Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

„Bocsánat, hogy élek…”     

…a szó innen-onnan tűzként gyúl ki… mélyebb értelmét adja, hangulatra-fogékony- ingerekkel a felszín is lélekre forr – lehetőség villanásaiból a benyomás, ahogy a ködszerű képből kibontakozik tárgyai körvonalain… és stigmaként a létre ül – teljes szemléleti hitelességében, jellé, jel-képpé vált, a fogalmilag egyáltalán nem, vagy csak hiányosan megfogható tények, érzések kapcsolatok – egy mélyebb világ – közvetlen kifejezésére (!)

Mesterházy az ár közeledtével ismét mondott egy nagyot, várták is bizony sokan a humanitárius kinyilatkozást, miszerint addig nem kritizálják a kormányt, amíg az- az árral küzd. A hír hallatán bizonyára fellélegzett a kormányfő s a Fidesz vezérkara, akik már-már kapitulálni akartak, átadni a Parlament és a kincstár kulcsát, de az a drága jó ember annyira sportszerű, hogy felvehetik a kezükből kiütött kardot, hisz’ Mesterházy és mögötte az MSZP kizárólag lovagias szabályok szerint kommendál a politikában. Orbán is feltehetően hálapárával a szemében áll a gáton és nem felejti el Attilának, hogy jó volt hozzá, hisz magyarok vagyunk mindannyian, egyek a bajban, többen a jóban… Aznap, amikor jó Mesterházy Attila bejelentette a fenti humanitárius habcsókját, Neumann a Klubrádió főnixmadara is közölte: addig, amíg a víz az úr, szünetelteti – önmaga által feltehetően – karakteresnek hitt negyedóráit. „E bejelentésnél kissé kiakadt a közéleti Geiger-számláló”. Az viszont, hogy a műsor egyik elvben függetlenként tekinthető műsorvezetője lógó nyelvvel keresi rögvest egy vezető ellenzéki politikus még oly látens - hm…hm… kegyét is, nos - szerintem ez a valódi, intellektuális gátszakadás – ilyen felkészüléssel nehéz lesz elzavarni jövőre a töltésről a „zseb-Duce-t…”

A „közlés” mozgó figurái itt az unalomig ismert belterjesség és kínos témahiány parttalan beszédeivel öncélúvá fásult szakmai-mocsár privát és egyoldalú karakterintellektusaival érezhetően a konzervatívabb középgenerációt átfogó hallgatói (még derengve- látó) tömeg kegyét keresve már kényszerűen mesterkélt mindennapos témáiban totális empátiahiánnyal küzdve és szürkeségében immár önkívületében is (hogy lógónyelvvel nyalint), merthogy a lét ily módon józanodik váltódásra! Az élet megfáradtjai, robotosai számára, a prózai kijózanodás bekövetkezését jelenti!

Kormány-közeli gittegylet: ”Rajzoljatok libát a transzparensre, hogy érthető legyen” – „rögtönzött” tüntetésre hívta párttársait Dunakeszi polgármestere (múlthét) kedden. Az elektronikus levél nem csak a politikai kebelbarátokat, de a fél várost elöntötte véletlenül. Dióssi Gábor (adva van egy ember, aki nem ért semmihez, de nagy – vagyunk így egy páran. Nagy a szeme, a szája, a marmagassága, nem – az IQ-ja nem, de ez nem szempont) - akinek a hét diáktréfáját köszönhetjük, nem aggódta össze magát az arcátlanságtól: immár nemzeti felhívásként ajánlotta magabiztosan a pártpropagandát választói figyelmébe… mindezzel tisztában is van, de azzal az illékony konjunktúrával is, hogy minél nagyobb marhaságot mond, annál inkább villoghat még egy kicsit a magyar média olajfoltos pocsolyájában. Mivel a népszerűségbe kapaszkodó hű ebként már összehordott tücsköt-bogarat, mégiscsak egyre nehezebben találja el vásári közönségének öl-magasságú ingerküszöbét. Bumfordi ösztönlényként mit is tehetett mást…

Árvíz…

Reményelt a „vég” – „elfolyt” az ár, tetőzés után apadás, de még „béke” nélkül az elemek miatti kiszolgáltatottság…

Hol az anyag „törvénytára” összefoglalt-valójára tapad az állandó félelem, hogy történhet még valami nem várt – bár ügyefogyott magyarázat mindenre van – ahogy indításkor szükség volt a „környezet” tárgyilagos érdes helyzetrajzára, most, ha hangváltás árán is, még inkább kívánatos a történelmi, társadalmi helyzettel való reális számvetés…

A közösségvállalás dacos biztonságát hirdetve a lemondó tehetetlenség helyett! Magyarország felnőtté lett! Mert itt és most összeforrt a táj és az ember – megmásíthatatlan végérvényességében szinte észrevétlenül a dolgok (előre) láthatatlan kellős közepében összetartozásra, mert e harcban „megtört a gőg” és minden tett egymásért „szólt”!

 

Ahogy jó székelyem mondja: „Nagynak es sok vóna, akkora fájdalmat visel el! Az bizon szép orvasság – ha az Isten meghallja, soha míg a világ, meg nem gyavitt!”

 

Békülni is kész vagyok, 
             lelkem mégis háborog,
picinyt- szégyelli a tegnapot, 
             merevség markolt minden napot,
magam vagyok érzésein
             sebeket okoz, 
             s fog a gyűlöletek kínjain,
hol félelem-arcait látni végzetem,
              - sorsomat itt, mely földig tipor?— (szőke)

2013.06.11.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 537
Tegnapi: 619
Heti: 2 097
Havi: 9 999
Össz.: 296 068

Látogatottság növelés
Oldal: "Bocsánat, hogy élek"!
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »