Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

Mesterházy…

 

„Politikus ambíció nélkül nem létezik…”!

…és bár keresi a helyes és lehetséges között – a tapasztalati tudás alapján – különbségeit, felfogása csíráját termékenytalajra nem ültetheti mégsem, a viszonyok lélektanában veszik el… hogy eszes-e? (nem tudhatom, még annyira nem „domborított”, hogy érzékeljem) – akaró? – igen! – ezt kiéreztem, inkább vágyódásnak nézhetem mégis e létben… igazsága nincs – bölcsesség, bátorság mértékletesség még annyi sem! Az érdek előbbre való itt is, hogy mi ideális – talán hogy ideáll, meg oda is… (?) A kritika csak felidézi azt a gondolatot, hogy a fennálló „valami” rossz, de nincs benne reformjavaslata! Hiányait kutatja és közli, de a szükség borít!

Zárójelben megjegyzem: (tőle Orbán is „ábrándosabb”, rajta legalább látszik metafizikai vágyódása… a tökéletesedés felé – igazi bélyege! – ő, mint keresztény – annak mondja most magát, mert divatos a szó – odaállítja a tökéletesedés után vágyó lélek elé a túlvilágot, ahol megszűnik minden baj és nyomorúság, s tökéletes igazság uralkodik /ugyanis tehetetlenségében mást nem tud/. Jogászi a megoldása: merthogy éppúgy állítja a természetjogi felfogás azt az örökjogot, az isteni jogot a földi tökéletlen tételes jog fölé. E mellett marad ugyan a tragikus vonása is e felfogásnak, hogy bármelyikkel jusson is ellentétbe az ember, el kell buknia!)

Orbán konzervatív felfogása az alapja annak a felfogásnak: hogy az állam érdeke előbbre való, mint az egyén érdeke. Mi a nép alá vagyunk rendelve Mindenhatóságának! Ugyanakkor nem érdeklik a történelmi fejlemények, mint, ahogy az ideál sem megvalósítható vagy megvalósíthatatlan voltával – népbutításul szánva csak!

Mesterházy is mondja a magáét… ígér, mert a cél az, hogy ne legyen, ami van… olyan kesze-kusza, mint mit, ahogy leírtam… itt már a szituáció is megfertőzve! A mindig az aktuálisra tett ígéret hitelteleníti el – no- és az a mondat, hogyha kormányra kerülünk majd utána… ismerős, mert

senki sem, csinált még eddig mást, mint a jövő-képét rózsaszínre festette át, és minden maradt a régiben - „megismételte: kormányra kerülése esetén a szocialista párt rendezni kívánja a trafikbotrányt, ha követeléseik nem találnak meghallgatásra. Hasonlóan rendezik majd a nagy vitát kiváltó földügyeket is – jegyezte meg.”

Ez már igen (!) - a hogyan az a kormánypozícióba vetett hitén keresztül egyfajta bűntudatra vezet vissza – merthogy a semmit három évig jól csinálta, érdemül máris a választási győzelmét deklarálja. Nem Attila, bárki csak Te nem… már az elején „elaludtad” az idődet! Lehetőség, akár történelmi is lehetett volna, ha akkor vered az asztalt és közben sem a belső bátorságodról mintáztad külsődet… csak voltál a kellemetlen megismerésekkel szemben, most meg elhitetnéd velünk az időd jött el? Na – ne má’!

„Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint szeptemberig eldől, hogy ki lesz a demokratikus ellenzék 2014-es választási szövetségének a „vezéralakja”.

Ez már nekem is kínos, hogy hülyének néztek minket… tudjuk a legnagyobb ellenzék, meg a sajt esetét – meg baráti és kollegiális „önfeláldozást” még. Igaz, hogy nem vagy rosszabb Orbántól, de jobb sem! Új fordulat itt nincs, ha nem a bojkottra erősítetek, csak egymást támogatva a parlamentbe jutást (nekünk ez nem érdek, már nem) – nem nyer a nép semmit, csak egy megtapasztalást…

Tudatosan hagyjátok a népet szarban – ami nektek jó az nekünk a szenvedés maga – és marad! A bojkottól meg azért féltek, mert a jó fizetésről egy ideig le kellene mondani… ugye? Orbán ugyan lemondhatna, de ezt a szívességet nem hozza meg nektek! Módszere könnyed és vele csodálhatjuk „egyszerűségét”… borítékolt győzelmével, a kis arányok helyett a nyomorúság végtelensége lesz adott! Tudjuk! Csak a bojkott segít, hogy elismerésre legalább ne „lovagolhasson”!

Munkát és kenyeret!    

Amíg az nincs kár beszélgetnünk! Négymillió ember létminimum alatt – itt az ígérgetés már csak hazugság marad… tudom: mást nem mondhatsz (a célnak annak kell lennie, hogy éhező gyermekek ne legyenek, ehhez viszont a szülőkön kell segíteni elébb!)! – akkor maradj magadnak fiam, mert a körülmények folytán szándékaid - jó vagy rossz – már szétmarcangoltak!

Közgazdász (mert az vagy) amúgyis - elébb mutasson utat, vezesse elő programjait, szabjon irányt, s soha ne mástól várja az „égi-áldást” (jönnek a külföldi befektetők… meg a felfelé menő spirál!) – ahogy Szabó Lőrinc már megfogalmazta (és milyen jól): „Vágyak koldusát, kétségbeesés őrölt s uszított, gyáva remegés a pénztől, holnaptól, s émely, undor a napi robottól. Biztonság, soha nem ismertem boldog tájaidat: legszebb éveim mocsok és harag lepte, kormozta!”  Mára robot sincs, csak feketemunkával lehetséges megélhetés az is ritkán…

Van már kínunk és épp elég, őrlődünk mi magunk is a létbizonytalanságban, élethelyzetünkben, ahol csak elidegenedés van – ehhez kellene segítséged? A kapitalizmus hevenylázának kellős közepébe? Hol kizárólag a pénz az úr, és az nem lesz se neked, se másnak… tiszavirágú életed „szabad” természetében fölfűlt-indulatban hitünket el ne kérd! Nincs… hittelenek lettünk… ahol a tények is hiányosan megfoghatók, a megtett utad számbavételével foglalkozzál inkább és úgy nőj föl elébb! Ne rajtuk, ne ránk, ne fölénk csak magadhoz, hogy hű lehess legalább önmagadhoz. Közös „magány” nincs! Egy „külön-békével” magányunkat fel nem oldhatod… idegállapot vagy a megfogalmazás mocskos titkaiban ne osztozz velünk – nem neked való! Lásd Orbánt: már a világgal van konfliktusunk!

Pénz, pénz és pénz… ami mehet Orbánnak, ott az MNB – neked, nektek a kapuk bezárnak. Pénz és a „monet” árrendszer valamennyi illúziójával elködösíti az áru értékét – és így van ez mindennel most, ködösített a lét is. Te, mint közgazdász ne látnád? – hiszen tanultad meghatározott tulajdonságait – illúzióit, melyen minden közgazdász csak vigyorog: vajon előtör-e ez az illúzió akkor is, mikor bevallják naiv csodálkozásukat azon, hogy társadalmi viszonyként jelenik meg az, amiről – amivel esetlenkedtek- és hitték, hogy mint dolog kezükben tartják - mégis incselkedik velük az, amit társadalmi viszonyként rögzít a „szakma”? Lehet-e itt valami, mi véget vet a társadalmi nyomorúságnak, ha a lét szellemileg is elkorcsosult a mostani jogászok alatt (szándékosan nem írtam Orbánt)? Ezt Mesterházy felülmúlhatod, de hogy jobbítani nem fogod, azt előre borítékolom: a 2010-es tesze-toszaságok miatt sem! No és tudjuk a Fidesz milyen volt esetleg milyen lehet ellenzékben majd… a 2/3 álom marad a baloldalon, azt megszerezni lehetetlen is! Szabadság is ugyanúgy max’… a köszönésig jutott!

Kifosztás és elnyomás… a gyakorolt uralom a néppel szemben! Most kell a vallás, hogy az Isten megsegítse őket (és még mindig nem rólunk szól a mese). Alázatra hajts főt magyar, mert ámítva vagy - és önámítod is magadat, és mert áldozatként megrohadhatsz! Frázis, hülye nyilatkozatok és ígéretek halmazával takarózik mindenki - meggyőzni bennünket egy jobb rendszerről… miközben csak az erkölcstelenség „lába” tűnik ki „fejlődéstörvényeiből”! Mint Robespierre idejében volt, úgy most is: „konfiskálás, rekvirálás”… és piszkos pragmatizmus csak a jog alapján, erkölcsi elvein.

Orbán azt mondja nincs spekuláció, az nála tilos. Akkor kérdem tisztelettel, a gazdaság (un- ortodox) jóvoltából életünkkel miért spekulál a hatalom? És a kereskedelem szabadsága mára is csak útonállás maradt…

Egyet azért jól megjegyezhetnének a régmúltból (míg nem lesz nagyobb baj): „de egyetlen embernek sincs joga felhalmozni két darab kenyeret, amíg mellette embertársa éhen hal”! Ez ugyanúgy vonatkozik Magyarországra, mint akár Afrikára!

És… jönnek a szocialisták (a legnagyobbak) megmentőként, a mocsaras Orbánira építeni egy újat! Süllyedésünk máris közös ügyünk, az nem lesz, de van! Ezért is – sok más mellett – minden, mit mondanak: fából vaskarika! A választás megtagadása, a bojkott az egyetlen járható útja, annak, hogy a nép visszakaphassa becsületét legalább!

 

 

Sugallt- megilletődöttség okán támadt feszültségem
A lélek mélyebb bugyraiból tör fel.
Még szelídítetlen-magányom
ízületeiben lüktető létem
mégis éberen vigyáz, 
hogy megérdemelt békéjével
az emberivé oldódott csöndben áhítatra teljen— (Szőke E.)


2013.05.05.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 509
Tegnapi: 241
Heti: 750
Havi: 8 229
Össz.: 1 095 608

Látogatottság növelés
Oldal: Mesterházy...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2024 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »