Elébb a házatok tájékán rakjatok rendet!
Vagy nagyobb úr a szokás- a megszokás?
A tájékozottság bajt okozhat, mint látjuk Kósánál... meséken felnevelkedett debreceni polgármester, immár maga is meséket szövöget, mert semmit nem bíz a véletlenekre, maga mondja el, hogy hol volt, hol nem volt... „A vagyonunkban beállt változást (a csere az nem vagyonnövekmény, csak változás!) természetesen nyomon lehet követni mind a parlamenti képviselői, mind a polgármesteri vagyonnyilatkozatomban, illetve az ezekhez kötelezően csatolt házastársi és gyermeki vagyonnyilatkozatokban" (!) Természetesen, hogy természetes... náluk. Hát cserebere fogadom, a több akkor is több, de a „sánta-kutya” mégis, így is vígan van: „A cserének ellentmond az ingatlan tulajdoni lapja is, amelyre adásvétel jogcímén került fel tulajdonosként a politikus felesége 2010-ben” Nagyúr a szokásjog...
A költségtérítésekről csak azért nem beszélek, mert a parlamentben általános jelenség lett, a máshol lakok alapon kapott- térítésre felvett összeg. A népvagyont elherdálják, és íme az első számú vezérek teszik nagyságrendileg ezért a legtöbbet... no- ha ez így marad Orbán zengheti a maga dicsét magának, mert hitele nem lesz (már most sincsen), de nincs más aki váltsa, erre meg ne legyen büszke, hogy a pozíciót megtarthatja így is... csak kényszerhelyzet szülte... (ahogy nálatok már szokás) mint a tolvajt.
Szarügy komám, ha már a helyetteseid átbasznak!
Játék és a munka immár a gravitáció erőterében: az egyiket könnyen veszed, a másik nehezedre esik. Ha nem, miért nem ellenőrzöd, legalább azt, hogy kiben bízhatsz meg, és kiben nem bízhatsz meg. Ja igen- az a fránya tükör, időnként bele kell nézned? Legalább használod, s ez már pozitív, hogy lehet a következtetés is levont vele, az még a jövő zenéje...
A „pártelnök-miniszterelnök szerint” a következő időszakban minden siker azon fog múlik, hogy a települések tudnak-e „ötletelni” és teszem hozzá: lesz-e lojalitásuk a kormány felé, akkor munka nélkül is lesz majd pénz, mert a mindent elsöprő gondolatözön sem jó- abból nem biztos, hogy lesz csendes áramlás... ha nem szelídítik egy kis „pénzmaggal”! Ahogy már az szokás a Fidesznél...
Meglátjuk, de az Istenre már, söprögess egy kicsit az ajtód előtt is, hogy meglásd a pénz elsőbbsége mellett ki- mit szeret még! Mert Téged már lejárattak Elnököm. Ne azért legyél derűs arckifejezésben, mert az pozitív hatással van az emberek kedélyére... Darwin ezt úgy fogalmazta meg: „nem kell, hogy jókedvű legyél, elég, ha jó pofát vágsz.” Rossz vásárt csinálsz, ha saját érzékenységed rovására vagy tapintatos a kollégákkal. Önmegalkuvásodért tiszteletükre ne számíts.
Amint látod a vagyongyarapodásban egyéni utat jár be mindegyik... sőt rád kenik, miszerint még biztatod is őket! Példának ott van mindjárt Szíjjártó... hogy a posztjához kell a „kül-csíny” is...
Orbán a kampány hajrájában, szó szerint úgy fogalmazott: „a térdemen járok”. Ja - én meg vízen (!)
Azt még nem mondhatom, hogy lyuk is van a tenyerembe, de a hasamba már lyukat beszéltetek!
Abbahagyom, mielőtt még lecsuknátok, mert nálatok lopni nem bűn, a sértegetés lett halálos... Bűn.
És félő, hogy a kormányzat felgyorsul a működésben... ahogy parancsoltad is! Vagy megszokunk, vagy megszökünk... ahogy szokásnak jött a mondás!
Ó- jaj!
…szegény gazdag ó- és gazdag-szegény boldog-ok,
részeimre-forgó sorsbéli, hogy lopja a napot,
ki így itt, ki úgy ott, de erőkkel vetekedő bohó-
hatalom-mozdulatán a telhetetlen mohó
és vetemedő- vigalmain rabló most,
hogy markába fog- fintorokkal fölvert magára
a jaj, ott bohócólt-szavakkal lett áldott?
Ó- jaj! – a nekünk szép szó,
mert kellő hangsúllyal figyelmeztetésül szóló, e sorból lett utolsó? – (szőke)
2014. 10. 10.