Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Hit – Isten – vallás…

                      

„És mirejtélyesnek tűnik az a magatartás, hogy Orbán Viktor gyakran használ látszólag euroszkeptikus érzelmekre ható szlogeneket, miközben tőle az Európai Néppárt politikusai azt várják, hogy a kereszténydemokrácia fiatal generációjának tagjaként, akinek még az egykori vasfüggöny lebontásában is oroszlánrésze volt, az EU-kritika helyett az integráció elmélyítését propagálja. kor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának.

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.”

 

(Apostolok cselekedetei 2. fejezet, Károlyi-biblia)

 

Hat érv…

 

1. Létezik-e Isten? Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.

2. Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta?

3. Létezik-e Isten? Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?

4. Létezik-e Isten? A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését.

5. Létezik-e Isten? Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk.

6. Létezik-e Isten? Jézus Krisztus Isten legtisztább, legpontosabb kijelentése magáról.

 

Ő azt mondja: „Megtaláltok engem, ha kerestek és teljes szívvel folyamodtok hozzám.”

„Lehet, hogy örülnél, ha valaki bizonyítékot mutatna Isten létezésére, aztán teljesen rád bízná, hogy mit csinálsz ezzel az információval, és nem kényszerítene téged semmire.”

 

Ahogy jó székelyem mondja: „Minden ember egy halállal tartozik, s én es többel nem”!

Bármily gyúlékony-lélekkel állnék is e szöveg elé, másra hangolt fülem és értelmem (a valóságos és kézzelfoghatót keresem és unom a belemagyarázásokat), ízlésem, műveltségem (?) – és idegrostjaim ellenállnak, nem lobbannak lángra. Csalódás ez, hogy tudom az elmúlás folyamatát (?)  - mert az élet véges – és sok jel szól emellett – nem túlvilági, bár szűkül a kör már hetven-évemmel – mégis meglepődve vesszük tudomásul, hogy nem élünk örökké…

Mit érnek a vallások, hogy belenyugodhatok lassan abba, hogy mások meghalnak? – és - ha imádkozok… és meghosszabbítottam volna az életet azzal? Esetleg hihető, hogy ez csak az életerő és erő, korhoz illő hervadásának következménye kell, legyen?

Ám a bizonyíték, hogy nincs bizonyíték, mármint, hogy mi van „túl”…

Isten-hit? „Aki halandó, folyvást botlik az” és túlélni akar, voltaképpen a lehetetlenért könyörög. Mit is akar, aki vallásából mellét döngeti? Hazudjuk széppé azt is, ami nem volt szép az életében, remekké azt is, ami romlandó az „isteni-műben”… „bűvöljük ezüstté a pocsolyát is”?

Oké! – és mit látunk? Mit bizonyít? Természettudománnyal minden megmagyarázható: „Csak néhány ezek közül a Föld és a Nap tökéletes távolsága, a víz egyedülálló kémiai tulajdonságai, az emberi agy, a DNS…”

Most is megmarad egy kérdés: mit nevezünk Istennek? Lehet, hogy ateistaként vagyok Istentelen, de nem hittelen, mert hiszek bizony, de az - nem az elnevezéseken múlik… vizsgálódunk és összetartozunk a csillagokkal, a Holddal, más-más bolygókkal - törvényszerűségével a sóvárgó vágy töltötte meg a világot s a benne felötlő dolgokat!

Hiszünk? – e nagy univerzumot hívhatjuk Istennek vagy munkájának akár, hogy valamennyiben áhítata remeg, hogy az egymásra-utalásokat intenzíven hangolja össze egyetlen folyamat lüktetéséhez?

Hitünk teszi, hogy magasztosult és ünnepi minden megismerés, a távoliság és fensége, és ha szívedig talált, akkor „kapod” meg, hogy mit- minek nevezel…

Isten? – vagy más? - mindegy is, mert varázsával benned mozgat meg valamit – tesz gazdagabbá a felismerés, tágasságában eseményeit jelenésszerűvé! Csodálatos érzés, noha időszakaszaiban csak lazán fűződnek egymáshoz, mégis benned a rejtett drámaisága, hogy valamiért élni mégis érdemes. Lám a „szomjas” lélek kitárt és befogadó, áhítatra hangoló, mint az alkony vagy a pirkadás- önmagában csak érzelmes – de egyszerre messzire mutató társítások képződésének helye is, ahol is fogható rajta az a rezgés (a magány rezgése), amely benned – magadban – talál társra (delejes rejtelmességében), hogy mégsem vagy egyedül, bár a pillanat némaságában ez is bonyolult, természetességében is különös!

Isten? – vagy más? – mindegy is az elnevezés, csak szívedre hallgass – kontaktusa végtelen térségeket fog át…

Nem hiszek a megszemélyesített emberarcú Istenben… bocs’, naiv mese – játék az érzelemmel. A maga-átadás réveteg érzelmességét ez a „jóízű”, természetes ritmusjáték tölti meg eleven mozgással… hit, Isten, vallás – veszteglés érzéséből eredő „mélabú” mögött - azért kiérezni a „hívó távolok” üzenetére figyelő lélek érverését! A vágy emberivé szelídítése testvéries közösséggé humanizálta „tanúit” (!) – így értette (értheti) meg az ember az adott állapot jelképes értelmét. Csöndben, mégis a titok szunnyad… az ember sorsává állandósulhat, merthogy mindvégig üzenetre vár! Mindenki hisz! Valamilyen szinten vallásos, ami többé-kevésbé valóságos… kevésbé az, válságos időkben (pl: mint most). Ha bárkit kérdezel, nem tudja pontosan a lényeget, annak dogmáit – részleteit sem ismerik, de jóleső érzéssel a közlés: „én vallásos vagyok”! De vajon vallás-e ez? Elmélet és gyakorlat egyre távolabb kerül egymástól, filozófiák is csak töredékeltek – egy biztos: a vallás az emberiségnek nem a legfontosabb gondja!

 Átruházni „valamire” a felelősséget, ami nem létezik, csakhogy erkölcstelenségeiket (mint azt teszi a hatalom most), rossz szokásaikat összhangba hozzák az emberek különböző elképzeléseivel, amelyeket a jóról alkottak, csak - mint módszer arra, hogy isteni irányba próbálta módosítani.

Vita az ókortól tart és nyugvópontra nem lelt eddig… megátalkodott és a rosszban megrögzött bűnösök és az emberek eszméi között a szükséglet módosította kíváncsiság kereszttüzében áll ma is. Feszültségében már kényszerekkel a próba (kötelezés a hittanra, iskolai tanítása, hogy megrekedt az ország, jól példázza!) – ez is hiába lesz, mindig tükrözi a menekülés vágyat, a másoktól való segítséget, a rossz gazdasági helyzetet, de az ízlés azért éberen vigyáz!

A szabadság azt is kell, jelentse, hogy mindenki abban hisz, amibe csak akar! A közvetlen átélésből fakadó élményt telíti, a bizonyító-érvelő menetére épülő érzelem… a világgal összhangot meglelni így is lehet. A figyelő értelemhez szóltam, de ezzel a léleknek is beszéltem. Az egyéniség észleli és magába gyűjti a világot… „s legfőbb boldogsága, ha megsokszorozhatja az énbe zárható élet tartalmát, a tudat és a képzelet hódításaival.”

 

Hitszegő varjúsereg kárálja immár, hogy mi lett…
Kínban nyugovásunk hogy (?) - kérd’ Istent!
Bűn-kedvelt hitekkel telített a jelen -
Élve vagy halva? Tér-éje idelenn…
 
Sarával a nyál kevert, számadás - a színt elbánt velem,
Csavargó élet vette kezdetem-
Menny vagy pokol kérdése… a válasz irgalmas legyen!
Folt, folt hátán és Krisztus nevében? 
Ne kérdezz! - tudom, „érdemem”--(szőke)
 
2013.05.19.
 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 48
Tegnapi: 581
Heti: 2 778
Havi: 10 680
Össz.: 296 749

Látogatottság növelés
Oldal: Hit - Isten - vallás...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »