Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

 

Dupla nulla...

 

…„a balliberális oldal lenullázása a cél.” - és majd felszáll a „köd”?

A majdnem pontos meghatározás, inkább félelmetes és félelmetesen pontos megfogalmazás lett. Ám mert irgalom nincs, büntet a szó (mint abszolút törvény) teherként ellensége a szeretetnek. Orbánéknál a lét idegensége, a szavak kegyetlensége szövetkezik a baloldal ellen.

Tudjuk, hogy nyerni fognak, ehhez a lehetőséget megteremtették, átírták a választási törvényt, a pálya feléjük lej, űberolni nehéz- mondhatom, nem is lehet! Nincs vigasz, nem lehet elbújni – gyönge a baloldal, aki tenni akar, az ott hiába ajánl „különbékét” hasonszőrű kollégáinak, mindig elutasításban van része (lásd: Gyurcsányt). A „kedves” MSZP elmondhatja, hogy: magunk árulói vagyunk, szennyben és gyötrelemben élünk, de reflektorfényben!

 

 

Orbán és a kötcsei piknik: a megtett útnak és tapasztalatainak számbavétele mellett, a másik oldal pocskondiázásával telt... győzelmi méltatással, ahogy már Kövér is kifejezte: „az ország politikai, gazdasági vezetőinek a legrosszabb történelmi hagyományokat ötvöző, a legvisszataszítóbb emberi tulajdonságokat felmutató része alig két évtized múltán, néhány kormányzati ciklus alatt kis híján eljátszotta ezt a történelmi esélyt is, kis híján "sírba lökte" az ezeréves magyar államot.”

 

 

És most ők lennének a megmentők?

- hogy belül az érzet tűzijáték, de kívül- annak füstje, „köd” gyanánt takarja a valót (a fejben, ami már épp az ő munkálkodásuk eredménye): hogy kín, őrlődés, félelem, létbizonytalanság, kiszolgáltatottság van... és elidegenedés, de a szent-ábránd (a királyi) marad.

Megjegyezte: majdnem fél évszázad megszállás apasztotta tovább e népnek és államának életerejét, míg az "úgynevezett rendszerváltozással" a világhatalmi erőviszonyok játéka visszaadta az esélyt, hogy a magyaroknak ismét önálló, "az európai gazdasági, politikai, kulturális vérkeringésbe visszailleszkedő, határain kívül rekedt nemzetrészeiért felelősséget vállaló", és polgárainak a gyarapodást, a felemelkedés lehetőségét biztosító országuk legyen...

Az érzelmi tartalom így együttesben, inkább a könnyet csalja ki belőlem, és nem az örömét... inkább amolyan menekvő hangulattal ágaskodik ellent a felvázolt „idillnek”! Ugyanis az esélyét a félreértéseikkel, harcaikkal és hiteltelenségükkel már eljátszották (és lesz még lejjebb is), mert a tények hiányaiból az érzés lett negatív, a kapcsolatok meg egyre csak romlanak! Jaj, hogy gyarapodunk! Mily' csodás ez a felemelkedés!

Van rezsicsökkentés, elhárítva az árvíz (mindig csak részben, s nem az aktuális- a homokzsákokat is viszi az ár), a bankoknak is kiosztott egy-egy koki, és? - ki, érzi belőle, hogy a gyakorlati élete változik? Összefogással ugye? Ahányan, annyi felé most! Társulunk, de ilyetén? Ámde, kérdezhetik, hogyan lehet szabad az ember, aki kénytelen más emberek akaratához alkalmazkodni? Hogyan lehet a kisebbség szabad és ugyanakkor olyan törvényeknek alávetett, amelyekhez nem adta beleegyezését? Épp a választásokkal jött és jön létre az „általános” akarat, hogy a többség választott és a nép, ilyetén felruházva a megválasztott, azzal a joggal, hogy tehessen azt, amit csak akar. Ezt használja ki Orbán!

A politika az a szakma, amely mindent kiforgat, nem egyenes, nincs becsület, de a végén mégis- mindig egyhangúak a vélemények... a döntés még, ha egy szavazattal is több, már ott megszületik (nemhogy 2/3-dal).

Orbán hajlama: hogy kedvelt érzelmeit és eszméit rákényszeríti másokra, és mindig nehezen lehet megkülönböztetni tanácsait rendelkezéseitől.

A helyzet csak egyre romlik!

Már a nép erkölcse és műveltsége is veszélyben forog... a kölcsönösség hiánya miatt - és könnyű belátni Orbán tevékenysége sohasem volt kielégítő, de- és sokszor veszélyes.

A delírium sem előny, bár ösztönzőleg hat a cselekvésre, csak az iránya nem mindegy! A fényűzés sincs megvetve – bár az öltözködése egyszerű... imigyen is hozta létre törvényeit, szokásait, saját eszméit és ekképpen törlődik a baloldal (ami már csak vágyaikban él), ahogy nem tanultak a hibáikból... de lesz még fordulat is – ez minden korra állt eddig – de legfőbb a mienkre most. Már önmagunkra utalva keressük, hogy legyen eltávolodásunk a „nagyoktól”, akik csak törpék... a világban is. Nehéz és egyre nehezebb elviselni a szegénységet! Erről vajon volt e szó a piknik alatt?

Bevallom rettegek, hogy annyira elmerülnek a pillanatnyi élvezetek hitvány szeretetében, hogy mind maguk, mind utódaik jövőjének érdekeit szem elől veszítik (bár ezt kétlem), és hogy inkább erőt mutatva, mégis erőtlenül követik sorsukat, a-helyett, hogy hathatós lépéseket tennének javunkra még. A banki gumikötéljáték csak színi előadás és benne naponta váltanak arcot... erkölcseik és előítéleteik „fényében”. Ez volna az új eszme?

Már megtorpantunk- és a szellem is önmagába mélyedt, mert a megmozdulások is terméketlenek... leperegnek a szavak, ahogy vége a hatalmat-bosszantó „zavarnak”! Érzéketlenek, ugyanakkor anarchiába taszítja az embereket...

Nem csodálom a helyi sikereket olykor-olykor, mert benne egyenlőtlenek is elhihetik, hogy egyenlőbbek. Az érzés elülteti az ember agyának és szívének belsejében a függetlenség homályos fogalmát, de a bajokra gyógyírt mégsem ad. A kalandorok szabnak utat ma, bővítve így hatáskörét mind, mert a központosítás immár mindenre kiterjedt.

A baloldali féltékenységet a hatalomért így sem értem... de Orbán kihasználja javára a tehetetlenségüket – ez a ki nem hunyó s mindjobban lángoló gyűlölet, amely már a legcsekélyebb kiváltságok ellen is fellázítja a népet, rendkívüli módon kedvez annak, hogy az összes politikai jogot fokozatosan az állam egyetlen képviselőjének kezébe koncentrálják – és ez Orbán. A nép elhiszi, hogy kiváltságai csak a vele egyenrangútól vétetett el... a baloldal képviselőitől, és hogy ilyetén töröltetnek. Ezért is beszél mindig közös akaratról és a nép nevében, apellálva annak érdemeire, mert Orbán is azt szereti, amit népe!?

Elhiszi aki... de egyesít az ilyen szöveg – titkos és rokonszenvet ébreszt sokakban... ők azok, akik elnézik a kormány hibáit, e „közbizalom” még túlkapásai és tévedései közepette is kitart – nem hagyja el!

A nép gyakran gyűlöli a központi hatalom letéteményesít, ám a hatalmat szeretik, ebből indult ki Orbán és a jövő (a baloldal tehetetlensége okán is) a központosítás felé hajaz, ami természetes kormányforma lesz! A múlt visszanőtt és feltámadott Orbánék által... bizarr!!! - a „mesék” rémei közt odadobták magukat, életüket és mindenüket a magyarság céljaiért, mint ahogy ezer-éven át tették mások is- az ősi mesék szellemében. Jaj!

 

 

Új célokkal éled az új hatalom,

új erőt hozott új sóhajokkal a most,

hol új napok hitványságain

újak a mosolyok

és gúny-dalában

a hamis érzelem hangol...

 

Ott reccsennek a tartó-oszlopok,

s vásznain lebegő kegyelet

sarából épít jövőt a tett,

csak az akarat nyújtózott el-

elhevert itt-ott,

hogy e lét embertelen- korcs élővé lett — (szőke)

 

 2014. 09. 08.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 437
Tegnapi: 241
Heti: 678
Havi: 8 157
Össz.: 1 095 536

Látogatottság növelés
Oldal: Dupla nulla...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »