Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Értelmes egoizmus?

 

A leggyakrabban a döntés felelősségétől irtózunk, félünk választásunk következményeitől, szeretnénk előre bebiztosítani magunkat a várható negatívumok ellen... ezért aztán éveken át fenntartunk számunkra elviselhetetlen helyzeteket.  Az élet nem arra való, hogy mindig jól járjunk. A dolgoknak nem annyira végzetesek a következményei, mint ahogy fantáziánk felnagyítja azokat. Az emberek respektálják a bátorságot, ezt Orbán jól ismerte fel- bár ő maga nem egy bátor ember, de vakmerősége átsegíti a nehézségeken… ám csak gyávaságunk az, amivel a Fidesz jól él, fel is bátorítja őket, hogy visszaéljenek helyzetünkkel.  De nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy vannak olyan helyzetek, amelyeket csak keménységgel, néha kíméletlenséggel lehet elintézni! Igen, de mert a cselekvésünket kitalált vagy valós aggályokkal ürügyül szolgálva igazolja sokszor indokolatlan gyávaságunkat- túlzó önféltéssel akár – amiből kiderül, hogy éppen mi sem vagyunk kíméletesek (talán még jók sem), de önzők- azok igen! A jövő sohasem lehet százszázalékosan kiszámítható, sok az összetevő és időnként bonyolult is – pláne, ha rá is játszunk – magunk döntést nem vállalva passzívan másra hagyjuk azt, azután következményeit már kiszámíthatatlanságának következményeként feszültségeket generálva így- és fölöslegesen, szembefordulunk – immár végiggondolatlanul a tényekkel, ami már kínos helyzeteket teremt. Pszichés állapota – ami nem is erősít és biztonságot sem ad – lehetetlenségek sorár hozza, hozhatja valóságértékében. „A pillanatnyi kínos helyzetek nem tartanak örökké, lehet, hogy egy későbbi pozitívum csíráit hordozzák.”

A Fidesz jogászközönsége iszonytató-valójában a jog is kifacsart… bennük nagy a gyűlölet a közelmúlt felé, de a szeretet annál nagyobb egy diktatórikus múlt felé - „Belül iszonyúan zúg véres szájjal az istentelen düh”! …Furor impius intus fremit horridus ore cruento. (Vergilius)

Akaratuk egyirányú és összeolvasztásos tevékenységében, a többiek fejére növő és univerzálmonarchiába átmenő hatalmi egykéz a cél… és a szuverenitás iránya, hogy lehetőleg az egész magyarságot uralmába hajthassa. EU-s politikája és az IMF kifizetése is erre irányul, hogy dolgaiba senki beleszólni ne tudjon, ehhez való jogot tart fenn Orbán magának önmaga „megnemesüléséhez”! Hát így valahogy – mintegy maga hozza létre a bajt, amelyet megjövendöl… hiszi, mert hiheti (hiszen hagyják is neki), hogy a jogfogamat szentnek tartaná, és híven követné, hogyha másoktól is hasonlót várhatna. Saját magáról jó véleménnyel van, másoknál feltételezi a gonosz érzületet… és így- már az ellenzék és a hatalom kölcsönösen mondják ki egymásra az ítéletet. Lassan, lassan jóra már egyik sem képes…

Összefogás is már szinte erőltetése valaminek – mert nem önként és nem is spontán szerveződik. A pesszimista hozzáállás lehetetlenné teszi a javulást.  Törpékkel nem lehet nagy dolgokat véghezvinni amúgy sem… a törpe-hatalmasságaink törpévé tette az állam polgárait is-  mert értékét egy államnak az egyén értéke adja, de az egyén szellemi fejlődése korlátozva (érdeksérült) – jártasságot sem szerezhet az igazgatás ügyeiben (külső formáiban sem) – ügyintézés részleteiben gyakorlatot nem ad stb. A nép már félreparancsolva mindenből – nincs ösztönző és ezzel, elkezdődött az igazi baj! Hol van már az éber kritika? Kollektív hatalma és jelentősége csak megaláztatásában és annak rabszolga-szolgai- módja! Most azt kérdem: mit képzel magáról ez az ember, akit Orbán Viktornak hívnak? Prezident és vagy Kormányzó (?) – hatalmi-vágyából éled valóságra.

Gyurcsány az egyetlen, aki tudja - hogy ez így nem mehet, átérzi, mert a nyomort „saját-kezűleg” megtapasztalta (nem volt rest!).

És sok minden más mellett - ha ez a hatalom marad - a vasút, a bankok, a befektetők, az egyetemek, a jótékonysági intézmények, a biztosítók stb.- mind a kormány leágazásai lennének… (és mert nem is tányérnyaló, látja és láttatni is meri) – a sajtó és a törvényhozás demokratikus jellege is elveszett, vele az össze szabadság csak mondva vagyon, így névleg létezők. Magához a hatalom már nem vonzza a tehetségeket, azok (és egyre többen már) elhagyják az országot – ez így tovább nem mehet! És lehetne még sorolni tovább Orbán hibás dolgait, de a papír tűrőképessége is véges! Erőltetett menet folytatódik Orbán sikeréhez – korai szakaszban lehetett volna tenni ellene, ma már – úgy látom – megkésett! Pesszimista volnék vagy realitás: döntse el ki-ki maga! Nem szavazok, mert értelmét nem látom (nincs is) – bojkottálom a választást, mert szentségtörés, mert erkölcstelen, mert többé Orbánt kritikával senki nem illetheti (akár győzött, akár nem). A jog nem tűri, mert demokrácia adta jogával és eszközével élt e nép, hogy választott. Tisztázta és helybenhagyta Orbán  (anno) – választási csalását, kizárólagos-hatalomra törekvésének nem csak a szándékát, de tényét is – kifényesítette a diktatúráját  egy „más” demokrácia állapotára. Ami későbbiekben egy torz és természetellenes dolognak fog látszani! Hát így valahogy…

 

“Az- az érzésem, hogy a nagy szabadság jegyében ma is félelemre épít az éppen uralmon

lévő politikai párt.

Demokrácia és szabadság Fidesz-módra: Egy szabad ember egy szabad országban

azt mond, amit szabad! 

Ami most van, az számomra vagy csak egy rémálom, vagy egy cirkuszi bohóc félresikerült mutatványa, amelyet érthetetlen módon mégis ovációval, vastapssal jutalmaz a közönség – legalábbis ezt próbálják mindenkivel elhitetni.

Rákosi pajtást is tapsolták annak idején, igaz ott voltak a tapsellenőrzők, és ha valakinél azt tapasztalták, hogy lankad a lelkesedése, azt másnap már az eltűnt személyek listáján kereshették.”

 

A felkiáltójel helyett pont… hol kétségessé váltak az emberi értékek.

 

Még bujkáló belső remegéssel…

 

Zavaros ritmusában a gondolat is motyog
Szavakkal a nyelv botolt,
Hogy belém sűrűsödött a gond:
Ki-be hatalma s ütemén a bal-jobb
bajra hí’, mert számlálhatatlan titkaival csalódtam most—(szőke)

 

 

2013.08.02.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 82
Tegnapi: 241
Heti: 323
Havi: 7 802
Össz.: 1 095 181

Látogatottság növelés
Oldal: Értelmes egoizmus?
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »