Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

Szavazunk?

 

Bevallom töredelmesen hiányos tudásomat... nem tudtam, hogy a képviselőket és a polgármestereket öt-évre választják meg- azt hittem maradt a négy... ahá- ennyit a tájékozottságomról, nem is tudom, hogy lehetek hiteles még, ha nem tényszerűen van a közlés (tőlem) csak érzésből. És a régi tudásomból kaparok még össze valamit...

Jobb, ha senki nem is vesz már komolyan, hiába no, a 70 év mivé is tett (!) - kicsinyt szenilisen veszem már a napok kanyargós útjait... nem számol az agy a napi változásokkal, csak a múlt létezik e jelenben, amiben nosztalgiával élem elmúlt napjait.

Nosztalgiázom, hogy volt idő amikor azt sem tudtam kik a vezetőim, s mégis szép időnek rögzült emlékként bennem. Tettük dolgunkat, volt házam is és jókat ettem a megkeresett pénzemből (most albérlet – igaz modernebb – és beosztással telik egy kis lecsókolbászra is, fő olvasnivalóm, hogy hol, mi van leárazva) – azonkívül, hogy ki vagyok (lettem) én, mert másokat nem ismerek- idegenek lettek az emberek (magamat is a tükörből ismerem meg, mikor borotválkozom)- nincsenek sorstársak, vagy csak kevesen, de semmit nem is tudok róluk (valahogy jobb is így, hogy nem is tudom – legalább nem is gyaníthatom- hátam mögött kik intrikálnak). Nincs barát, a szomszéd is a másik ajtó mögött éli napjait. Egyszóval jól megvagyok...

De bánt a hiányos tudásom, mikor változott a törvény és miért? Átírva lett, ez van, mint már annyi minden észben nem tartható tétel. Talán nem is lényeges?!

Fontossági sorrendem: magamról tudok, ha magamra gondolok - így lettem öntudatos, az öntudatlan mással van elfoglalva...

Bár a hatalomtól az emberek a kiszámíthatóságot igénylik – a következetes következetlenséget többre becsülik a következetlen következetességtől. Az orbáni káosz kinek jó, azt jól tudjuk, tudom magam is (mert sem ismerősük, sem barátjuk nem vagyok). Ám ha eligazítást várok és nem kapok, kicsit ideges leszek, mert nem tudom, hogy mire is adhatom szavazatomat... kire is- ugyanis a derűs arckifejezések pozitív pillanat-hatása hosszú évekre meghatározza sorsunkat, sorsomat – ehhez kell egy jópofa, kire leadom szavazatomat. De minek adtam? - kérdezhetem majd utólag.

Ezért kétséges, hogy felejthetetlen e művelet, amit állandóan ismételgetek magamban, hogy behúzom az „ixet”, de hova is- nem nézem... rosszul látok, no meg az egészséges agy gyorsan felejt... kultúrember nem szemtelenkedhet (ezért nem is kérdezek), ha valaki szemtelennek tart mégis, csak magát minősíti – vagyis nem kultúrember. Így vagyok magammal, s voksomat is megtartom magamnak. Különben is, ha mindig a legjobbat kell választanod, nincs szabad választásod!

 

 

Sóhajokkal a lét, félelemmel telt az érzés.

Szívek jege marja kedvem, ekképp szóltam

lázongva...

áthágva minden törvényt, rendelését

magamnak nem tudva,

mert sürget a különbség

a kivédhetetlen szégyen - rég.

Rab- és szolgasors, vele a cél-

a vegetáló jelen jobb-bal részein hol már az engesztelés?

A múlt szétmázolt lapjain homály van és reszkető szájszél,

most szavak, fizetett-taps, melldöngetés- s lélektelen gerinctelenség —(szőke)

 

 

2014. 09. 02.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 530
Tegnapi: 241
Heti: 771
Havi: 8 250
Össz.: 1 095 629

Látogatottság növelés
Oldal: Szavazunk?
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »