Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni

Az erkölcstelen politikai irányzat csak a beteg szervezetű államban, nemzetben tudja felütni a fejét, a pillanat fejvesztettsége, kábultsága és nem tudása alkalmas talaj befogadására...

...és minden bumm!

„Hatodik éve nem emelték a családi pótlék összegét, ez idő alatt értékének 23 százalékát veszítette el az infláció miatt. Így mára ez a szociális juttatás egy gyermek esetében az 1990-es szint reálértékének 43 százalékát veszítette el, azaz 2013 végén annak csak 57 százalékát érte. De volt ez jóval rosszabb is, 2002-ben csak a 90-es szint 30 százalékát tette ki, hetven százalékkal ért kevesebbet az 1990-esnél.”
És beindultak (csak úgy mellesleg) a végrehajtások is... vonnak mindenből, legyen az nyugdíj, közmunkabér, fizetés, ösztöndíj, gyerektartás stb. Megy az inkasszó és a letiltások sora... és itt a lefoglalás, a kilakoltatás is. Senki nem segít azoknak, aki már „faktoráltak”, a szorzó is „erős”, megháromszorozódott követelések mellett élete végéig törleszthet, aki tud még! Nincs segítség, mindegy mennyi a kiskorú és hogyan élnek! Ezek után mindegy is, hogy emelték-e a családipótlékot!?
Családbarát-e az Orbán kormány (?) - ennyit az igazmondásról!
Lehetne még sorolni, de minek- ha a nép sem lát az orráig? Az értelem így úr nem maradhat, mélységesen lenézve e nép, és mégis áldják a „királyt” - emberi méltóságot lábbal tiporva lett múlhatatlan. Példásan keserű és reménytelen az érzet, ehhez hozzátenni nem lehet, sem elvenni belőle.
Szóval a KDNP segítségével megvezetve minden család! „S hogy irhádon ki osztozik most – Véreb? Veréb? Nem érdekel.” (?)
A megrontó erőkkel szemben emberi voltunk teljességét kellene megőriznünk, de megalkuvás nélkül – nem tagadva meg az európaiságot (nemcsak addig míg fizetnek- fizetik az EU-s pénzeket), nem lemondva a teljes szabad életről, amely az értelem és az erkölcs megbonthatatlan szövetségét hirdetné! És mégis van az a pénz és önző érdek, hogy figyelmen kívül hagyva mindezeket, féligazságok közepette „nyomják” a közhelyeket, ahol a demagóg magatartás már tény! Egymásra uszul jobb és bal -  felelőtlen magatartással sugároznak erőt, miközben állig a szarban az ország és vele európaiságunk!
Választani akarunk és ezzel igazoljuk Orbán eddigi munkásságát- hatalmát, és győznek, mert győznek (rég kitalált a mód):
„s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk új ordas eszmék
fő-e új méreg, mely közénk hatol - /.../?”
 - és nem jöttünk még rá, hogy az orr nem arra való, hogy addig lássunk! Sajnálom, kimondom: itt minden oldalról hazug a szó! Egyben azt is kimondva, azt a könyörtelen igazságot is, hogy nem lehet mindaddig béke (harmónia) azok szívében sem, akik jóllehet érezhetnék már, „amíg kínok feszítik a még jajsötét szíveket”!
Egy kicsiny tehetségű, de szertelent akaró nemzedék megnyilatkozásain – mint a Fideszé, aki csakis a múltat teszi magáévá, aki a jelent nem látja, csak önző érdeknek rendeli alá (Horthy időket megidézve) a létet, átalakítja a Várat is, így megújítva a múltat- be is költözik kormányzónak a vezér – és a nagy rejtelem sajátos színein útolérhetetlen hamissággal érezhetjük át immár, hogy  megfojtódunk Európa közepén!
Kövér László házelnök a napokban egy lakossági fórumon azt mondta, hogy az „április 6-i parlamenti választás jelentősége abban áll, hogy a Fidesz-KDNP folytathatja-e azt a munkát, amelynek végén Magyarország egy átlagos olaszországi vagy franciaországi életnívó esélyét kínáló polgári ország lehet”.
Nos, adjunk a hurrá-hazafiságnak, meg a vak hatalmi önérzettúltengésnek... és mellesleg nem számít: „aki itt még örülni tud, hazug, gonosz vagy ostoba”!
Mocskos gyűlölet-„titkai” szülhetnek-e még egyetlen tiszta gondolatot? Vagy ocsúdunk, miután a ténymegállapító kezdés – ha még összeáll valamivé – rosszkedvén, nyűgösségén- vagy a korán-ébredés érzelmi menetét tanúsítva, a tüstént-akarás dezillúzióin „honosít” ilyetén egy-egy disszonáns formát- tömörítést, víziót- egy más kor jegyét hordozva az ész? Jaj! - itt állok egy eleven konfliktusával, melyben nem hihetem, hogy ez csak az életkedv és erő koromhoz illő lassú hervadásának eredménye lenne.  
Választunk?! Csodálkozás tőlt el mikor hallgatom vezéreinket, mondandójuk „remekmű”, mely a megfogantatás pillanatában zátonyra futott ugyan (őket nem zavarja)- s mégis, így is, ahogy a „mindenség örömét” sugallva, a „sokalakú élet” kimeríthetetlen indulásától a teljes kifosztottság érzéséig hatnak rám- (ránk)dermesztő- tartalmaikkal! Hibáinkon, bűnökkel és történelmi tévedéseikkel a politikai becstelenség reakciós konokságával kiszolgáltatottságban hagyva...
„A Hazugság-ház kap új lobogót
Majd a Dunára lenéző tetőre,
S addig, urak, tűzre az olajat,
Foverc, előre.”
Hajrá (!)
Választunk, hogy igazoljuk a demokráciát (amikor az nincs is!) - Orbán munkásságát (forradalmi hevét és másságát), mint báb az ismert és ismeretlen motívumok között? Émelygős az egész!
„Hajdani, eltévedt lovas
Vág neki az új hinárú utnak.”
Dautsch szerint is tompul a brüsszeli hév! Elfogadják a jobbos Horthysta-vezért Orbánt, tovább... lemondtak a szocialistákról (ezt hozta Mesterházy tesze-toszasága!) - és már „Bánja fene, hogy ki fal föl Buta, bús mindegy-minket”! Brüsszel rálegyintett a „múlt-végre”: mi erő, bátorság (Fidesz-pofátlanság inkább), gazdagság és szépség (nekik).
Így jártunk, ez ellen nem demokratikus módszer kellett volna, de sokkal inkább bojkott (imigyen egy népakarat valósulhatott volna meg) - és Brüsszel nem mondott volna nemet! Így már szabhatjuk... mert elszabtuk!
„Nekem, pajtás, úgyis mindegy,
Farkas esz meg, ördög esz meg,
De megesznek bennünket”!
S itt a naiv LMP... bezöldültek és a szürkeséget nagy hévvel festik át Schiffer hangulatgazdag „költőiségével”. Elbűvölő az önkívület- értelmét a feszültség jelzi és a kérdés, hogyha ők az erősek a Fidesznek nem lesz kétharmada – már nem is a leváltásban gondolkodnak! A mások nappali-valóság kiábrándulása őket nem zavarja... a lét színjátékán az állapot adja mostani színtelenségét, a figuráik színjátéka a valóság szennyén szertefoszlik értelmezés nélkül. Paks, adósság és a drága fény gazdagságában csak egy pillanatra lehet „tiszta” öröme, utána úgyis a hajsza vaksága borul szemeikre!
Jobbik párbajt vív Orbánnal (na hiszen) – ez senkinek nem sikerült... nekik a zsarolásízű megnyilatkozás biztosítaná, hogy Orbán velük vitázik? Igen! Zsarolnak, mert más nem lehet, minthogy tudnak valamit, amivel sarokbaszoríthatják Orbánt! Így sokk, ami sok velük! Talán a 2006-os eseményekkel van kapcsolatban? Nem csodálkoznék... de nem hinném, hogy Orbánt ez meghatja. Vagy a Horthy idejének visszaültetése és ebbeni segítségnyújtás volna az ok? Meglehet ez is! Akkor jaj nekünk... a „deres” el nem marad! Erdély- szegény székelyek, masírozások – zsidózás és cigányozás és ezután mi jöhetne még? Talán Kárpátalja? Láthatatlan sugarakban árad még valami: a vég!
Még szelíd és elbeszélő a hang: földről emelve égre villant... aztán együtt zuhanunk a valóság híg sarába, hogy a perc és az örökkévalóság között fuldokolva várjuk, hogy megforduljon a politika polaritása. Az ábrándok zsibbadságából jó volna már ébredni! Választunk! - de kit? Bátortalanul tettem közzé önvallomásomat (érzéseimet), azaz laikus tévedéseim sorozatát! Ide, ha száz életem volna is kevés volna. Nincs egység, csak széthúzás, gyűlölködés, irígység, kirekesztés... így zsugorodik ránk érzékelhető világunk, így tágul a rettenetes űr, ahol már az arcvonások sem felismerhetők... és minden, de minden a lét sunyiságát példázza!
Ország! Nép! Mára szavak, zárójelében semmivé lettek, bár mindenki (még) saját sorsával méri le a lemérhetetlent – hisz valamiben pl: a felettünk lévő hatalmak csereforgalmában, de... és Orbán sem – nem vallja meg, épp csak megemlíti a tényeket (utal néhány bajra és kér még négy évet!)- szinte tárgyilagos közömbösséggel a sorsok iránt (mert a tett és a szavak egységét mára már feledte!) „vallomása” épp ettől töltekezik fel tragikailag is egységtelen léttel. Olcsó cselszövő itt minden párt, mert önző az érdek, jogot- jogainkat mindenik megnyírbálta...
                „Tompa borzalom
fogott el, mély, állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhánnyal
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt...” (van!)
Innét csak egy mozdulat kellett volna, fölállni, elindulni, fáradtan is, kihagyó szívvel is, azok felé, akikkel még szót válthatnék, de mindenki „alszik”! Jó nekem? - nyugalom van – a farkas örzi a nyájat... ez senkit nem zavar!
„rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak -”
Így alkot tereket a lét... fantáziálhatjuk boldog megtalálását!


2014. április 05.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 408
Tegnapi: 321
Heti: 1 091
Havi: 5 918
Össz.: 267 356

Látogatottság növelés
Oldal: ...és minden bumm!
Az igazi gyémántot nem kell ragyogtatni - © 2008 - 2017 - jellem-ismeret.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »