Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

...és az orbáni lélek.
(amúgy általában)
 
Felragyogtatja a tűnt idő billegő-tartalmát?
Orbánnak meg-van a saját elmélete az újító, teremtő vágyainak kielégítésére, és új profétának is képzelheti magát… hiába, no, az emberi lélek mélységei, - legyőzte az ellenállást. Noha a jövő fájdalmas küzdelmet jelent majd (de mert a múlt szeretete benne nagyobb, nem zavarja az), de bizakodó oldalát mutatva csáb-türkjeit vonultatja fel, és a csalhatatlant játssza el, - kit magabiztossá tett a tudat- ők az igazság hordozói… Elhitette-, vele a viszony nélkülözhetetlen… lásd a Türkmenisztáni diktátor baráti látogatása (!) „Isten fizesse meg, hogy idejött, mett mán nekem es van kedvem…” (erdélyi m.) Országjárás lesz-é?
     Történelmi tette, már a „világ- értelme” lett (!?) Mindig van olyan pont, ahol ismeretelméleti bizonytalanság tűnhet elő, ami egy új, az addigi elmélettel kevéssé vagy egyáltalán nem összeegyeztethető gondolat születését eredményezi…
...és itthoni helyzet bemutatása, vagy inkább tagadva az – mert programok nélkül is működik a diktatúra?
- ennél a pontnál válhat el egymástól a régi és az új (!)
- és hol a terv, hogy végre morálisan méltóvá váljanak?
- hatalomerősítő törvényekkel ezt nem lehet elérni, mint ahogy ez már megszokott lett(!)
- a munka és a polgárok közötti kölcsönös tisztelet, mint erények nélkülözhetetlenek… igazságot munka nélkül nem lehet szolgáltatni. Nem kell „vádbeszéd”, nem kellenek „szent szavak”… Munkát és kenyeret!
a társadalmiszerződés megköttetett, hiszen a nép őket választotta meg!
Orbánék minden munkáját legitimizálta a választás! Ezért már jogosan teheti, amit csak akar.

Ám - „Nem lehet ártatlanul uralkodni!”
Ha nem is rólunk, de nekünk szól a mese. Tudjuk,”hogy az igazi közérdek szelleme elhalt, és az egoizmus uralkodik…” így lesz ezután is?

Ki most  elejtette a szót, a nádszálon es görcsöt keres…
- nem es kell több, elég es vót! (erdélyi m.)

Az ellen (kiknek szólni illene már), az MSZP (mert ők a legnagyobbak, amit már kétlek) - eddig jómódban éltek, - elpuhultak, eltunyultak, nem vették észre a veszélyt… így okozták önmaguk vesztét, a számukra nyomban múlttá váló jelenben (!)
„Annyi bűnt rakott fel lelkire, hogy ha a gát alá állana, sem mosná le hét esztendeig es, nem hogy négyig” (!) (erdélyi m.)
Nyugtassatok meg, ugye nem a „hazafiság” lesz ellenzékben, ki a régi bűnökkel az éppen kiötölt új eszmét is a privátboldogulás piszkos útvesztőibe terelné?

Aki itt mult-idejű jövőben elbukik…

Hogy emlékeimből élek megvetnek-
A jelen ily’ sótalan lett (?)
S a vele-festett kép letörölhetetlen
Illendőn e tájra telt…
Ahogy gond lettem,
Íveiből a lét- darabjaira szakadt fel
És egy-egy hamis sóhaj kíséretével
A holnap lábait „nyaldossa”
Jobbra-balra képpel— (szőke)
 
Az új a nyerő már megint Orbán- „unikum”, maga a készen kapott „vigasztalás”…
Ám közben ellenállhatatlan inger kényszerít, hogy másként is figyeljünk rá, hogyan szövi mondanivalója fonalát szemünk, fülünk álmélkodására. Úgy késztet és idéz - elővezetve a tények jelentését megvilágító bölcsességet, hogy azt a megindulásig rábízza (rá tudja bízni) a közönség érzésére… megköszöni a győzelmet, és testálja azt választóinak (ügyes és tisztelnivaló!).
Arról vall, milyen erősen kötődik egész lényével az élő, változó valósághoz… eddig.
A képzelet alkot, de mindig a valóságból. Nincs már restség, a tett visz a királyság felé… bár a hogyan tovább még kérdéses -
„a jövő szele ragadta vígan a holnap felé”?
Néhol a szavak falnak csapódnak, ímmel-ámmal még a visszhang csapja a zajt… az útvesztés mozzanata rajta (?) Meg-megállhatnánk egy-egy szónál, de elégedjünk meg azzal, hogy fordulatain máris közelebb kerültünk nemzeti himnuszunkhoz…
     
 
A múltat vállalni kell…

A feloldozás helyett?
Eszmélésem nem vigasz…
Szikkadt- szegényein vesztett hitet!
Megmaradásra az akarat „lapogat”-
És a gondolat
Már cserepeim fölös-élvezetére téved,
Hol most-terében az anyag hervad…
Alázatra így ítéltet?—(szőke)

Durvul a jelen… vagy rémek kísértenek?

   „Rendbe” állt az MSZP? Bonyolult lett, bizony (pedig belül nagy a pezsgés!?), magam sem mernék mérget venni rá… közülük is igen sokat meggyőztek már „harcuk” hiábavalóságáról. Ez sem valami hízelgő!
  Ki- ki már be sem tudja csukni száját, a sallangok és „levédett” szlogenjük miatt… látszatviláguk alkalmi volta még büszkeséggel dagasztja keblük, hiszik - nem semmisítik meg az előzőleg elhangzott bókokat. Majd meglátjuk... vagy nem és újabb négy-év tangózás jön...


A lélek gyújtópontjai…

Pokoliak a zajok, alkotóival szabálytalan pózol.
Puccos-terébe terped a szó, a vágyait hajolgató
És ütemét öntörvényein felhízó valón…
A lemondás
És áldozat „szív”- tette rajta még utolsóbb!
Istent vagy szenteket magasztaló
Játékain a fájdalom
Csöndem magányába fog—(szőke)
 


E lét előfeltevésektől nem mentes.
 A Fidesz megmutatta, hogy program nélkül is sikeresek… és- vagy részben ismert elemeit szajkózhatjuk. Hiába, a legsikeresebb „esetek” azok, amelyekben az ember úgyszólván mindenféle cél szem előtt tartása nélkül halad… bár egy cél mégis van: a győzelem! A meglepetés által érte el a jelenlegi érzelmi állapotát. (megjegyzem nem is volt az olyan „meglepi” az előző kormány által hozott intézkedések tükrében!) Ami elmúlt, (maradhat e úgy?) - a múló pillanatban már nincs olyan, mi felejthetetlen lenne - Álmok lehetnek, de mese ne adjon, ne kapjon távlatot.
   Az MSZP már tört hangszerén játszik, a „kottatartók” fölött sorra kialusznak a gyertyák! „Egymásba-játszva”, sírósan becsukódó kelyhéből még lebeg a hang, míg lassan elmúlik az…

Neurotikus világában az ember úgy segít magán, hogy a külvilágnak minél nagyobb részét bevonja érdeklődésének körébe… de - fennáll az eltévelyedés veszélye!

A „zseniális” élet…

Lettem egy komédiás csak,
Ki még hisz a mesékben?
Ki hetyke-léptekkel rikácsol győzelmében.
Komédiás lettem,
Eképpen komolyan senki sem vesz…
A lét így hívott táncba-
Keringek,
Míg rá nem lelek ritmusára…
Mint fogyóba-telt sejt, mi tüszőibe repedt,
Erénytelen
S értelmetlen erőlködéssel lökődött le, sajdulva
Az impotens-évek „impozáns”- sikerének…

Itt törölgetem tengernyi könnyeimet,
Hol táncát járja
Az alázat egy- tál- lencséért még mezítelen-- (szőke)

 Az ember élni akar, élt és teremtett… emléket, nyomokat akar maga után hagyni, a tenni akarás felejteti a halandóságot, hogy erőnek és hatalomnak állítson emléket? Vörösmarty úgy nyilatkoztatja: „a hiúság művének” (!) Jó, jó, „de hol lesz a kő, jel, s az oszlopok” (?) A remény és az ésszel párosított szív adhat csak szebb jövőt…
A jelen „főideje” most a jövő idő? Egyáltalán nem...
   
A reális élet metszete…

A mumus, a rémkép már itt van, felhízva kövéren, maga alá tereget, és tél-túl megbűzölget… leskődi - embere már lebárdolni indul. Győzelem, sírt es örömibe, olyan jól esett, hogy épségit visszakaphatta… csak úgy ne járjon, mint Sámson, ki hajával erejét is vesztette, ám minél jobban vergődik az alkotmányok csúcsain, annál jobban csökken a tisztelet…
Amit óhajtunk - megcselekszünk, csak épp azt nem, ami megszabadítana az igazságtalanságtól?  Nem ártana az értelmet „öntözgetni” és gyarapítani, indulatokat és a sóvárgó részt ápolni…
 

Megágyalt- Ország!
 (erdélyi tájszól.-ban)                                       

Szőrre szőr, „Szent” a kénnyel…
Szirkotálni ment el a kedv
Amúgy, így is élhetetlen…
Nyevere, hogy a fene egye!
Hamisan mutogat, ha téved
Ciház majd ahhoz léve e helyt
Ágyni nem fog, csak férceli létemet— (szőke)
 
A befejező-tétel.
A Sors, mesterdalnokának testálta „nemzetmentő”- mozdulatát: szent- kézlegyintéssel lengeti a pántlikát, éli is „baját” a most… hogy asszimetriáit nyerte, e kivert- kutya-létben.
A „Káros bánkódjék”… mondanám, bár a zsákutca még nyitva… a kedv már szebb jövőre zenél, mégis a félelem fújja énekét ma.
A bizalom is önámító s maradandóan hagy nyomot. Rég már, hogy türelmem fogyom, hol a sóhajok értelme-magasából akaratot csomóz a szó.
Tettek jönnek? Milyen értelemben is? Különbnek „énekel” a bőség vagy együtt lélegzünk? Még feledni vágyunk mind, de az ébredés után lesz-e bújócska, öncsalás e „játékban”? Tudomásul vesszük, hogy a lét- olyan, amilyen és közönyére közönnyel válaszolva, önzésre önzéssel? A besárgult-„világ” hoz majd jobbat, vagy gyönge lépésekkel araszolgat? Sárgult-szavakkal a sárig-formált élet szájig érhet és velem, velünk marad a tünékeny remény? Félek, hogy a végén valami nagy tévedés sül ki, mely kereken ellentmond az előzményeknek… sok vonásból kell összeraknunk a képet… a haza belső dolgait kell helyretenni elébb. Adócsökkentés már nem lesz… tudtuk eddig is, vajon a vélt dolgaink voltak nagyobbak vagy a sejtés? Tudás a hit, értés a sejtelem? Marad a vélekedés (!)
 „Isten veled!” Édes múlt… „Amely egyetlen, messze és igaz!”
A jelen tékozló… két tűz közé veszi a létezés képtelenségét…
 A majdani tévút… a késő-bánat „öröme”!
Hol az erkölcs, - mint mostanság is - jóízléssel nem társul… így veszik a méltóságtudat is?

Záró-rész képei… (egy választás margójára)

A bánat, vastagodó indulattal
A szív olcsó-győzelmébe kényszerült
Fölismerni a kórság új dolgait-
Csontnedveiben ropogtat,
Csapkod benne a harag, ízre küzd…
Nosztalgiáival agresszív a mozdulat és percein
A fájdalomformált szavak
Elkésett idejére szédül,
Hol rágatlanul bomló dolgain
A hiszékeny-képzelet vackol napokat,
És az anyag már itt - szenvedélytelenül
Szabja rá a hűség kérdőjeleit — (szőke)

Olyan tükröt, élő-tükröt kell tartani a hatalom elé, amely a maga egyéni módján tükrözi vissza az önmaga „igazságát”. A jövő vajon, majd kinek ad igazat?
Azt hiszem, a „medence” azon lakói közé tartozom, akiknek fontos a történelem, de nem a mások által átírt történelem!
Hol vannak már a „békebeli”, gondtalan szép napok, amikor egy-egy szellemes mondás, egy-egy verssor, egy tudományos felfedezés a lélek mélységéig hatolt?

2014. 06. 18.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 408
Tegnapi: 321
Heti: 1 091
Havi: 5 918
Össz.: 267 356

Látogatottság növelés
Oldal: ...és Orbán...
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »