Orbán és a forradalomi hite…
Indítok azzal, hogy ahol a gondolat, a hatalmi gondolat börtönök építését szorgalmazza, ott a rendszerrel – rendszerben van a hiba… öngerjesztő és egyre több „bűnös” lesz, a szabadulás is a bűnözés útjára hajtja, mert a viszonylagos biztonság után kint a nyomor várja – be- és visszailleszkedés lehetetlen, majd vissza-törvényelve marad a drága fenntartása! Emberileg az ilyen gondolkodásra mondják, hogy ostoba. Viszont a rendszer megváltoztatásának kérdését felveti.
Előrebocsátom felkészülésem hiányos (amit írok saját meglátásom) – tehát: érdekközösségek vannak ugyan, de a szolidaritás tudata kifújt… nincs bensőséges érintkezés, lassan már mindenki mindenkinek ellensége, harciasság politikai vonásain a hatalomért folyik a harc. Orbán szétszakította az országot, felfoghatatlan, hogy még kereszténynek tudja mondani magát – a gyűlölet olyan magas fokon ég, hogy azt már magyarázni sem lehet – ez a kézzelfogható tény történelmi igazához nem juthat el, a fejlődés ellentétes formáin nincs rá értelmes magyarázat. Orbánék képmutató szólamain veszett a jog és igazságosság, a jogok és kötelességek egyenlősége és az érdekek általános összhangja sem uralkodik (. Csak és kizárólag a Fidesz létezik és kormánya is neki van, értük „dolgozik”. Orbán a magyar népről beszél, de méltatva csak saját párttagjai vannak – ellenséges táborok vannak… hogy miért? – a zavarosban könnyebb halászni! Kevésbé veszi észre a nép, hogy meg van vezetve. Mára már annyira kirívó jelleget ölt, hogy a „minél rosszabb, annál jobb” kifejezést – ami annyira Fideszi – kár lenne áttestálni másokra, hiszen gyakorlata is ezt mutatja, a jövőképe sem másként sajátja!
Orbánnál már a fülke-forradalommal elkezdődött a „rétegezés” – „kísértetét” látva Orbán már annak visszataszító vonásait öltötte magára és egy elhalt korszakba helyezte vissza magát.
Hogy semmi tévedés se lehessen a visszaesés felől, feltámadtak a régi dátumok, a régi nevek (szobrok, terek és utcák róluk nevezve el) – a régi rendeleteket is újként mutatja fel (a „csuha” szemérmetlen uralmát is csatolta – Nagy Imre temetésén még ellene volt!), lám- mit tesz egy kis politikai pofátlan tudálékosság!
De eltévedt Orbánunk! – azzal, hogy visszamegy az időben és Horthyt játssz, kialakítja, volt-rendszerét másol és mismásol… visszalépett forradalma kiindulópontja mögé (nem szabályszerűen), de mert a történelemből tudjuk mivé lett a hőn áhított rend: igazában a forradalmi helyzetet, azokat a viszonyokat, azokat a feltételeket (melyek között a forradalom komollyá válhat) teremtette meg, aminek élére Ő már nem állhat, mert eltörölve lesz és végleg!
Konfliktusok vannak és egyre csak élesednek, mert Orbán a saját aljasságának rabja lett – köpköd, piszkol és ujjal mutogat az EU-ra – rezsitámadásnak mondja azt, ami a rezsim furcsa működésének- érdek-összefüggéseinek lényegében van. Vélemények vannak és az miért baj? Mert az igazsággal szembesítik az orbáni-hatalmat? Fél az ellenőrzésektől, mert a nép is felvilágosodhatna - és rájönne netán, hogy a Fidesz-rezsim átvágta, becsapta – kiegészítésül (ráadásnak) jelentős visszafejlődést követelt, mint a társadalomban, mint a politikában! Az érthető, hogy Orbánéknak van is mitől félniük… és a gazdaságról még nem is beszéltünk. A viszonyban léthelyzetét már mindenki érzi… nincs munka, nincs munkahely sem – stagnál… amitől jobban teljesít Magyarország? Vicc! De mert a bőrünkre megy, nincs kedvem nevetni az álságos és ostoba- ostobán számító kifejezéseken. Szerencsétlen ország lettünk! Ezt a három évet Orbán senki nyakába nem varrhatja – viselheti terhét (rosszul mondtam, mert a terhet velünk viselteti el!). A rothadás elkezdődött, többé nem lehet a meggazdagodás a társadalmi előrelátás feltétele – küzdelem lesz, de nekik, így vagy úgy, menni kell – itt Horthy múlt nem lehet vele - sem kormányzói sem valamiféle prezidenciális rendszer nem kell! (A területek visszacsatolásáról lekésett, ezt külföld fel nem vállalja már - és idehaza legfeljebb a szélsőségek ábrándjaiban szerepelhet még, de valósága (?) – hát… tizedekben mérhető százalék – ez is csak azért, mert a politikában nincs olyan, hogy lehetetlen, meg- hogy soha - de mert Európa „határtalan”, semmilyen akadálya nincs az együvé-tartozásnak – amúgy az anyaországba lehet költözni annak, aki szavazni akar! Így tétje van, és nem kibicként vesz részt az ország életében, teljes-jogot kap. Tét nélkül ne rontsák a léthelyzetünket tovább!)
Azt tudom, hogy ha eljut a választásokig, akkor nyert (!) – az Európai egyensúlyt megingatta ugyan, de látják a politikai nagyravágyását (förtelmes bélyegeit) a nemzet becsületével játszó Orbán az általános szerencsétlenségben csupán új spekuláció forrásait látja (bármennyire is szabódik nyíltan felvállalni: bizony spekulál). A tény, hogy belekényszerít bennünket valami olyanba, amit soha már nem akartunk – a politikai téboly, a gazdasági nyomor mindig ismétli történelmét!
Szeretné a Fidesz és „vallási-tagozata”, hogy a nép nyomorát éhség korbácsaként használva – és melléállítva a vallást, a szellemi elnyomás fajtájaként- birkatürelemre bírni a népet… de ez már nem nagyon sikerülhet – nekünk nem egy túlvilágba egy földöntúli jobb életbe kell hinnünk, ebben való hit csak a nép ópiuma (!) Egyszer már töröltük és töröljük most is! A vallás maradjon magánügy! A jótékonyság sem old meg semmit, mind-összesen altatja a lelkiismeretet… „Van joguk” (!) – helyes és eddig nincs is vele baj, de kötelezővé tenni (mint az iskolákban a hittant) teljesen megengedhetetlen. Tanítsanak „társadalmi ismeretet”, benne erkölcsökre nevelő ismereteket, az öt világvallás kialakulása és gyakorlata a történelmekben vállalt szerepe stb. – a vallás: legyen teljes szabadsága annak, aki tetszése szerint gyakorolni akarja – erőszakot ne kövessenek el az ember lelkiismeretén és nem is ettől függ, hogy ki a jó vagy rossz – az embereket hitükért vagy „hitetlenségéért” ne üldözzék! Ateista is hisz (őket a jobb földi életért való igazi lét forrasztja egybe), de ne celebráljon felette semmilyen csuhás, ha nem akarja! – Istenben hinni, vagy bálványimádóként esetleg álszentként viselkedni - igaz, nem ugyanaz, ezért mindenkinek legyen joga, hogy maga válasszon – ez ügyben – mit akar…
Kellően elvadított e nép ahhoz, hogy pusztán felvilágosító munkával el lehet oszlatni a vallási előítéleteket – ez korlátoltság, egy hatalmi korlátoltság (!) – az emberekre nehezedő vallási nyomás a társadalmon belüli gazdasági nyomás folyománya és kifejezése! És mi van a tudományos világnézettel? – ez nem a szocialisták és kommunisták találmánya, a keresztényi következetlenségeket meg ne az ateistákkal „nyeltessék” le! Ha a gazdaság valós volna, felejtős lenne a birkatürelem- vallási-kérdése… de- mert szarban a haza, nem tartom oda a másik orcámat is, hogy rajtam élvezkedjen a hatalom apraja- nagyja! A gazdaság és a politika szétforgácsolt a kétharmadnak és Orbánnak köszönhetően – az „Alkotmány” nem lett elfogadtatva népszavazással, csak gyűlölködést szítanak a hatalomban (a KDNP is), de csak önös érdekből, hogy figyelmünket eltereljék a lényeges és valóban fontos gazdasági és politikai kérdésekről…
Szellemi sötétségből nem kérnék, ha lehet, és- mert nézeteltérést sem kívánnék szítani véleményemmel, ezért nyugodt vagyok és türelmes, de belátást kérek… ha lehet, ne legyenek „parasztok” – elébb a nyomort szüntessék meg!
Kénytelenkedve...
már az illemet is sértő a mód,
mivel egyensúlyát veszti a lét.
Közvetlenül idézett szerződésre- a látszatvaló,
mi képlékenységével hatalmi-viszony...
Nyugtalanul szoronghatom az étékelő-döntést,
hol zavarba-ejtő- rendje
már-már undort keltően, s iszonytató-
élvezetében kötelez együttműködésre.
S szabályaink rúgva, nyomatékkal ég...
A hatalom erőszak-monopóliuma
ok-nélküli üldözésének adja a célt:
a fizikai megnyilatkozást-
ott kézzelfogható tört-szívvel a való— (szőke)
2013.07.07.