Tehát mumus Gyurcsány, mert nincs önkritika náluk. Mit mondjak- kényelmes megoldása a helyzetnek.

Szégyelleném, ha ilyen elkövetett hibák mellett, megint az arculatváltás jönne elő (egyéb más mellett), ilyetén tükörbe sem néznének. A vezetés nem méltó a vezetésre- állandó a melléfogás, nincs egy megfogható mondatuk, egy kapaszkodó, amelyen elindulhatnak... csinálnak valamit, amit feltüntetnek, valójában csak egy helyben-járás. A sehová sem jutás tűnik ki belőle. Milyen régi értékről beszél Tóbiás? Hová és meddig nyúlnak vissza? Zavaros az egész!

Elébb utóbb az MDF sorsára jutnak... no- ott magyarázhat már Tóbiás, hogy- hogy indulnának felfelé, meg kérhet a néptől is akár, a holtpont nincs messze, és ha azon átbillen a párt- már nem lesz visszaút, nemhogy felfelé menet. A Jobbik - a radikalizmusukkal jutottak előre, ez az, ami mindig is hiányzott az MSZP-ből. A nép egy része ezért fordul a Jobbik felé, mert érzi az erőt, mint a Fidesznél is...

Ám a szegfű egyre kókad- vele férfiasságuk is és a hév tüze is kihunyóban...

Csak tenni felejtettek el a népért, mégis a szlogen az új, megint úgy szól, hogy a „néppel a népért”! Gesztus volna vagy komolyan is gondolják? Hülyítés csak. Aminek nincs tartalma a gyakorlatban, és baj van a gondolattal is, ahogy megkérdőjelezi az akaratot értelmében... viselkedésében...

Orbánnál sem „tejfel”, amikor önzésből (magamutogatón) erőt hirdet, de a megrovások után- a népért a népet védve, annak háta mögé bújik. Mégis a tettei, ha nem is mindig ésszerűek- magán és magáért-való mozzanatból sem, de látható benne egy sajátos valami, a közös mozzanat, amely ebből az „egyes” akaratból mint tudatos akaratból erednek. Ami a tekintélynek hitelt ad, de a színjátékot a nép mégsem veszi észre – eszme nincs- és mégis az akarat eszméjének tartalmazza...

Tóbiás lehet tanulni, anyag akad - negatív és pozitív példa is. Amíg tett nincs, addig- amit csinálnak, azt elmélkedésnek hívnám inkább.

Meddig mehet el egy hatalom, meddig hülyítheti az embereket- mit csinálhat a szabadsággal... hol vannak a hatalom korlátai? - ezeket nem szokták megvitatni, megfogalmazni is ritkán! Pedig nem új keletű a kérdés. Bár gyakorlati problémát vet fel, és a jelen és a közeljövő kérdései lesznek, az erre adott válasz immár döntő jelentőségű. Megosztja az embereket, ami akadálya a haladásnak, ezért érdemes megfontolni a teendőket. Volna munkája minden ellenzéknek... de végre tenni is kellene érte.

 

A parlamenti felszólalásokat nem részletezem... szokásos adok- kapok... Kövér is adta magát, amint megszokott. Voltak jó hozzászólások, mint LMP, Tóbiásé is- a jobbik is mondott „valamit” - értelmet keresni felesleges, a hatalom minősít... a néző szájat tát és bambán néz – általánosság feltételéhez kötött. Nagy-okos Rogán- lelkiismeret nélkül kioktat, Orbán elhárít. A jövő meg három évig az, hogy a befolyt pénzekből mennyi az övék. Abból mennyi legyen a morzsa, hogy a nép száját is befogja. Már a hozzászólásoknak sincs értelme...

 

Az ellenzéknek a parlamenti munkája innen- a nép felől, mint eddig sem másként- csak színjáték – nincs más lehetőség, de kényelemből nem is keresik a mást... gyúrnak 2018-ra, ahol nagyobbat buknak, mint eddig valaha. A miért ott van a szemük előtt: a Fidesz gyakorlata, a hatalom akaratában. Prezidenciális vagy kancellári- esetleg egy kormányzói akarattal semmissé téve minden mozdulatuk értelme. Már csak a bojkott lehet munkájuk lényege és nem a véleményezés, az nem lehet a közvetítés talaja! Locsogás- amúgy is csak.

A Fidesz folytatja, amibe senki bele nem láthat- a célt csak a hatalom megtartásában láttat (értünk- a népért természetesen). Jogok, szerződések, félelmek, szokások... stb, sutba dobva, önkényes- abszolút-hatalom és tekintélyének a következményeként. Külsőséggel, amire kényesen vigyáznak majd, abban következetesen adnak „lényeget” a mának. Marad a kirakat, a hazug gyakorlat... népnek a morzsa – egyéni egészet így alkotva. Általában csak negatívumokból tudok kiindulni, mert bizalmatlanságom az eget nyaldossa.

Lehet három évig nincs is „dolgom” - a véleményezéssel célt nem érhetek, csak kiadom magamból dühömet, a tehetetlenség láttán, a harcnak vége, az ellenzék legyűrve!

 

Akarunk még valamit? Tenni kell érte, de nem „szájalással” (az okosságok ideje lejárt) - persze- hogy mindenki tetszése szerint dönthet... a kormány beavatkozását éppoly gyakran igénylik helytelenül, mint amilyen gyakran utasítják vissza helytelenül, aszerint, hogy- az egyes esetekben milyen érzelemmel bírnak, milyen azok általános iránya, hogy mennyire érdekeltek a dologban. Kétségek és teszetoszaságok mellett- következetességek nélkül, szabályok és elvek felügyeletében, a hatalom irányításával. Ennek meg mi értelme? Ám, de jure felelősséggel tartoznak választóiknak, azokért ülnek ott, ahol vannak. Tehát, ha harc, akkor legyen harc! Egység és saját belátás sajátos voltából a célszerűség.

A duma nem kell...

Ha az MSZP lankadása ideglenes, akkor hajrá, ha tehetetlenségükből fakad, akkor vége... „nyavalygással” nem jutnak előbbre.

 

 

…keserű-sorsunk jutalma

vergődöm a hatalom csapdájában

hol drága holt-lelkein ma

a feketeség kicövekelt részei már határtalan

kiáltására kivédhetetlen tartásba

szégyenekkel kegyetlenült el

hatalmával- itt a gondolat is fölösleges,

célszerűségét nem élvezni, de kibírni kell

intelemmel a szabadkozásra-- (szőke)

 

2014. 10. 14.

 

 

Oldal: Koherenciám...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat