Csapdák hálójában.

Kalapács János blogja

 

Facebookon is fellelhető írásaiból

A tanár továbbképzés anomáliái

Sziasztok!

Az előző bejegyzésemhez még egy gondolat: A bolognai rendszer, ha „bemozgatta” volna a tanárképzéshez értőket, lett volna esély akár a gyökeres változtatásokra is. Bár, jelentősen lerövidült a pedagógiai képzési idő, a neveléselmélet és oktatáselmélet tartalma ugyanaz maradt, nem igazán korszerűsítették, megmaradt az Európában nem kötelező neveléstörténet oktatása is, az igazi problémát mégsem az elmélet strukturálatlansága okozta, inkább az, hogy az újfajta módszertannal, érdemben, semmit sem tudtunk kezdeni.

Módszertani képzés nélkül

Amíg a szakmódszertan (tantárgy-pedagógia) és az oktatáselmélet képviselőit más országokban mindinkább egységes tudományos-szakmai közösséggé formálta a közös kutatási tematika addig nálunk, az ilyen jellegű kutatások és a rájuk épülő szakmai párbeszéd hiánya miatt, fennmaradt a különböző szerepértelmezés és szakmaközpontúság. A képzési követelmények ugyan számos „modern” tartalmat soroltak fel, de ezek kevésbé illeszkedtek a korábban leírt állóvízbe.

Szinte minden témába vágó elemző kiemeli a tanárképzésben az iskolai gyakorlatok és a kihelyezett tanítási gyakorlat fontosságát.

Az egyetemi hallgatók mégsem részesültek, s ma sem, egységes alapmódszertani oktatásban. Nem vesznek részt pl. problémamegoldó, feltáró, kezelő módszerek elsajátításában, azok gyakorlásában.

Megmaradtak a hagyományos, intézményenként eltérő tantárgyi szak módszertanok, amelyek alkalmazása fontos, de messze nem elégséges pl. a kompetenciák fejlesztéséhez. Ezért van, hogy a tanárok önhibájukon kívül éveken keresztül végzik változatlan módszerekkel a munkájukat, abban a hitben, hogy alkalmazott módszereik a lehető legjobbak. Módszertani hiányosságok okán esélyük sincs ténylegesen megismerniük a tanulók személyiségfejlődésének sajátosságait, a tanulás folyamatait, a tanulói tudás minőségének, alkalmazhatóságának jellemzőit, a tanulás tanulásának eszköztárát.

Gyakorlás hiánya

A tanárképzés tömegessé válását Magyarországon soha nem kísérte a gyakorlóhelyek számának arányos növelése, s ez máig visszahat az iskolai gyakorlatok színvonalára is.

Probléma, hogy a kiváló, az országos átlaghoz képest túlságosan is jó (éppen ez a bibi) gyakorlóintézmények egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy a hallgatókat előkészítsék az első munkahelyen, legyen az pl. egy települési általános iskola, az iskolában őket érő „valóságsokk” elviselésére. Lévén a gyakorlókban nincs „valóságsokk”. A mentorképzés (azaz az iskolai gyakorlaton a hallgatót segítő gyakorlatvezető tanárok felkészítése) több tanárképző intézményben el sem indult, vagy akadozik. A szakmódszertan oktatói változatlanul nincsenek rendszeres kapcsolatban a gyakorlóiskolák tanáraival. Munkaidejükbe nehezen beilleszthető az egyre növekvő számú hallgató iskolai gyakorlatainak látogatása, nem is beszélve a gyakorlatvezető tanárok (mentorok) képzéséről.

A pálya presztízs vesztesége

Emlékszel? A bolognai átállást követő években figyeltünk fel arra, hogy egyes természettudományi szakokon annyi jelentkező sincs, hogy a közoktatásban minimálisan szükséges tanárutánpótlást biztosítani lehetne. Fennállt a veszélye, hogy az újonnan képzett, bizonytalan természettudományi ismeretekkel rendelkező tanárpalánták tovább gyengíthetik az alapműveltség közvetítésére hivatott közismereti tárgyak pozícióit.

Annak idején az SZDSZ a helyzetet úgy próbálta kezelni, hogy a tanár továbbképzés rendszerébe vitte az új módszertanok s a szaktárgyi ismereteket bővítő kurzusokat.

Nem volt rossz ötlet, az viszont igen, hogy a továbbképzéseket kezdetektől piaci alapon szervezte. A minőségbiztosított (akkreditált) képzési programkínálat folyamatosan bővült, ami részben a liberalizált továbbképzési piacnak, részben pedig a megrendelői pozícióban lévő iskolák számára leosztott továbbképzési normatív támogatásnak volt köszönhető.

Következményként a továbbképzések többnyire, szinte azonnal elszakadtak a képzés helyétől.

Nincs miért visszasírnom az SZDSZ-t, s mégis. Mára, az újra államosítás után, ebben a szektorban, semmi sem működik igazán, nyugdíjasokat hívunk vissza, vagy képesítés nélküli „pedagógusokat” alkalmazunk, hogy legalább az évente kieső 2.000-2.5000 álláshelyet valahogyan feltöltsük. Mit számít ma már a képzés, a továbbképzés s egyáltalán a gyakorlatban alkalmazható végzettség?

Uniós pénzek s mutyik

Az sem elhanyagolható jelenség, s itt már teljesen mindegy, bolognai vagy osztatlan a nappali képzési rendszer, hogy az uniós források, az országba 2007 óta ömlő pénz, újabb komoly csapást mért a pedagógus továbbképzési rendszerre (is). Összekutyulva az egészet, a Bajnai kormány megszüntette a pedagógus továbbképzési normatívát, ami aztán végleg kiütötte a keresletvezérelt, addig, úgy-ahogy működtetett továbbképzéseket.

Manapság, három problémát is látni vélek.

Tudjuk, jelen körülmények között a jelenlegi óraszám s leterheltség mellett, a pedagógus a feje búbjára sem kívánja a továbbképzéseket. Viszont a címkézett pénzt el kellett/kell költeni. Ha már ingyen van, dobjuk ki az ablakon, nem igaz?

Másik probléma, hogy a legkülönbözőbb fejlesztési programokhoz kapcsolódó továbbképzésekre rendelkezésre álló forrásokat alapvetően az uniós fejlesztési programok céljaihoz rendelik (s e célokat a minisztérium és háttér intézményei mindenkor rögzítik) és nem az egyes iskolák igényeihez igazítják. A rendszer kínálat vezérelt működési módban, sem forrást, sem pedig képzési kapacitást nem ad a központi fejlesztési célokon kívüli igények kielégítésére. Miközben, pillanatnyilag, utóbbiak menthetnék meg, ha egyáltalán, az egész rendszert az összeomlástól.

Harmadik probléma, az ingyen pénzek vándorlása…és eltűnése. Ilyen zsebből, olyan zsebbe, ilyen kutatóintézetből, olyan tanszékekre. Körbe-körbe. Az uniós pénzek áradásának kezdetén a lehetőségeket jól kiaknázó cégeket többnyire az egyetemeken is oktatók alapították, akik magáncégüknél maguk mögött hagyták egyetemük etikáját és követelményrendszerét. Súlyos milliókat kerestek azzal, hogy miközben az egyetemen a program kidolgozójaként gyarapították a publikációik számát s adtak le néhány órát hetente, a saját cégüknél a programjuk alkalmazójaként léptek fel s kaszáltak hatalmas pénzeket. Szerencsére e körforgás mára megszűnni látszik, de ami váltotta, az sem piskóta, ahogy mondani szokás.

Manapság néhány ember osztja el a milliárdokat, kevesen részesülnek belőle. A lényeg, a mutyik akkor és most is, így is, úgy is összeérnek.

----------------------------

Megjegyzésem:

Csak óra-járása és rá sértése még

hogy hűbb légy - (szőke)

János, egy megjegyzést csak: „A bolognai rendszer, ha „bemozgatta” volna a tanárképzéshez értőket, lett volna esély akár a gyökeres változtatásokra is.” Tehát átjárható a rendszer, ehhez persze előbb kell egy diploma! Egyébként maradt ugyanaz csak más elnevezéssel... szóval 3+2, de a harmadik után főiskolai végzés... az 5-nél viszont mesterfokozat van. Nem értem egészen a felvetést! Osztatlan képzés, tanári szakpárokra is ad jelentkezést, nappalin is és a levelezőn is! Az alkalmassági vizsga kizáró jellegű, azaz megfelelt vagy nem felelt-e meg. Ennyi. Tény, hogy nem változott a módszer, mert a professzori székben ugyanazok ülnek mint húsz évvel ezelőtt...

Tehát: az általános iskolai tanárképzés ideje 8 félév és két féléves összefüggő gyakorlat hozzá! A középiskolai meg 10+2 félév és mindez a diploma megszerzése előtt... egyetemi végzést ad – és mindkét típusú tanárképzésben mesterfokozatot szereznek...

A korrupcióval kapcsolatban egyetértünk – szétfolynak a pénzek, mégpedig irdatlan mennyiségben.

A KLIK épp most fizetett vissza pénzt az EU-nak, ha jól tudom, az informatikai fejlesztések elmaradása miatt - „a népes bizottság (elnök, és 6 osztályvezető) gyakorlatilag mindent beismert, persze elképesztően bizarr magyarázkodás közepette.”

Nem Pölöskeiné hazudott, mert minden folyamatba volt, már akkor,mikor ő jött és ment... mutogatni rá, persze lehet – ez sokaknak jól is jön!

Megy a szemfényvesztés (leírva minden szép):

A fejlesztés a nehéz helyzetű iskolák diákjainak nyújt lehetőséget az élményszerű tanuláshoz, képességeik kibontakoztatásához és a versenyképes tudás megszerzéséhez.

A fejlesztési módszerek fókuszában az alábbi témakörök állnak:

a tanulók pályaválasztása - szabadtéri programok és mindennapos testnevelés - tanórán kívüli környezettudatos tevékenység - közlekedési ismeretek, egészségfejlesztés és elsősegélynyújtás

hatékony tanulási módszerek - korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számának csökkentése

...de mi működik a gyakorlatban?

...és annak érdekében, hogy a módszertani modellek minél hatékonyabban épüljenek be az intézmények nevelési-oktatási gyakorlatába, akkreditált pedagógus-továbbképzési programok indulnak.

Már jól és érthetően leírtad János, hogy:

„Tudjuk, jelen körülmények között a jelenlegi óraszám s leterheltség mellett, a pedagógus a feje búbjára sem kívánja a továbbképzéseket. Viszont a címkézett pénzt el kellett/kell költeni. Ha már ingyen van, dobjuk ki az ablakon, nem igaz?”

...és ami szépen le van írva: A KLIK a hálózati tevékenység támogatására az alábbi kezdeményezésekkel segíti az iskolákat:

„Országszerte több mint 500 esemény támogatása

200 mobil közösségi tér eljuttatása az iskolákba a délutáni szabadidős programokhoz

Országos lefedettségű adatbázis létrehozása a bevonható intézmények, civil szervezetek elérhetőségeivel

Szakmai műhelyek szervezése a közösségfejlesztő módszerek és tapasztalatok megosztására

Megyei munkatársi hálózat felállítása a mindennapi közösségi tevékenység segítésére”

A többi „papírozás” kérdése?

...és az önfényezés a KLIK-ben:

fontos szerepet kap az együttműködés fejlesztése, a jobb teljesítményre való ösztönzés, karrierprogramok indítása, motivációs rendszerek kidolgozása, a pedagógusok kiégésének megelőzése, az önérvényesítő, konfliktuskezelő és együttműködési készség erősítése, valamint a vezetői szereptudatosság fejlesztése.Ennek a megújulási folyamatnak az eredménye, hogy az intézmény a KLIK munkatársainak tudására és képességeire alapozva hatékonyabbá válik.Ezzel a célzott fejlesztéssel javul a pedagógiai munka, a diákok pedig versenyképesebb tudás birtokába juthatnak.

...és a nagyotmondás mellé még:

„...új informatikai (IT) rendszer segítségével csökkennek a most még jelentős adminisztratív terhek, ezáltal gyorsabb és rugalmasabb lesz az ügyintézés. Ez egyaránt érinti a szakmai, a gazdálkodási, a tanügy-igazgatási és a humán-kapacitás területeket: egységessé és ésszerűbbé válik az adatbekérések rendje; a készülő irat- és dokumentumkezelő, valamint gazdálkodási rendszer a mindennapi munkát segíti, továbbá kialakul egy belső kommunikációs online felület, megújul az ügyfélszolgálati rendszer.” Jaj! Hol is?

 

Szőke Emil:

Felejthetetlen

 

...úr vagy és a lábamra álltál?

- látom nem értesz

békére vágytál

nehezíted mégis létemet

nincs Isten ki segíthetne rajtad

- megvédem magam ellened...

minden vagyonom életem -

minden bajom - hogy szolgáltalak

Uram!

- már nem teszem – erőd űz - lábam nem dobbanthat

érzéseimben a bánat

mind rám- üt a fájdalomban

mi csak enyém itt és így

- ám a szelíd tekintet nem segít -

e lét megszabta sorsomat

s elszabta feltörő útját a napoknak - óráknak

hát lerázlak

...e percben a tett amit megcselekszem

hidd el nem nyomasztja már lelkem

hogy a fájdalomban sarokcsizmád

súlyával adott jutalmad – már csak múlt- szándékod

csodálatra nem hívott- testem is feledéssel

vette – bensőmben sietve múltán éget -

-----

...de komisz a vér – benned éhezi ész hiányát

hogy más tettre rávett – el is kongatta harangját

és már tiporva is a lélek - ott

ez kudarcod – s itt mint fordíthatatlan apály

útjából görgeti el sarcod! –

 

U.I.: „Egy modern felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes ismert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék.”

(Szent-Györgyi Albert)

 

2018. 03. 03.

 

Oldal: "A tanár továbbképzés anomáliái...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2025 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat